Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-387

387. orszíipos ülés jnuius 3-án keildeu. 1SÍI0. 447 addig másfelől a t. képviselő ur aggodalmait is eloszlatni képes. (Élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs felírva. Hogyha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk.) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás, még pedig először is a ezím. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és egyes szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyalva lévén, harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közlekedésügyi bizottság 568. számú jelentése a kereskedelemügyi minister urnak a sümegh^taj)olcz_aiJb,elyiérdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről BZÓIÓ előterjesztése tárgyában. Neményi Ambrus előadó: T. ház! A sümegh-tapolczai helyi érdekíí vasút a dunántúli vasúthálózat egyik értékes részét képezi, melynek fontosságát a közlekedésügyi bizottság több alkalommal kiemelte. A vonal hossza 19.3 km., az építési tőke 555.000 frt, a melyhez az állam különféle czímen 43.000 írttal járul. A törvény által megszabott 35°/«-nyi törzsrészvénytőke biztosítva lévén, a közlekedésügyi bizottság ajánlja ezen jelentésnek és a bemutatott engedélyokmánynak tudomásul vételét. (Élénk helyeslés.) Elnöki Kivánja-e a ház, hogy a jelentés felolvastassák?^^!) Hanem kívánja a felolvasást, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a kereskedelemügyi minister urnak jelentését a közlekedésügyi bizottság jelentése alapján tudomásul venni. Igen vagy nem? (Tudomásul veszszük !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az tudomásul vétetik és hasonló czélból a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik a közlekedésügyi bizottság jelentése, a kereskedelemügyi minister urnak, „a HCH licstól a magyar határszélig Gőding irániySFan" vezetendő^ beiyi érdekli gőzmozdonyú vasút engedélyezésének megtörténtéről" szóló 525. sz. előterjesztése tárgyában. Neményi Ambrus előadó: T. ház! Az 1890: XV. törvényczikk felhatalmazza a kormányt, hogy egy Holicstól a magyar határszélig Gőding irányában vezetendő helyi érdekű vasútra az engedélyokmányt kiadhassa. A kereskedelemügyi minister ur ezen jelentés kapcsán bemutatja ezen engedélyokmányt, mely minden tekintetben megfelel a törvény intézkedéseinek, minélfogva a közlekedésügyi bizottság tisztelettel ajánlja ezen jelentés tudomásul vételét. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, kérdem tehát a í. házat, méltóztatik-e a bizottság előterjesztését tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy tudomásul vétetik és a főrendiházzal közöltetni rendeltetik. Következik a közlekedésügyi bizottság 570. számú jelentése a kereskedelemügyi minister urnak, „ a^ujzialöldvjx^bjékési_ helyi éfdektt-vasut tulajdonjogának rendezése tárgyában" beadott 526. számú előterjesztése tárgyában. Neményi Ambrus előadó: T. ház! A pusztaföldvár-békési helyi érdekű vasút ugy épült, hogy az engedélyokmány Békés városa nevére lett kiállítva, az építési tőkét azonban gr. "Wenckheim Frigyes előlegezte. Ezen tőkének 7s része későbben visszafizettetett, Vs részben pedig gróf Wenckh dm Frigyes maradt a vasút tulajdonosa. Az ezen jelentés kapcsán bemutatott engedélyokmány csak a tényleges állapotot rendezi olyképen, hogy kimondatik, hogy gróf Wenckheim Frigyes Békés városával együtt ezen vasút jövedelmeiben és terheiben társtulajdonos. Tisztelettel ajánlom ezen jelentés tudomásul vételét. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság javaslatához képest a minister ur ezen előterjesztését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy tudomásul vétetik és igy hasonló hozzájárulás czéljából a főrendiházzal közöltetni határoztatik. (Helyeslés.) Következik a közlekedésügyi bizottság 571. számú jelentése, a kereskedelemügyi minister ur által beterjesztett, „az esztergom-almás-füzitői helyd érdekű vasút engedélyezéséről'

1 szóló 562. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, méltóztatik a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Neményi Ambrus előadó: T. ház! Már a budapest-újszőnyi vasút építésekor czélba volt véve, hogy e vasutból kiágazólag államköltségen szárnyvonal építtessék Esztergomig; azonban ez akkor az állam pénzügyi helyzetére való tekintettel elmaradt. Azóta nem szűntek meg a kísérletek, hogy Esztergomnak megadassék a régóta óhajtott vasúti összeköttetés. Ezen kísérleteknek első gyakorlati eredménye az előttünk fekvő törvényjavaslat, mely az esztergom-almás-füzitői helyi érdekű vasútról szól, a tervezett vonal hossza 43 kilométert tesz, az építési költség 1,980.000 forintot, az állami hozzájárulás 190.000 frtot tesz ki, ez utóbbi tehát nem éri el a törvényben megengedett 10%-ot sem. Ezen vonallal talán nem lesz teljesen kielégítve az illető vidéknek minden igénye és szüksége vasutak tekintetében, mindamellett meg fog felelni e vonal a legszükségesebb kívánalmaknak, a mennyiben Esztergomot össze fogja kötni a magyar államvasutak hálózatával, az