Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-387

387. orsságos ülés jnnlns 3-án, kedden, 1890. 445 ezen újabb elsőbbségi kölcsön tekintetében az adó-, bélyeg- és illetékmentesség iránt, úgy azonban, hogy ezen adómentességi kedvezmény már fennálló előbbi mentességekkel egyidejűleg járjon le. Végül intézkedés történik az iránt, hogy a minimalis megváltági ár majdani kiszámításánál ezen tőkebefektetés is számításba vehető legyen. Miután a kormány részletesen kimutatta, hogy ezen egy millió forintnyi tőkefelemelés mily czélokra szükséges és egyúttal intézkedett az iránt, hogy a 3ajtha-ujfalu-ebenfurti vonal tulajdonjoga ezen társulat által megszereztessék, a mely vonal természete eddig függőben volt és végül kiköttetett, hogy a zóna díjszabási rendszer ezen vasútnál is jövőben alkalmazást találjon: ezek alapján a pénzügyi bizottság nevében a közlekedési bizottsággal egyetértőieg ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgya'ás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás és pedig a először a czím. Gróf Eszterházy Kálmán (olvassa a törvényjavaslat czímét és az 1—5. §-okaf, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, végmegszavazása a legIfözelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi és a közlekedésügyi bizottságok jelentése a „pozsony-szombathclyi helyi érdekű vasút" engedélyezése tárgyában beadott 566. számú törvényjavaslatot illetőleg. Azt hiszem, méltóztatik a t. ház a jelentéseket felolvasottaknak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Darányi Ignácz eíöaűó; T. ház! (Bálijuk!) Ezen törvényjavaslat egy nagy vidék helyi forgalmának igényeit van hivatva kielégíteni s e mellett a fiumei irányban, föltéve, hogy Körmend és a Csáktornya- ukki vasút között a tervezett összeköttetés sikerül, egy új kisegítő vonalat van hivatva kivitelünk érdekében létesíteni. Ez annál fontosabb, mert kivitelünkkel mindinkább a fiumei irányra vagyunk utalva. E vasútnál elnézés történik a helyi érdekli vasutakról szóló törvénytől annyiban, hogy a törzsrészvénytőke itt a tényleges építési költségnek 30%-ában állapittatik meg 35% helyett. A kormány ugyan álhatatosan szándékozik ragaszkodni a törvény megszabta 35°/o-hez, de ez esetben csak azért volt hajlandó a kivételt elfogadni, mert máskép s más feltételekkel ezen vasút, melynek létesítésére a kormány nagy súlyt helyez, nem létesülhetne. A tényleges építési tőke 4,660.000 fiira rúg s ez aránylag nagy összeg, számba véve azt, hogy a vonal hossza csak 124-7 kilométer, ha azonban tekintetbe veszszük,hogy a vasút a pozsonyi hid létesítéséhez 330.000 frtal járul, hogy Pozsonyban külön állomást kénytelen létesíteni, továbbá hogy Pozsonyban a Dunával is összeköttetést létesít, hogy három csatlakozó állomása lesz és hogy Pozsonytól Hegyhalomig az állomásokat hadászati szempontból 600 méterre kénytelen csinálni, végre, ha hozzáveszszük, hogy a forgalmi eszközök értéke 250.000 frtra, a tartaléktőke, pedig 50.000 frtra van számítva: akkor a tényleges építési tőke nem fog oly aránytalanul nagynak feltűnni. Az illető érdekeltek hozzájárulása 800.000 forintot képvisel; ebből egyesek513.790 frtot fedeznek, a morális testületek, névszerint községek és megyék pedig vállalnak 286.210 frtot. Az állam hozzájárulása, tőkeértékre számítva át az évjáradékokat, 600.000 frtot képvisel. Ebből 200.000 forint a postának a hozzájárulása — megjegyzem azonban, hogy ezen hozzájárulás az 1888. évi IV. t.-cz. keretén belül marad — 142.000 frtot a pozsonyi hid építésénél elért megtakarításból, a többi 258.000 frtot pedig a pozsonyi hid 50 évi jövedelméből szándékozik a kormány fedezni és igy külön hitelműveletre e szempontból szükség nem lesz. Miután, t. ház, ezekben jeleztem azon szempontokat, a melyek ezen vasat kiépítését szükségessé teszik s hozzáteszem, hogy a kereskedelmi minister ura díjszabás tekintetében messzehatólag biztosította az állami befolyást, ennélfogva a pénzügyi bizottság a, közlekedésügyi bizottsággal cgyetértőleg ezen törvényjavaslatot a t. háznak általánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadásra ajánlja. (Helyeslés jobbfelől.) Papp Elek: T. ház! Távol van tőlem, hogy ezen törvényjavaslat ellen emeljek szót. Én a szóban forgó helyi érdekű vasút kiépítését épen azon indokokból is, melyeket a t. előadó ur volt szives a ház előtt kifejteni, helyesnek tartom és csupán néhány kérdést vagyok bátor ezen alkalomból a mélyen tisztelt kereskedelemügyi minister úrhoz intézni. Előre bocsátom, hogy a magam részéről teljes mértékben helyeslem azon közlekedésügyi politikát, melyet a minister ur ministerkedésének ideje alatt a közvélemény helyeslése mellett mindnyájunknak az elismerésével érvényesített. (Általános élénk helyeslés.) A mire nézve felvilágosítást óhajtanék, első sorban az, vájjon az 1888. évi IV. t.-czikkben 300.000 frtba megállapított évi subventiója a vicinális vasutaknak kiépítésök azon nagymérvű támogatásával nem lesz-e kimerítve és vájjon nem fog-e póthitelre vagy egyáltalán ezen összeg