Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-381

B81. országos ülés május Thaly Kálmán: Első sorban a korona tette ezt! Beőthy Ákos: Ezt tehát nem lehet isolál­tan tárgyalni, hanem csak pragmaticailag, a vi­szonyok összefüggésében. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ekkor pedig a kérdést ugy kell fel­tenni, hogy az az ellenállás, az a küzdelem jogos, igazságos volt-e ? (Ugy van! Ugy van ! a szélső baloldalon.) És erre kénytelen vagyok a magam részéről határozottan „igen"-nel válaszolni, (He­lyeslés a szélső baloldalon.) Gyakran mondták, t, ház, hogy az 1848-ik törvények alkotása, keletkezése és végrehajtása okozta a bonyodalmat. Ez nem áll, t. ház! Ma­gyarországnem tagadta meg a pragmatica sanetio iránti kötelezettségét, hanem a dynastia iránt a legloyalisabb érzelmekkel volt. (Ugy van! Ugy van ! a szélső baloldalon.) A mi a pragmatica sanetio iránti kötelezett­séget illeti, erre nézve ugyanakkor, mikor Deák Ferencz az 1867: XIT. törvényezikket védelmezte. a következő nyilatkozatot tette: „Az 1848. évi tizenötödik országos ülésben Kossuth Lajos minister felolvasta a ministeri tanács jegyzőkönyvének azon pontját, hogy a pragmatica sanctióból Magyarországra háromló azon kötelezettséget, miazerint ő Felségét kül­uiegtámadás ellen védeni tartozik, kétségbe vonni nem akarja." Ugyanazon ülésben Kossuth Lajos azt is kijelentette, hogy a mmisterium összesen és egyen­kint állását köti ahhoz, „hogy az országbeli had­sereg azon része, melyre az országnak, a rend és ország jogai fentartására szüksége nincs, ő Fel­ségének dispositiójára bocsáttassék a kiilmegtáma­dás ellen". A mi pedig a dynasticus érzelmeket illeti, erre nézve bátor vagyok azon tényre hivatkozni, hogy midőn 1848-ban egy fényes küldöttség me­nesztetett gróf Teleki László indítványára Inns­bruckba, arra kérvén Ferdinánd ő Felségét, hogy jöjjön Magyarországba, Kossuth Lajos ezen kér­désben igy nyilatkozott: „A magyar nemzet dinastieus érzelmű. A ma­gyar nemzetnek Budán királyra van szüksége. Hozza Isten körünkbe ő Felségét. De ő Felségé­nek maga és utódja számára a királyi széket biz­tosítani. Jöjjön ide közibénk és biztosítva lesz. Ha ez nem történhetnék meg, én a legitimitás biztosítására még egy más módot is ismerek, ő Felsége is volt ifjabb koronázott király még atyja életében. Ezen eset többször fordult elő nemzetünk életében. Miért ne fordulna elő most is? Ha ő Felsége maga nem jöhetne hozzánk, adjon nekünk királyi tekintélyének csorbítása nélkül ifjabb királyt Budán ő Felsége Ferencz József személyében". (Élénk tetszés és nagy mozgás a szélső baloldalon.) 28-án, pénteken. 1890. 295 De azt is hallottam gyakran említeni, hogy Kossuth Lajos szenvedélyessége vitte a dolgot törésre. Ez sem áll, t. ház. Az országgyűlés foly­tonosan kétségbeejtő erőfeszítéseket tett a béke fentartására. Egyik küldöttség a másikat követte. Kossuth Lajos mindegyiknek elküldését támogatta, ha maga nem indítványozta. Legutolsó volt az, mely Windisch Grätz her­ezeghez ment s csak akkor, midőn a herczeg erre kijelentette, hogy: „Mit Rebellen unterhandle ich nicht", szakadt meg a tárgyalásnak fonala; meg­szakadt pedig egyes-egyedül azért, mert mindenki tudta, hogy azokkal az emberekkel, a kik akkor a korona tanácsában ültek, transigálni nem lehet. Czélzatosan mondom azt, hogy „korona tanácsá­ban", megkülönböztetve a koronát tanácsosaitól, mert ugy tudom, hogy Magyarországon nem talál­kozott senki, a ki a történteket a koronának imputálta volna. Épen ezért, én azt tartom, hogy az a küz­delem akkor küzdelem volt a jogért és a leg­igazságosabb legitim küzdelem volt. (Élénk he­lyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) Nekünk tehát kötelességünk kegyelettel viseltetni ezen küz­delem és azok iránt, a kik küzdöttek; mert ez csak alkotmányunk iránti ragaszkodásunkat fogja megszilárdítani. (Élénk helyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) És, t. ház, bármily paradoxonnak tűnik is fel állításom, de én mégis azt tartom, hogy ez magának a koronának is érdekében áll; (Ugy van! a szélső baloldalon) mert a magyar embernél és a magyar nemzetnél az alkotmányhoz és az alkotmány integritásához való ragaszkodás kép­viselve van a koronában, mert a korona a nemzet és a fejedelem közti egységet képviseli. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Soha ez a nemzet, ha jogokat követelt, nem tette azt, hogy kötelességeit meg­tagadta volna. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Én azt tartom, hogy ezen kivül még magá­nak a koronának is az az érdeke, hogy ez a nem­zet büszke, férfias, önérzetes nemzet legyen, mert csak igy lehet igazán oszlopa a trónnak. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Nagy Frigyes egyszer azt mondta: „Ich bin schon müde über Sklaven zu herrschen", mert tudta, hogy csak férfias és sza­bad nemzettel lehet boldog és nagy fejedelem. (Élénk helyeslés. Ugy van ! a szélső baloldalon.) És ez, t. ház, egy nagyon jelentős tény, mely tanulságul Szolgálhat a késő nemzedéknek, hogy ugyanaz a korszak, ugyanaz a nemzedék, mely a Rákóczi csatáinak emlékében nőtt fel, védte meg Mária Terézia trónját is. (Élénk helyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezzel, t. ház, elérkeztem ahhoz a ponthoz, a honnan tulajdonképen kiindultam és a hol mind­annak, a mit mondtam, eredményeit összefoglal­hatom. (Halljuk! Salljukf) Én abból indulok ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom