Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-386

416 388. országos ülés jnnins 2-án, hétfőn. 1890 millió ember érdekeinek megmentéséről van szó. Ha valaki képviselő, elégedjék meg az 5 forint 25 krral. Meglehet abból élni; legalább én azt mondom, az igen szép fizetés. (Derültség.) Vannak emberek, a kiknek kevés, de engem teljesen kielégít. (Derültség.) Ilyen titkos dolgokat tehát nem kell csinálni, nem illik az hozzánk és ilyen befolyásoknak nem szabad a pénzügyi bizottságban nyilvánulniuk. Egyébiránt nagyon helyén levőnek találom, a kerethez tartozik, felemlítenem, hogy most már a harmadik cyclusban van szerencsém a t. ház tagja lenni és fájdalommal constatálom, hogy mi azért nem tudunk a nemzetgazdászat megelégedésére és a nép vagyonosodására, izmosodására jó törvényeket hozni, mert ez a bizottsági rendszer lidércznyomásként nehezedik a képviselőkre. Miért kellett az osztályrendszert elhagyni % Hiszi a t. minister ur, hogy ha mi osztályokban tárgyaljuk a törvényjavaslatot, az a plénum elékerült volna valaha? Nekem sem volna most az a kínos helyzetem, hogy itt a t. ház plénuma előtt felemlítsek ily dolgokat; mert azokban az osztályokban bizalmasan, mint jó gyermek atyjával szemben (Élénk derültség) megmondta volna azokat és okozataiból kivonta volna a következtetést, hogy ilyen törvénynyel nem kell a t. ház színe elé járulni, mely idebenn megbotránkozást, künn pedig véghetetlen secaturát idéz elő. Ezek után megtettem kötelességem és kijelentem, hogy e törvényjavaslatot nem fogadom el. Egyes pontjait nem tárgyalom, mert hozzászólt azokhoz eléggé Szalay Károly előttem szólott képviselő ur, de Gaál Jenő képviselő ur is elkövetett mindent, hogy az elvettessék. Azt akarom csak megjegyezni, hogy a pénzügyminister ur a múltkor azt mondta, hogy a regale-jövédelmek nagy része egyes községeknek bérbe van adva. Megengedem ezt, de hiába van benne a szerződésben, hogy azt albérletbe kiadni nem szabad, hiába intézkedik igy a törvény, azok a községek ismét csak kiadták albérletbe, mert körüljárták azok a veszedelmes darázsok a községek nótáriusait és azt hiszem, a minister ur is igen jól tudja, hogy milyen mesterek sok helyen ezek a jegyzők. Ott vagyunk tehát, a hol a mádi zsidó. (Derültség.) Szóval ebben az egész megváltási dologban magára a nagy közönségre semmi haszon nem háramlik, csak kár. Hogy ezen állításomat tényleg igazoljam, elegendő, ha kijelentem, hogy az a község, melyben én is birok valamicskével, 8 — 900 forintot kapott évenkint a regáléból. Most már Istennek kedvező kegyelméből a 6-ik hónapot éljük, de bizony egy fél krajczárt sem kapott a község a kártalanításból és még a 800 frtot is pótadóban vetették ki. No hát, én megfizetem, mert telik abból az 5 frt 25 krból, de a községben kevésnek ad ám az állam rajtam kivitl 5 frt 25 krt. (Élénk derültség.) Jobb lesz, ha a pénzügyminister ur adott szavát beváltja és egy kedvező törvényjavaslatot szerkeszt. Az államnak nem az a czélja, hogy a polgárokat elkeserítse, azok sorsát nehezítse és megélhetésüket lehetetlenné tegye, hanem az, hogy minden tekintetben biztosítsa az országban a közmegelégedést és a jólétet. Ha igy fog cselekedni a pénzügyminister ur, leveszem előtte földig fövegemet és meg vagyok róla győződve, hogy azt a hivatást, melyet tőle elvárni jogom is van, hiven betölti. De ha ilyen törvényeket fog idehozni, melyek nem a nemzet érdekeit, hanem egyes bérlők érdekeit szolgálják, akkor sajnáljuk, de azt a bizalmat, szeretetet és ragaszkodást, melylyel az ország irányában viseltetett, előbb-utóbb elveszti. (Derültség.) Azt hiszem pedig, hogy egy olyan uri embernek, mint a pénzügyminister ur, oda kell törekednie mindenképen, hogy teljesen helyreállítsa a hozzá kötött bizalmat és reményt. Ha valaki abból az osztályból emelkedik fel arra a helyre, melyből a minister ur, annak kötelessége mindent megtenni, a mi a nép érdekében van és mindent elhárítani, a mi nem a nép érdekét szolgálja. (Helyeslések a szélső baloldalon.) Elnök: Mielőtt Hegedüs Sándor képviselő ur,aki személyesen megtámadtatott,nyilatkoznék, csak azt jegyzem meg, hogy törvényeink értelmében osztálykülönbség nálunk nincs. Egyik képviselő olyan, mint a másik, akár milyen születésű legyen is, mert Magyarország polgárai mind egyenlők. (Helyeslés.) Az előadó ur kíván személyes kérdésben szólani. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Személyes kérdésben kértem szót. (Halljuk ! Halljuk !) Ha Csatár Zsigmond ur e házon kivül azt mondaná rólam, hogy okmányhamisító vagyok, hogy özvegyeknek és árváknak pénzét raboltam el, akkor sem szólalnék fel, mert akkor sem rólam hinnék el; de miután e házban hozott elő oly vádat, a mely nézetem szerint az előadói székkel egyáltalában össze nem fér, kötelességem egész határozottsággal azt a vádat visszautasítani. (Helyeslés.) Csatár Zsigmond képviselő ur azt állította, hogy ő azt hallotta s ha hallotta, bizonyosan egy ő szerinte hiteles embertől hallotta, mert annyi tisztelettel tartozik a képviselőház iránt, hogy nem szavahihető s komoly embereknek beszéde után e házban nem hoz elő mindenféle mende-mondát, de hát azt hallotta, hogy én egyik regalebérletnél „stiller compagnon" lennék, tehát anyagilag vagyonnal érdekelt fél. Kijelentem a t. ház előtt és felkérem a képviselő urat, mondja meg annak, a kitől hallotta, hogy ez merő hazugság. (Helyeslés jobbfélől.) Csatár Zsigmond: Örülök rajta!