Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-375

164 375. országos ülés május 14-én, szerdán, 1890. zóna, a méter, a telegraph stb. A parasztembert könnyen nevetjük, ha „téli grófot" vagy más effélét mond ; (Derültség) de ha majd a jövő század orvosa, a Csáky doetora, (Általános élénk derültség) a ki a javaslat értelmében létesítendő középiskolában nyeri kiképeztetését, a betegségeknek és orvosszereknek görög neveit, az egymáshoz közel álló görög szókat kezdi egymással összezavarni és betegei számára fölcserélni, hát a betegei nem igen fognak rajta nevetni, (Igaz! Ugy van!) Rendkívül érdekes, t. ház, ebben a törvényjavaslatban és a cultusiuinisterium tudományos fölszereltségére világot derítő az, hogy az orvosnövendékeket is fölmenti a görög nyelv tanulása alól. (Halljuk! Halljuk !) Hogy a theologusnak kell görögül tudnia, azt ez a törvényjavaslat is elismeri és nem is hallottam, hogy valaha valaki képzelhetőnek tartotta volna, a theologust e nélkül. Hanem az orvosnak már nincsen rá szüksége. Lássuk tehát t. ház, mekkora, mértékben van rá szüksége a theologusnak, mekkorában az orvosnak ? (Halljuk! Halljuk!) Én tanítványaimmal, a kik között sok jó görög van, megszámláltattam egy kitűnő újtestamentomi görög szótár szókészletét és agy találtuk, hogy az új testamentom összesen 4.949 görög szót használ; pedig itt azt az eljárást követtük a számlálásban, hogy az egy tőből" eredő főneveket, mellékneveket, igéket és az összetételeket mind külön szónak vettük, olyan embert tartván szem előtt, a ki görögül egy szót sem tud. Ezután megszámláltuk a Balogh Kálmán-féle orvosi mííszótárt (Halljuk! Halljuk!) és ugy találtuk,hogy az orvosi tudomány összesen 4.642 görög szót használ, pedig itt olyan embert tartunk szem előtt, a ki a gymnasiumban görög nyelvet tanult, minek következtében az egy tőből eredő szókat és összetételeket külön szóknak nem vettük. E szerint, t ház, az orvosi tudomány csak 300 szóval használ kevesebbet, mint a theologia; egyenlő alapon számlálva pedig, néhány százzal még többet használ, mint a theologia. Ehhez az adathoz nem kell semmi eommentár. A szóknak ily nagy tömegét a nyelv formáinak és alakulási módjainak ismerete nélkül a világon egy ember sem képes megtanulni és állandóan megtartani. Ehhez hozzá kell tennem még azt, hogy a theologiai görög szók le vannak fordítva minden élő nyelvre és magyarra is; az orvosiak pedig csak kis részben ; ennélfogva a pap a gya korlati működés terén képzelhető ugy is, hogy a görög nyelvet elfelejtse, de az orvos nem, mert reá nézve a görög nyelv élő és forgalmi nyelv. Ezeket, t. ház, fontolóra véve, a ki azt mondja, hogy az orvos felmenthető a görög nyelv tanulása alól, az egyenesen nem tudja mit beszél. Tudom, t. ház, hogy a fenforgó kérdésnek nem minden oldalát fejthettem ki, hanem csak egyet, a tudományos paedagogiai oldalát, a mely egyébiránt az egésznek alapja; de már eddig is hosszan vettem igénybe a t. ház türelmét, (Halljuk! Halljuk!) aztán zárszóm is van; de meg az utánam jövők is meg fogják világít mi a kérdést más oldalairól is és én befejezem beszédemet. (Halljuk! Halljuk!) Elismerem, t. ház, hogy közoktatásügyünknek, különösen pedig középfokú oktatásunknik reformra van szüksége, de nem arra, a mit ez a törvényjavaslat contemplál. Magyarországon is beköszöntött azon állapot, melyben a külföld minket egy századdal megelőzött, hogy a gazdasági, ipari és társadalmi viszonyok egy sereg középműveltségü embert kivannak. Nem szükség, sőt nem is volna jó azokon a helyeken scientiarum doctoroknak állani; de többet kell tudniok, mint a mennyit a népiskola szolgáltathat nekik és ezen felül birniok kell középfokú gyakorlati szakképzettséggel is. A társadalom érzi már ennek a szükségét; követeli a kielégítést; megtámadja a gymnasiumot, a mely az ő szükségét nem tudja kielégíteni és sürgeti annak reformálását. Ebben a közhangulatban sokkal több igazság és sokkal több egészséges ösztön van, mint a mennyire sokan becsülik. Tény, hogy a gyninasium ezen felmerült uj szükséget nem tudja kielégíteni és tény, hogy a gymnasium a hibás, mert gymnasium van Magyarországon minden 30 négyszögmértföldön egy, amolyan szakiskola pedig, a mely az uj kornak ezen szükségletére dolgoznék, az egész országban alig van egy-kettő. Ily helyzetben t. hás, minden egyéb reform megkezdése előtt, magának a cultusministeriumnak reformálása volna szükséges. Mindenekelőtt szükség volna egy szakértő cultusministerre, (Mozgás jobbfelöl) a ki állásának nagy tekintélyével — mert nálunk most még csak az állásnak van tekintélye — meg tudja értetni nemzetével azt, hogy a gymnasiumnak nem is feladata az, a mit tőle kivannak, mert az egy 12 éves tudományos tanfolyamnak, a mely doctorokat képez, a 8 alsó osztálya. Tehát a ki nem azzal a szándékkal és nem azzal a szellemi és anyagi erővel indul tanulni, hogy mind a 12 évet elvégezze, az ne menjen a gymnasiumba, hanem menjen azon technikai középiskolákba, a mely ezen hosszú időnek negyede vagy fele alatt kész embert szolgáltat. És ha ezt a józan közvélemény megértve, azt kérdezné, hogy hol vannak hát azok a technikai középiskolák? Felelje azt, hogy most még sehol sincsenek, de rövid idő alatt lesznek kellő számban, akár új forrásokból, akárnéhény gymnasiumnak átalakítása által, mert ezeknek a száma úgy is legalább kétszer akkora Magyarországon, mint amennyire szükség van. (Igás! Ugy van! a haloldalon.) E helyett a mi cultusministereink folyvást