Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-365
22 865. országos ülés május 2 án, pénteken. 18(0. PolÓnyi Géza: Azt mondja nekünk a t. előadó ur, hogy a kir. ítélőtáblák bíróinak elmozdíthatlansága nem önezél, az csak eszköz az igazságszolgáltatás czéljainak elérésére. A t. előadó ur itt egy kissé botlott a terminológiában. A birói elmozdíthatlanság nem lehet eszköz,, hanem biztosíték az igazságszolgáltatás magasztos érdekeinek előmozdítására. (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon) Az a biró, a ki ki van téve annak, hogy 1871 óta most már a második szervezés czíme alatt családjával a nélkülözés sanyarú kenyerét egye, a ki a bizonytalanságnak áldozata, a ki ki van téve annak, hogy holnapután alakul egy többség, mely egy harmadik szervezést fog jónak látni, hogy a minister ur egy pár neki. nem tetsző táblabirótól megszabadulhasson, ha ilyen törvényhozási intézkedéseket Ját, megrendül tenne az a hit, hogy bizhasson az ország törvényeiben, bizhasson azon Ígéretben, a mely az ő elmozdíthatlanságát és függetlenségét törvényben hirdeti. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Már most, t. ház, mit akar a t. minister ur ezzel a 19. §-sal. Még csak azt sem mondja meg, hogy hányan lesznek az áldozatra szánt bárányok; (Derültség) azt sem mondja meg, hogy hányat akar nyugdíjazni. Valóban érdekes, t. ház, a stylisticának igazi tökélye szempontjából machiavellismus, melylyel a t. minister ur a szakasz ezen dispositióját indokolja. Az indokolás azt mondja : (Halljuk! Halljuk! olvassa): „A nyugdíjazhatok maximumát is részben ebből az okból, de még azért sem vettem fel a javaslatba, mert ha ebben tüzetesen meg- j határoztatik a szám : ugy ez esetleg az érdekelt i körökben nagyobb nyugtalanságot idézett volna ! elő." .. • . | Szilágyi Dezső igazságügyminister: I Ugy is van ! ^ Polónyi Géza: Bíráljuk egy kissé ezt a ministeri őszinteséget! Mit jelent ez, t. ház ? Vagy j annyit jelent, hogy annyi számmal akarja Őket nyugdíjazni, hogy csakugyan meg kellett volna az egész kir. táblának rendülnie, vagy nem annyit jelent. És ez akkor szelid intés a még kétkedők számára, hogy vigyázzatok, mert most még nagyobb hatalom van a kezemben, most valamenynyiteket nyugdíjazhatlak. A ki el akarja kerülni azt, hogy meg ne ijedjenek, még nagyobb fegyverre] lő s azt mondja: nem határozom meg, hogy mennyit nyugdíjazok, de felhatalmazást kér, hogy valamennyit nyugdíjazhassa, azt hivén, hogy akkor nem fognak félni. (Derültség a szélső baloldalon.) No, t. ház, a ki ilyen indokolással akarja a családjának jövője iránt aggódó bírót megnyugtatni, az inkább vállalkozhatik arra, hogy borsón tolja el a rátóti templomot, minthogy ilyen intézkedésekkel megnyugtatást keltsen. Már most, t. ház, mintegy panacea gyanánt beveszi a minister ur a törvényjavaslatba, hogy a nyugdíjazandónak a fele fizetése okvetetlenül kijár. Hát vegyük e tekintetben a gyakorlatot. Kiket akar a t. minister ur nyugdíjazni? S én e részben a legjobb szándékot tételezem fel a minister úrban. Vagy olyanokat, a kik a szolgálatra alkalmatlanok és képtelenek, vagy nem olyanokat. Ha olyanokat akar nyugdíjazni, akkor erre neki az 1885 : XI. törvényczikk által is fentartott 1871 : IX. t.-cz. törvényadta módot és alkalmat nyújt; ha nem olyanokat akar nyugdíjazni, vájjon akkor elégséges-e nekünk az, hogy a minister ur bármely kir. táblai biróra azt mondhatja, hogy nekem nem tetszik és akkor nyugdíjazhassa? (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) A törvény által követelt garantiák mellett pedig a kir. táblai birót csak ugy lehet nyugdíj ázni — ha maga nem kéri nyugdíjaztatását — ha ellene azon törvények dispositiója szerint, a melyeket az önök bölcsesége alkotott, fegyelmi vizsgálat vezettetik s annak során bebizonyittatik, hogy az illető biró arra az állásra csakugyan képtelen; mert ha méltatlan azon állásra, akkor a t. igazságügyminister ur tudja, épen ugy, mint én, hogy nem nyugdíjazásnak, hanem a fegyelmi törvény alapján elmozdításnak van helye. Legyen tehát akár alkalmatlan, akár méltatlan a biró az ő állására, az érvényben lévő törvények teljesen elégséges módot nyújtanak arra, hogy a minister ur törvényes úton szabaduljon meg az állására méltatlan vagy képtelen birótób (Igaz! Ugy van! a bál- és szélső baloldalon.) De kérdem a t. minister urat: kiket akar nyugdíjazni ? Bizonyára nem a fiatal elemet. (Ugy van ! a szélső baloldalon) Annyit talán mégis el fog ismerni a t. minister ur, hogy — habár kiszivárgott már, hogy 25—40 közt ingadozik azok száma, a kiket nyugdíjazni akar .... Szilágyi Dezső igazságügyminister: Mesebeszéd! Polónyi Géza: Annál jobban szeretem. De talán többet akar nyugdíjazni? (Derültség a szélső baloldalon.) Legyen egyébiránt akármennyi, de kiket akar tulajdonképen nyugdíjazni? Én szívesen föltételezem nála a legjobb szándékot. Talán azon ósdi elemeket akarja nyugdíjazni, a kik főispáni protectió mellett az alispáni kortesvilágból, mint remanentiák maradtak meg a kir. táblánál, hogy a Tisza-korszak dicsőségét hirdessék? (Derültség a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Vagy ezeket akarja a minister ur nyugdíjazni, a mely esetben egész őszintén figyelmeztetem, hogy nem kedvezmény az, ha fizetésük felénél kevesebb nyugdíjat nem kaphatnak, mert köztük alig van olyan, a kinek nyugdíjigénye 50 százaléknál nagyobb nem volna; (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) mert ezek majdnem valamennyien olyan életkorban vannak, hogy rajok nézve az 1885 :
