Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-387

448 387. országos ülés június 8-án, kedden. t8})0» esztergomi kőszénbányáknak megnyitja a piaczot és végül a magyar államvasutak kőszénnel való ellátását is lényegesen megkönnyíti. A közlekedés­ügyi bizottság nevében kérem a törvényjavaslatnak ­ugy általánosságban, mint részleteiben való elfo­gadását. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik és igy következik a részletes tárgyalás és pedig először a ezím. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (ol­vassa a törvényjavaslat czímét s 1—3. §-ait, a melyeit észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részle­teiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közlekedésügyi bizottság 572. számú jelentése, a kereskedelemügyi minister ur által beterjesztett, „a nagymargitta-verseezi helyi érdekű vasút engGŰélyezéséről* szóló 563. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Neményi Ambrus előadó: T. ház! A nagymargita-verseczi helyi érdekű vasút a toron­táli vasút folytatását képezi, ennélfogva a jelen törvényjavaslat értelmében nem is fog ezen vonalra külön engedélyokmány kiadatni, hanem csakis füg­gelék fog tétetni a torontáli yasut engedélyokmá­nyához. A fmancirozás sem fog most véglegesen megtörténni, hanem csak az egész hálózat kiépítése után. A szóban forgó vasút hossza 1 7-6 kilométer, az építési tőke 480.000 frt. Minthogy e vasútra, a mely a szó szoros értelmében véve helyi érdekű vasút és melynek szükségessége általában el van ismerve, állami segély sem nem kéretett, sem nem adatott, a közlekedésügyi bizottság tisztelettel ajánlja a t. háznak, méltóztassék e törvényjavas­latot ugy általánosságban, mint részleteiben elfo­gadni. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen fel­jegyezve, hogyha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik s igy követ­kezik a részletes tárgyalás. Először a czím. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (ol­vassa a törvényjavaslat czímét s 1—3. §-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részle­teiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a leg­közelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közgazdasági bizottság 577. sz. jelentése, a kereskedelemügyi ministernek, az országgyűléshez „a Galicziába behozandó árpa, zab, tatárka és rozs űtanjäró vämóknäkläeíglenes -hatályon kivűThelyezése iránt" tett 556. számú előterjesztése tárgyában. . Az előadó ur kivan szólani. Emich Gusztáv előadó: T.ház! (Halljuk! Halljak!) Az 1882-iki XVI. t-ez. VII. czikke, a mely az osztrák-magyar vámtarifára vonatkozö általános határozmányokat foglalja magában, egy­szersmind azon felhatalmazást adja a kormány­nak, hogy belföldi rossz termések esetén a két állam területének kormánya közös egyetértéssel részlegesen, bizonyos vámhatáron a vámokra nézve elengedést adhat, természetesen pontosan meg­határozott ellenőrzés és megszorítások melleit. Gralieziának keleti részében 17 kerületben a múlt évben oly rossz aratás volt, különösen a tavasziakban, hogy az osztrák kormány szükségét látta az ottani gazdákat és bérlőket nemcsak nagy­mérvű pénzbeli segélylyel látni el, hanem hogy az idei évadra való gabonamennyiséget kellően és olcsón beszerezhessék, azon kérelemmel fordul a magyar kormányhoz, méltóztassék beleegyezését adni ahhoz, hogy összesen 150.000 métermázsa gabona vámmentesen hozassék be. E kérelemre nézve a magyar kormány, a viszonyok tüzetes megvizsgálása után, azon meggyőződésre jutott, hogy csakugyan méltányos az, ha erre nézve hozzá­járulását megadja, kivéve 20.000 métermázsa tengerit, melyre nézve a ministerium vizsgálódás folytán meggyőződést szerzett arról, hogy e 20.000 métermázsa tengeri az országban is elég jutányo­sán beszerezhető s erre nézve megfelelő vasúti kedvezmények is adatván, a vámmentességet erre nézve nem tartja indokoltnak. A közgazdasági bizottság ennélfogva azt javasolja, méltóztassék a jelentést tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni. (He­lyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem, méltóztatik-e a jelentést tudomásul venni ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az tudomásul vétetik és hasonló eljárás czéljából a főrendiházhoz fog átküldeni. Következik a napirend utolsó tárgya: a pénz­ügyi bizottság 547. számú jelentése, a vallás- és közoktatásügyi minister ur által „ az iparművészeti múzeum és iskola számára igénybe vett Beleznay­féle telek egy részének eladása s ennek eladási árán egy nagyobb telek vétele tárgyában" a kép­viselőházhoz 522. sz. alatt benyújtott jelentésére. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (ol­vassa a bizottság jelentéséf). Elnök: Kérdem, méltóztatik-e e jelentést tudomásul venni ? (Igen,!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom