Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-376

S7A. orsíágos ülés május 16-án, pénteken. 1S90. {Ql letes és minden irányban megfelelőt teremteni nem ig lehet. De azt merem állítani, t. képviselőház, hogy az az állapot, a mely ezen törvényjavaslat törvénynyé emelkedése után elő fog állani, e tekintetben mindenesetre előnyösebb lesz, mint a mostani. (Helyeslés jóbbfelől.) Mert most az illetőnek 'már 10 éves korában kell határoznia a felett, hogy gymnasiumba vagy reáliskolába menjen-e; ezentúl pedig az én tervem létesülése esetén, csak 14 éves korában kellend e fölött határoznia, tehát 4 évvel később. Sőt gondoskodik e törvényjavaslat arról is, hogy ha az, a ki a görög nyelvet a középiskolában egyáltalában nem tanulta, az érettségi vizsga alkalmával, vagy pedig azután pótvizsgát tesz a görögből és igy olyannak tekintetik, mint a kik azt a középiskolákban tanulták meg. Ezen esetben pedig a pályaválasztás a 18-ik évre esik és az illetőnek, a ki például 17 vagy 18 éves korában határozza el magát arra, hogy a philologiára megy, még mindig van módja a netáni hiányt pótolni. (Igaz! Ugy van! Helyeslés.) Komlóssy Ferencz t. képviselő úrnak két kifogása van. Azt mondja ugyanis, hogy mindig túlterheltetésről beszélünk és mégis most, midőn a ministeniek módjában van ezen a bajon segíteni, a görög nyelv és irodalom helyett a rajzot tanítja vagy pedig egyéb tantárgyat; miért nem hagyja egyszerűen el a görögöt? Hát, t. ház, nem hagyjuk el ezen compensationalis tárgyakat egyrészről azért, mert azokra szükség van, másrészről meg azért, mert jó lélekkel mondhatom, hogy a minister ezzel nagyon könnyített azon a túlterheltetésen, mely ma a középiskolában olyannyira tapasztalható. (Ugy van!) Mert igen nagy különbség van aközött, hogy a görög grammaticát, tehát oly tárgyat kell-e tanulnom, a mely iránt nem birok kedvvel és hajlammal, vagy pedig rajzot vagy a magyar remek irókat olvasom. (Igaz! Ugy van! jóbbfelől.) Második kifogása Komlóssy Ferencz képviselő urnak az, hogy hiszen ezen törvény keresztülvitele annak idején nagy költségeket fog okozni. Teljesen megnyugtathatom a képviselő urat az iránt, hogy e tekintetben is levontam a consequentiát, annyiban, hogy iparkodtam megállapítani, hogy mibe fog a foganatosítás kerülni. A kormány rendelkezése és vezetése alatt lévő középiskolákban alig fog valami költségtöbbletet okozni azért, mert ezen intézetek jóval több tanárral vannak ellátva, mint a mennyit a törvény minimumként megszab ; mert ezen intézetek majdnem mind elegendő helyiségekkel birnak és mert a parallel osztályok felállítása minden nehézség nélkül megtörténhetik. Egyébiránt leginkább a költségek szempontja az, a mely engem arra birt, hogy a felekezeti autonóm középiskolák fentartói számára kedvezményi; vegyek föl a törvénybe; mert igen jól tudom, hogy azok között vannak olyanok, kik most is alig képesek megfelelni az 1883-ik törvény által előirt követelményeknek és igényeknek, mert méltatlanság volna tőlük hét évvel később azt követelni, hogy ismét újabb költségekbe bocsátkozzanak. (Helyeslések.) Megvallom azonban őszintén, hogy bizonyos idő múlva ezen iskolák fentartóira nézve is kikerülhetlen lesz, hogy ők is ugyanazt tegyék, a mit a kormány a maga középiskoláiban tett; par la force des choses oda fognak tereltetni; de a felekezeteknek e tekintetben latitudevan engedve, a mennyiben ezt akkor fogják tenni, amikor módjukban lesz, a mi nézetem szerint mégis csak jelentékeny kedvezmény. (Élénk helyeslés.) Végre még egy pár szóval tartozom Kovács Albert t. képviselő urnak. (Halljuk! Halljuk!) 0 még ma is azt mondja, hogy nem tudja, mit értek én az egységes középiskola alatt? Nem fogom, t. ház, újra megmagyarázni, mert azt hiszem, hogy eléggé világosan kifejtettem erre vonatkozó nézetemet és azt, hogy mit értek alatta. (Igaz! Ugyvan!) De egyet mondhatok, azt tudniillik, hogy mit nem értek alatta. (Halljuk! Halljuk!) Nem értek alatta ipariskolát. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Minthogy pedig a képviselő ur olyan tantárgyakat említett, a mebyeket az ipariskolákban tanítanak, megnyugtathatom, hogy azokat, mert ai egységes középiskolába nem valók, annak tantervébe nem fogom felvenni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezek után, t. ház, még csak egy kérésem van azon képviselő urakhoz, a kik a törvényjavaslatot ellenzik, a kiknek görög érzelmét anyjiyira bántotta mindaz, a mi a törvényjavaslatban foglaltatik. Vigasztalódjanak Homéros lliásának első pár verssorában. (Halljuk! Halljuk!) Nem tudom, méltóztatnak-e tudni — azt hiszem : igen, — hogy mit mondanak ezen verssorok. (Élénk derültség. Halljuk! Halljuk!) így kezdődnek ezek „Ménin aeide theá Peleiadeó Aehilleos" — vagyis : „szóljon az ének Achilles, Peleus ivadékának haragjáról" — (Élénk tetszés) végződnek pedig ezzel: „Diós de teleieto búle!" vagyis: „a végzet mégis csak teljesül". (Élénk tetszés.) Remélem tehát, hogy a javaslatból törvény lesz. (Élénk tetszés és éljenzés.) Elnök: T. ház! Következik a szavazás. Első sorban azt a kérdést fogom feltenni: méltóztatnak-e elfogadni a szőnyegen levő törvényjavaslatot a közoktatásügyi bizottság szövegezése szerint : igen vagy nem ? Ha el méltóztatnak fogadni, ugy Kovács Albert t. képviselő ur ellenindítványa elesik; ha pedig nem, akkor fel fogom tenni a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni az ellenindítványt, igen vagy nem? (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, raJltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot a közoktatási