Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-376

jgg tm. oruágoi Hét májat ISái, pénteken. WfeO. A t. képviselő ur inconsequentiát lát eljárásomban. Sziote szégyenlem ismételni azt, a mit annyiszor voltam már bátor a t. ház előtt feleiemlíteni. Az első pillanatban, midőn módónban volt nyilatkozni a nézetek és felfogások felett, mondottam, hogy az egységes középiskola felé törekszem és hozzátettem azonnal, hogy a görög nyelv fog ezen törekvésnek áldozatul esni, vagy legalább nagyobb mérvben visszaszorulni. Nem tartottam-e ezt meg lépésről-lépésre? (Igaz! Ugy van!) Nem törekszem-e az egységes középiskola felé, a mint azt tegnap szerencsés voltam kifejteni ? (Igaz! Ugy van!) Nem teszem-e azt, a mit első felszólalásom alkalmával azonnal kijelentettem: hogy az egységes középiskola felé való törekvés következményekép kell a görög nyelv iránt intézkedni ? (Igaz! Ugy van!) íme itt van az intézkedés a göröa: nyelv iránt. Tehát elejétől fogva eonsequensen jártam el idáig és törekedni fogok ezentúl is eonsequensen eljárni. (Helyeslés.) A t. képviselő ur azután azt mondja, hogy a minister helytelenül van informálva a tekintetben, hogy a görög nyelv jelenlegi tanítása oly teljesen eredménytelen s nem áll az, a mit a minister állít, hogy négy évi nagy fáradozás után csak annyira viszi a — szerinte — buzgó tanuló, hogy félóra alatt nagy nehezen szótár segítségével tiz sort tud Homerosból vagy Herodotből fordítani. T. képviselő ur! Ezen állításom alapul első sorban személyes tapasztaláson. Az ötvenes években végeztem a gymnasiumot és azt gondolom, most már szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy mindig osztályonkint a Tehető legjobb sikerrel és csakugyan magamon tapasztaltam azt, hogy a gymnasium befejezése után nem tudtam ennél többet a görög nyelvből. De tapasztaltam ugyanezt ismerőseim nagy körében; tapasztalom most folyton hivatalos ügykörömben és hozzáteszem, hogy mindazok, kik most az iskolákban a felügyeletet gyakorolják: a főigazgatók, igazgatók és tanárok, teljesen egyetértenek velem e tekintetben, mondván, hogy mindenütt hasonló eredménytelenség constatálható. (Igaz! Ugy van!) Ha a t. képviselő ur kivételt ismer, ennek én nagyon örülök, de az mégis kivétel marad, olyan kivétel, mely csak megerősíti a szabályt. A t. képviselő ur némi tekintetben már a részletekbe menve, azt mondja, hogy a törvényjavaslat harmadik szakasza szerint az i-s lehetséges, hogy olyan középiskola is lesz, a hol a görög nyelvet egyáltalában nem fogják tanítani és a hol az általam contemplált bifurcatiónak az a része lesz meg, a hol a görög nyelvet nem tanítják. Engedje meg a t. képviselő ur, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat 3-ik szakaszára figyelmeztessem, a melyben az áll, hogy a minister rendelkezése vagy vezetése alatt nem álló gymnasiumok fentartóinak szabad elhatározásától függ, intézeteikben a görög nyelv és irodalom mellett, illetőleg ezek helyett a 2-ik §-ban megnevezett tantárgyak oktatásáról az első szakasz értelmében gondoskodni. Ha e szövegezésben nem volna hivatkozás az első szakaszra, vagy ha az volna mondva, hogyha görög nyelv és irodalom mellett, vagy ezek helyett", akkor elhiszem, hogy ezen rendelkezést ugy is lehetne értelmezni, mint a képviselő ur mondotta: de ezen szövegezés szerint azt máskép nem lehet magyarázni, mint ugy, hogy ezen iskolákban is fenn fog állani a görög tanfolyam mint eddig, vagy pedig létesíttetni fog a bifurcatio mind két része ugy, mint a hogy az az állami tanintézetekben életbe fog lépni, ha e javaslat törvényerőre emelkedik. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Végre a t. képviselő úr, a mint ezt Kovács Albert képviselő úr is tette, bizonyos tekintetben nevetségessé kívánta tenni azt, hogy a görög nyelv és irodalom helyett a középiskolákba a rajz vétetik fel. Vadnay Károly t. képviselő úr márkiemelte, hogy mily nagy súlyt fektetnek Franczíaországban a rajzra, a mihez én csak azt tehetem, hogy a franczia Lycéenek egyik főtantárgya a rajz. (Uyy van! jobbfelöl.) Felemlittetett az is, hogy a rajznak, mint tantárgynak, vannak jó tulajdonságai, amelyek a humanisticus czéloknak épen úgy szolgálnak, mint a realezéloknak s amelyek az aesthetica szempontjából épen oly hasznosak, mint a gyakorlati életből. (Tetszés jobbfelől.) György Endre t. képviselő úr helytelenítette, hogy minapi felszólalásomban felemlíteni bátorkodtam, hogy az 1883-ki törvény megalkotásakor az akkori közokt itásügyi minister kénytelen volt tekintélyének egész súlyát latba vetni, hogy a kérdés a görög nyelv javára dőljön el. (Halljuk! Halljuk !) Bocsánatot kérek, hogy ha talán ennek felemlítésével tapintatlanságot követtem el, szándékomban ez nem volt; csak tényt kívántam constatálni és pedig oly czélból, hogy világossá váljék, hogy a vélemények a görög nyelv felett már akkor is annyira elágaztak, (Igás! Ugy van! jobbfelöl) hogy név szerinti szavazásra volt szükség, hogy constatálható legyen, hányan szavaztak a görög nyelv mellett és hányan ellene, mert a többség nem volt világosan kivehető. (Igaz! ügy van! jobbfelől.) A t. képviselő úr kifogásolja ezen javaslatban, hogy meg akarja könnyíteni a középiskolai tanfolyamot, hogy bifurcatiót teremt, az egységes középiskola felé kívánja terelni az irányt és mégis, úgymond, megnehezíti a pályaválasztást: mert az illetőnek már 14-ik évében határozni kell a felett, hogy a tanuló tanuljon-e görögül vagy sem. Elismerem, t. képviselőház, hogy az állapot a melyet ez a törvényjavaslat teremteni fog, nem egészen tökéletes ; de egyáltalában teljesen töké-