Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-386

386. országos ülés JHIIÍUS 2-án, hétfőn. 1890. 427 is következetesnek el nem ismerhetem. (Helyeslés a jobboldalon.) Kérem ezért a t. házat, hogy a javaslatot általánosságban elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnöki Szederkényi Nándor képviselő ur kívánja szavainak helyes értelmét helyreállítani. Szederkényi Nándor: A t. pénzügyminis­ter ur múltkori beszédemre utalva a töryény tekin­tetében! tájékozatlanságomat kivánta feltüntetni azzal, a mit mondott. Itt látok a kezemben lévő naplóban megjegyezve néhány sort, hogy mi az hát, a mivel a minister ur engem vádolt és miből vonta ki tájékozatlanságomra vonatkozó állítását? A t. minister ur teljesen félreérti ezen sorokat. (Mozgás és felkiáltások a jobboldalon: Szavazzunk !) Gratulálok a minister urnak, hogy midőn azt mon­dom, hogy a minister ur félreérti azt, a mit mon­dottam, Ivánka Imre képviselő ur és társai közbe­szólnál", hogy elhiszik; de én most is fentartom azt, a mit mondottam s kérem a minister urat, vizs­gálja meg egy kissé: mi van abban tájékozat­lanság ? En azt mondottam, hogy ha ezen törvény­javaslat, ugy, a mint betű szerint áll, életbelép ; ha példának okáért valakinek szőlőbirtoka és pin­czéje nem ugyanazon községben van, a melyben lakik, hanem a szomszéd körzetben és onnan hozza a bort, én kérdeztem a t. minister urat, hogy igy van-e az, hogy akkor is megfizetendő-e a bérlőnek az adó? Ezt kérdeztem én a t. minister úrtól éä most is kérdem, úgy áll-e ez, hogy tartozik fizetni az is ? Mert ha ez igy áll, akkor a jelen törvény­javaslatban megadott jogot, hogy a saját termésű borának fogyasztása után boradót nem kell fizetni, ezen előnyt a jelen törvény egyenesen confiscálja. Mert mig én saját városomban nem fizetek bor­adót a saját termésíí, általam fogyasztott bor után, már abban az esetben, ha a szomszéd körzetben levő pinczémből hozom azt, ha a törvény ugy ér­telmeztetik, a mint értelmezhető: akkor tartozom fizetni. Ezt kérdeztem én és ezt fentartom és ha a t. minister ur azt mondja, hogy tartozik fizetni, akkor nem tudom, hogy miért értettem félre a törvényt. Szalay Károly: Félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett kérek szót. (Zaj.) Elnök: Szalay Károly képviselő ur félre­magyarázott szavait akarja helyreigazítani. (Hall­juk! Mozgás a jobboldalon) Szalay Károly: Mondhatnám azt is, hogy személyes megtámadtatás alapján kérek szót; mert ha valakire azt mondják, hogy olyan dologról be­szél, a mi iránt magát egyáltalában nem tájékozta, azt gondolom, hogy ez meglehetős támadás. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Azt méltóztatott a pénziigyminister ur mon­dani, hogy én kifogást tettem a házkutatás és az abból eredő zaklatás ellen. Én a házkutatásról és zaklatásról egyáltalában nem szólottam. A mi a második kérdést illeti, azt mondja a minister ur, hogy a közjogi kérdést én csak ugy hozhattam fel, hogy ha nem is ismerem a vám­szerződést. Igenis ismerem ; de ugy tudom, hogy a vámszerződésben közös hazáról nincs szó. A vám­szerződésben csak az van, hogy az austriai ter­mékek egyenlő elbánásban részesülnek a magya­rokkal, ez ellen kifogást nem is tettem. Azt gon­dolom, ha a t. minister ur az 1836-iki állapotra és rendeletekre hivatkozik: akkor a vámszerződés nem ismerése engem nem terhelhet, hanem inkább a minister urat terhelheti. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom, következik a szavazás. Csanády Sándor: A házszabályokhoz kí­vánok szólani. A 3 45. szakasz ugyanis azt rendeli, hogy a ház határozatának hozatalára 100 tag szük­séges. (Nagy zaj. Derültség jobb felől.) Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) A meny­nyire én látom, ugy hiszem, hogy a házban több van 100 tagnál, (Zajos helyeslés jobbfelől) de ha a kép­viselő ur kívánja, (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) az összeszámlálás most meg fog történhetni, kér­nem kell azonban a képviselő urat, hogy mivel ez mindig időrablással jár, (Zaj Ugy van! Ugy van! jobbfelől) ne méltóztassék ezzel ok nélkül élni. (Zajos helyeslés jobbfelöl.) Csanády Sándor: Én nem rablók időt, hanem tessék az uraknak itt lenni! (Nagy zaj. Élénk felkiáltások jobbfelől: Oda nézzen! Olt a szélső baloldalon nincs senki!) Ott meg most jön­nek be a folyosókról! Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A ház­szabályokban sehol nincs megírva, hogy a kép­viselőknek innen a teremből ne volna joguk ki­menni; sőt ellenkezőleg maga a házszabályoknak azon rendelkezése, hogy a tanácskozások folytat­hatása végett 40, a határozathozatalra pedig 100 tag jelenléte szükséges, mutatja, hogy a ház nem akarta kimondani.azt, hogy a képviselők mindig teljes számmal itt benn ülni tartozzanak, hanem igenis jelen legyenek akkor, midőn elhatározá­sukat akarják nyilvánítani. (Általános helyeslés.) E szerint elég az, ha a határozathozatalnál, a mikor a szavazás történik, 100 tag jelen van. (Igaz! Ugy van!) Ez iránt pedig most semmi kétség nem forog­hat fenn. (Zajos helyeslés jobbfelől) Csanády Sándor: (szólni kivan. Zajos fi­läáltások jobbfelől: Eláll ! El áll! Üljön le !) Hiába kiabálnak, azért nem állok el. (Halljuk !) Miután a t. képviselő urak időközben bejöttek, elállók azon kívánságomtól, hogy a jelenlevők megszámláltas­sanak. Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom, következik a szavazás. (Halljuk! Halljuk!) 54*

Next

/
Oldalképek
Tartalom