Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-365
365. országos ülés májns 2-án, pénteken. 1890. g| azt a tiz táblát vagy ezt az egyet, vagy compromittalj a mindkettőt, hogy ne compromittalja a ministert vagy compromittalja a ministert. De nem ez volna még a legnagyobb baj, legalább a mitől én félnék. (Derültség.) Hanem mi fog ebből előállani ? Az, hogy a Curia kimond egy elvet, egy teljes ülési megállapodást, mely senkit a világon nem fog kötelezni. Mert az alsó birót a felső bíróság elvi jelentőségű határozatához kötni absolute nem lehet, minthogy ezzel illusoriussá lesz a bírói függetlenség, (Ugy vem ! Ugy van! a szélső balon.) De ha ez nem válnék is illusoriussá, delehetetlenné tétetnék a jogfejlődés. Mert hány évre szól a Curia elvi jelentőségű határozata? 1, 2, 3, 5 vagy 10 évre ? Mert hisz örökre csak nem szólhat. Már most az a tábla, mely már egyszer meghozta elvi jelentőségű' határozatát, másodszor nem fogja-e ugyanazt a határozatot meghozni? Meghozza bizony tízszer is és igy marad egy elvi jelentőségű curiai határozat, a mely a levegőben lóg és senkit nem kötelez, de az ítéleteket compromittalja és a Curia tekintélyének nem használ. És ha a táblák a Curia határozata után újabban is ragaszkodnak elvi álláspontjukhoz, akkor a Curia kimondott egy elvet, melyet senki sem respectál. Lehet akkor e &y ügyfél, kinek kezében van egy jogerős ítélet, melyről a Curia azt mondja, hogy az törvénytelenség; de azért ép ugy elverik rajta a port, mintha a Ctiria semmit sem szólt volna. (Ugy van! Ugy van ! a szélső baloldalon.) De mit akar a minister ur a jogegység eszméjével oly államban, hol annyi kivételes bírósági intézmény van — nem is szólok a statáriumról — mint az egyházi bíróságok, a választott bíróságok, a börzebiróság, hol mindezen bíróságok, mint kivételes bíróságok, egyenesen a töryény által alkotott forumok arra, hogy a jogegységet veszélyeztessék ; mert az bizonyos, hogy a hiány kivételes bíróság van, annyiféle jogfejlődés képzelhető azoknál és minden ilyen bíróság egyes tanácsaiban is. De minek a jogegység eszméjének védelmezésével előállani egy államban, hol —mint nálunk — a hány bagatellbiró van, annyiféle a jogegység. Hiszen bagatellbiró ítélete csak alakilag támadható meg. A bagatellbiróságok hatáskörébe utalt pereknél, tehát szegényebb emberek pereinél a jogegységet nem akarja-e a minister ur valahogyan megvédelmezni? De tovább megyek. Azon kérdésekben, melyekben a törvényszék az utolsó fórum, nem akarja a jogegységet megvédelmezni? De még egyet mondok. A t. minister ur saját javaslatában alkot egy iij orgánumot, alkotja a királyi ítélőtáblák mellé beosztott főügyészségeket. Nem gondolja-e a t. minister ur, hogy a bűnvádi téren ezen 11 kir. táblához beosztott főügyészek jobban fogják a jogegységet veszélyeztetni, mint az összes királyi táblák? Szilágyi Dezsö igazságügyminister:Nem! Polónyi Géza: Nem? Én megvilágítom azt, hogy igen. Mert a hány királyi főügyészség lesz a vádrendszer mellett, annyiféle lehet a felfogás a tekintetben, hogy valamely cselekmény, mely hivatalból üldözendő, üldöztessék-e vagy sem. Az egyik főügyész közcsend elleni kihágásnak, a másik lazításnak, a harmadik hatóság elleni erőszaknak fogja minősíteni ugyanazt a cselekményt, a negyedik azt fogja mondani, hogy ezen cselekmény egyáltalában alkalmatlan arra, hogy bűnvádi üldözésnek tárgyát képezze. Miután a vádrendszer mellett nagyon is lehetséges, hogy a biróságok el is fogadják ezeket az indítványokat, az egyes kir. táblák mellé rendelt főügyész nemcsak a jogegységet fogja veszélyeztetni, de valóságos kegyelmezési jogot is fog gyakorolni. (Igás! Ugy van! a szélső balfelöl.) De mivel lehet, t. ház, a jogegységet megvédelmezni? (Halljuk! Halljuk!) A mi meggyőződésünk szerint nem ily paragraphusokkal, melyek a minister urnak omnipotentiáját hirdetik s melyek, mint gróf Apponyi Albert képviselő ur helyesen jegyezte meg, nevelhetnek engedelmes bírói kart; hanem olyan törvényekkel, melyek a magánjog codificatiója mellett lehetővé teszik a birói felelősségnek teljes szigorral való alkalmazását. (Helyeslés szélső balfelöl.) Ezek nyújtanak biztosítékot arra, hogy jogegység fejlődjék Magyarországon, de nem oly intézkedések, melyek egy administrativ fórumnak, mint a milyen a minister ur, jogot adnak belenyúlni a birói Ítélkezésbe, jogot adnak arra, hogy a kir. ítélőtáblának jogérvényes ítéletét a legalitás szempontjából compromittalja, hogy ráüsse a bélyeget, mielőtt a Curia e kérdésben határozott és kimondhassa, hogy felfogása szerint ezen ítélet ellenkezik a törvénynyel. Lehet ily paragraphusokat hozni, de az a párt, mely a jogállam eszméjét másként fogja fel, ne vegye ezt a minister ur személye iránti bizalmatlanságnak, soha semmiféle igazgatási fórumnak, soha semmiféle administrativ hatóságnak, oly természetű jogot, mely a birói Ítélkezésbe való bármiféle ingerentiát biztosít, megszavazni nem fog. (Élénk helyeslés szélső balfelöl.) Ez okból, t. ház, nem való ezen szakasz ezen törvénybe. Már most mit szóljak arra, t. ház, hogy a minister ur, ki magának annyi mindenféle természetű felhatalmazást kér, a mennyit eddig a magyar törvényhozás még nem adott s különösen nem adott azóta, mióta a nyugdíjazás módozatait törvénynyel állapította meg; mit szóljak ahhoz, t. ház, hogy nekem e helyen azon szerep jutott osztályrészül, hogy a birói elmozdíthatlanságnak és függetlenségnek elvét Szilágyi Dezső igazságügyminister úrral szemben védelmezzem ? Szilágyi Dezső igazságiigvniinister: Nem szükséges ! (Felkiáltások a széhö baloldalon: De ugy van '.)
