Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-375
375. országos ülés május 14-én, szerdán. 1890. 165 azon mesterkednek, hogy a gymnasiummal mind a két feladatot megoldják, a középfokú technikai képzést is, a tudományos előképzést is, a mi anynyira lehetetlen,hogy ily módon mind a két irányban teljes sikertelenségnek kell előállani. Ilyen ötletből támadt ez a törvényjavaslat is s azért én azt a tárgyalás alapjául el neru fogadom, hanem ajánlom a t. háznak különvéleményem elfogadását. (Élénk tetszés és helyesléa a baloldalon.) Gróf Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi millister: T. képviselőház '.(Halljuk! Halljuk!) Nem szándékom csupán a polémia fegyverével élni, habár jól tudom — és mert már tapasztalásból beszélek — hogy ez a könynyebb része a feladatnak; de ha a t. ház megengedi, előbb általánosságban kívánom saját álláspontomat indokolni, megmondván azon indokokat, amelyek ezen álláspont elfoglalására engem késztettek és kényszerítettek. Ha ezek elmondása után még részletes válaszadásra is volna szükség az egyes kifogásokra, az egyes irányban tett észrevételekre természetesen vissza fogok térni (Halljuk! Halljuk!) Először is eonstatálnom kell, hogy az első alkalommal, a mikor a t. ház előtt közoktatási programmomat kifejtettem, már elmondottam nézetemet a középiskola reformjáról és igy semmiféle kételyt sem hagytam abban a tekintetben, hogy mely irányban kívánom a reformot, (Ugy van! jobbfelől.) Megmondtam akkor, hogy én az egységes középiskolának vagyok barátja, hogy az egységes középiskola létesítését kívánom elősegíteni, mihez nyomban hozzátettem azt, hogy ez szerintem csak ngy lehetséges, ha előbb a görög nyelvkérdésével a középiskolában tisztába jövünk. (Ugy van! jobbfelől.) A ki hivatva van egy állam közoktatási politikáját irányozni, az nem élhet csupán vezérszavakkal; az — szerintem — köteles nemcsak azt megmondani, hogy mit akar, de azt is, hogy miért akarja ezt igy, vagyis tartozik felfogását indokolni is, mert tisztában kell lenni az iránt, hogy az általa initiált irány mily eredményre fog vezetni. (Helyeslés. Halljuk ! Halljuk !) Első sorban az a kérdés merül fel, t. ház, hogy miért kell az egységes középiskola. Ugy emlékszem, hogy erre vonatkozólag egy ízben, ámbár röviden, már nyilatkoztam oly értelemben, hogy nem tehetem magamévá azoknak nézetét, a kik a középiskolai oktatást két részre osztván, az egyiknek feladatát a magasabb műveltség, a másikét a tisztán gyakorlati ismeretek nyújtásában látják. Hozzátettem akkor, hogy ezen felfogást azért nem tehetem magamévá, mert teljes meggyőződésem szerint mindenkinek, a ki az életben magasabb állást van hivatva betölteni, szüksége van mindkettőre : úgy az eszményi műveltségre és magasabb felfogásra, mint a gyakorlati ismeretekre. (Helyeslés.) Ezen szempontból tehát nem helyes a középiskolákat két részre, gymnasiumokra és reáliskolákra osztani. De magában véve ez még nem elégséges ok arra, hogy szakítsunk a mostani iránynyal, hogy tegyük félre a mostani rendszert és állítsunk helyébe egy másikat, mely az egységes középiskolára vezet. Kell, hogy más okok is vezetlek jegyen a közoktatásügyi kormányzat politikáját. És vannak is, még pedig igen fontos okok, t, ház. (Halljuk ! Halljuk!) Első sorban áll az, hogy a szakpályák száma folytonosan szaporodván és az általános munkálkodás köre mindinkább nagyobbodván, természetes, hogy a munkafelosztás közben egy-egy szakpályán mindig több anyag gyűl össze és ennélfogva mindig intensivebben kell ezen irányt művelni. Ha már most azon szempontból indulunk ki, hogy a középiskola előkészítő tanfolyam egy szakpályára, ebből önkényt következik, hogy a középiskolák fajait azon arányban kellene szaporítani, a melyben a szakpályák szaporodnak. Hogy ez tiszta lehetetlenség, hogy ezzel megmérkőznünk nem lehet, ez — azt hiszem — teljesen világos. (Helyeslés.) De még ha lehetséges volna is annyiféle középiskolát állítani, a hányféle >zakpálya létezik és ekkép már a középiskolákban előkészíteni az ifjakat a szakpályákra, ellenzi ezt egy igen nagyfontosságú érdek: a szülőknek és a tanulóknak érdeke, vagyis az, hogy sem az egyik, sem a másik ne legyen kényszerítve idő előtt határozni a felett, hogy melyik pályára lépjen, melyiken kívánja hivatását betölteni. (Élénk helyeslés.) Ezen szempontoknál fogva kétségtelen, hogy oly középiskola létesítését kell lehetségessé tenni, mely telhetőleg a legtöbb szakpályára készít elő, azaz általános műveltséget ad és általános ismeretek alapján előkészíti az ifjakat arra, hogy minden egyes szakpályán boldoguljanak. Ezek azon okok, melyek engemet arra késztettek, hogy az egységes középiskola mellett nyilatkozzam és hogy tervezéseimben és intézkedéseimben mindig ezt tartsam szem előtt. (Helyeslés.) A második kérdés az, hogyha már az egységes középiskola felé törekszünk, mért szükséges, hogy a görög nyelv áldozatul essék ezen törekvésnek ? Azt hiszem, hogy a felelet erre már bennfoglaltatik az első kérdésre adott válaszomban. (Halljuk! Halljuk!) Hogyha a középiskola egyszerűsítéséről van szó, természetesen ez alatt csak a tananyagnak kellő kiválasztását lehet érteni. (Helyeslés. Ugy van!) Hogyha a középiskolát ugy akarjuk átalakítani, hogy az a szakpályákra készítsen elő, nem