Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-383

883. országos ülés május 29-éo, csütörtökön. 1890. 339 Azt mondotta végre a t. igazságügyminister ur, hogy Magyarország súlyát és biztosságát azon szilárdság szerint ítélik meg, a milyen őszinte a dynastia s a nemzet közti kibékülés. Arról vagyok meggyőződve, t. ház, hogy Irányi Dániel t. képviselőtársam és mindazok, kik ezt a törvényjavaslatot benyújtották, épen ennek akartak szolgálatot tenni. (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Egy kérdés van még az országban a nemzet és a dynastia között megoldatlan, ez az a kérdés. (Igaz! Ugy van! szélső balfelől.) Mig ez a kérdés megoldva nem lesz, nem hiheti senki, sem a kül földön, sem egyáltalában a világon, hogy a kibékülés teljes és örökös. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) Ezt akartuk az útból elhárítani. Mi akarunk a dynastiának szolgálatot tenni és nem a t. túloldal. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezért szavazom meg e törvényjavaslatot. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Josipovich Géza jegyző : Kőrösi Sándor. Kőrösi Sándor: T.képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nincs szándékomban a napirenden levő javaslathoz hozzászólani, (Halljuk! Halljuk !) mert e törvényjavaslat mellett és ellen oly nagy számiján hozattak elő az érvek, hogy én azok egyiké hez vagy másikához újat már alig tehetnék. (Halljuk! Halljuk!) Ismétlésekbe kellene bocsátkoznom, a mit tenni nem akarok. Azonban felszólalásra érzem magamat kényszerítve t. képviselőtársam, Eötvös Károly tegnapi beszéde alkalmával közbeszólásomra tett nyilatkozati folytán. Tegnap ugyanis Eötvös Károly t. képviselőtársam Tisza Jstvánról beszélvén, azt mondja (olvassa): „. . . O nem a „perduellio" szót használta, h mem a „rebelüo^-t. Magyarul a perduelliót nevezhetnok pártütésnek, a rebelliót forradalomnak". Erre közbekiáltottam : „Lázadásnak". Erre mondta Eötvös képviselő ur: " Lázadás, az seditio. Seditiót pedig nemes ember nem csinálhat a corpus j"uris szerint. Ezt jogtanárnak tudnia kell. A szent korona tagja csak perduellis és rebellis lehet, de lázadó nem. A mostani törvények szerint azonban már lehetne, de most meg seditio nincs." Erre nézve vagyok bátor egy-két észrevételt tenni és azt hiszem, kötelességem is nyilatkozni, mert azt is mondta, hogy én jogtanár vagyok, ez azonban nem áll. (Felkiáltások a szélső balon: De volt!) Ez megint más kérdés. Meszlényi Lajos: Voltra nem ad a zsidó semmit! (Derültség a szélső baloldalon.) Kőrösi Sándor: Igaza van t. képviselőtársamnak abban, hogy 23 esztendeig voltain jogtanár, de alkalmasint tudomása van arról is, hogy ezen idő alatt egy büntető-jogtant is irtain, mely közkézen forog . . . Meszényi Lajos: Arról senki sem tud semmit. (Zajos derültség a szélső balon.) Kőrösi Sándor:. . . azt hiszem tehát, hogy a ki a nyilvánosság előtt irodalmi téren fel mer lépni,kötelessége nyilatkozni akkor.ha azt mondják, hogy ezt vagy amazt nem tudja. (Helyeslés jobbfelöl. Halljuk! Halljuk!) Nem akarok itt hosszú fejtegetésekbe bocsátkozni az állam elleni bűntettekről, mert az nagyon akadémicus értekezés lenne, a minek nem itt a helye. Azt mindnyájan tudjuk, hogy hazánkban három állami büntettet ismertek: a felségsértést, vagyis a crimen lesae majestatis-t, a perduelliót, a melyet pártütésnek vagy felségárulásnak is neveztek és végül a nóta intidelitatist, melynek e-etei az 1823 : IX. törvényczikkben vannak elsorolva. A két első bűntett fogalma hazánkban egymástól nem különböztettetett meg, hanem a római jog mintájára nálunk is összeolvadt és törvényeinkben a két fogalmat felcserélve használták és ugyanazon bűntettet értették alatta és ugyanazon büntetéssel is sújtották. Értették alattuk ugyanis azon bűnös cselekményeket, a melyek az állam összessége, az állam feje vagy az állam alkotmánya ellen irányultak. Lázadást is ismernek törvényeink és abban igaza van t. képviselőtársamnak, hogy ugy törvényeinkben, mint a tankönyvekben a lázadásnak latinul seditio a neve. De előfordul tumultus néven is. Thaly Kálmán : Az zendülést jelent. Papp Elek: Tumultus csak a képviselőválasztások alkalmával van. (Derültség a szélső baloldalon.) Kőrösi Sándor: Abban tehát igazat adok képviselőtársamnak, hogy a lázadást seditiónak is nevezik. De ez alatt régebben ,sem értettek egyebet, mint azon törvényellenes cselekményt, mely az állami hatalom közegei, az állam joga, az állami hatalom intézkedései ellen irányult. Ily cselekmények voltak tehát régebben is. A mai érvényben levő büntető törvénykönyv készítője, indokolásának II. kötetében a 101. lapon szól a lázadásról és elmondja, hogy micsoda név alatt fordul az elő törvényeinkben. Abban azonban már nincs igaza t. képviselőtársamnak, hogy nemes emberezen cselekményeknek alanya nem lehetett, hogy lázadásban részes nem lehetett, hanem, hogy nemes ember csak perduelliót, vagy nóta infidelitatis-t követhetett el. Állításom igazolásául utalok az idézett indokolás következő pontjára: „A seditio" régibb hazai törvényeink szerint is az állam elleni bűntettnek tekintetett A Dózsa György-féle lázadásnak legyőzése után az 1514-ik évi országgyűlésen hozott számos törvények, nevezetesen IV. czikktől az Lik törvényczikkig, csaknem valamennyi, az azon lázadásban résztvett parasztok és nemesek megbüntetéséről, a károk megtérítéséről s az eljárásról rendelkezik. Nekem nem yolt elég időm arra, hogy a 43*