Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-378

218 878. orsiágos ülés május 20.án, kedden. 1890. pénzügyi bizottság jelentését az elkésve, illetőleg szabálytalanul bejelentett italmérési jogok kártalanítása tárgyában beadott törvényjavaslatról. Továbbá a pénzügyi bizottság jelentését „az italmérésijövedékrőlszóló 1888: XXXV. törvényczikk némely határozmányainak kiegészítéséről" czímű törvényjavaslatról. És ugyancsak a pénzügyi bizottság jelentését „az 1887. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, az 1888. és 1889. évi közösügyi kiadásokra Magyarország által pótlólag fizetendő összegekről, a rend kivüli katonai óvintézkedések költségeire megszavazott 2,674.000 frt póthiteiből Magyarországra eső összeg fedezéséről, valamint az 1888. évi határvám-bevételek visszamaradása folytán a magyar korona országai által fedezendő kiadásról" czímű törvényjavaslat tárgyában. Kérem at. házat, méltóztassék ezen jelentéseket kinyomatni, a ház tagjai közt kiosztatni s azoknak az osztályok mellőzésével mielőbbi napirendre tűzését elrendelni. Elnök: A benyújtott jelentések ki fognak nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, az osztályok mellő zésével napirendre fognak tűzetni. (Helyeslés.) Dárdai Sándor jegyző ; Ullmann Sándor, az igazságügyi bizottság előadója! Ullmann Sándor, az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém az igazságügyi bizottság jelentését a királyi törvényszékek és királyi járásbíróságok székhelyeinek és területeinek meghatározásáról szóló 528dk számú törvényjavaslat tárgyában tisztelettel benyújtani. Kérem annak kinyomatását, szétosztását és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzését elrendelni. Elnök: Az igazságügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, az osztályok mellőzésével fog annak idején napirendre tűzetni. (Helyeslés.) Több előterjesztés nem lévén bejelentve, következik a napirend : a gazdasági bizottság 554 ik számú jelentése a képviselőháznak 1890-ik évi május havi költségvetéséről. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a költségvetési előirányzatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a 86.451 forint megszavaztatik és folyóvá tételével a ház elnöke bizatik meg. Dárdai Sándor jegyző (ólvasm a kimutatást a képviselőház pénztárának 189 0. évi április havi kiadásairól). Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883: XXX. törvényczikk módosításáról" szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen vagy nem (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaztatik és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztátik. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek erre, valamint a gazdasági bizottság jelentésére vonatkozó pontjait hitelesíteni. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek ezekre vonatkozó pontjait). Elnök: Ha nmes észrevétel,a jegyzőkönyvnek ezen két pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a közigazgatási bizottság 557. számú jelentése az 1879 :L. törvényczikk módosítása iránt Irányi Dániel képviselő által benyújtott törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni (Felolvasottnak tekintjük!) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Bezerédj Victor előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Irányi Dániel képviseli) ur a képviselőházhoz a magyar állampolgárság megszerzése és elvesztéséről szóló 1879 : L. t,-cz. módosítása iránt nyújtott be egy törvényjavaslatot, melyben a törvény 31—32. §-ainak törlését és az ezekkel összefüggő néhány más szakasznak módosítását indítványozza. Jelesül az indítványozó képviselő ur a távolléteit nem kívánja azon esetek közé számítani, melyek miatt az állampolgárság elveszthető, mert nem tartja igazságosnak, hogy a puszta távollétei, tartson az hosszabb vagy rövidebb időig, magában elegendő legyen arra, hogy valaki a vele született állampolgári jogtól megfosztassék. Az állampolgárság az ő jogaival és köte^sségeivel az egyes államok politikai és közgazdászat! viszonyainak, közjogi természetének alávetett s azok által korlátolt fogalom, melyet ép azért egyöntetűen szabályozni nem lehet; ehhez képest a continens államainak törvényhozásai az állampolgárság megszerzése és elvesztése okainak megállapításánál sajátos viszonyaikhoz képest különböző felfogásból indultak ki s mig többen, mint Svéd-Norvégország, Dánia, Oroszország, Austria, már az országból való puszta kiköltözés, a külföldön való telepedés, vagyis magához a távoliéthez kötik az állampolgári jognak elvesztését, az állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi törvény, melynek alkotásánál ugyan hazánknak a többi európai államoktól elütő közjogi, nemzetgazdasági viszonyai voltak irány-