Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-375

875. omágos ülés május 14-én, szerdán. 1890. 163 historicusok ? Nem, sőt ily absurd követelést más tárgyak iránt a gymnisiummal szemben nem is formál senki. A t. realista urak, mikor más tárgyukról van szó. akkor megemlékeznek arról, hogy a gymnasium felett még egy 4—5 éves szaktanfolyam van az egyetemen és ennek a számára is kell valami tanulni valót fenhagyni, hogy még az egyetemi oktatás sem adja meg a tudós legmagasabb fokát, az élet számára is marad valami, sőt a régi professor is a maga szakjában folyvást talál valami tanulni valót; de már mikor a görög nyelvről van szó, akkor oda állítják a tudós legmagasabb fokát, rámutatnak, hogy a gymnasiumban ezt nem érik el, kimondják a tanítás sikertelenségét 8 következtetést vonnak belőle a görög tanítás eltörlésére. Nem a közoktatásügyi bizottság jelentése az egyedüli, mely ezen eljárást követi; épen igy csinálják ezt a külföldiek is; de náluk sem az igazság keresése adja a szájukba ezt az okoskodást. A gymnasium teljesen megoldotta a maga feladatát, ha a fiatal embert oda képesíti, hogy az egyetemen a professor vezetése mellett, de a saját erején bármit megtudjon tanulni; akár a históriát, akár a reáltudományokat, a mi pedig különösen a görög nyelvet illeti, ha ebben oda képesíti, hogy az egyetemen a görög philologiai és theologiai tanulmányokban haladhat és az orvosi műszókat, melyek nagy többsége görög, megtudja tanulni. Ezt pedig, t. ház, egy középszerűen jó magyar gyinnasiuui, a növendékeknek legalább a középminőségű tömegével el is éri mindenben s a mindenek közt a görög nyelvben is. Én, t. ház, egy olyan szaknak vagyok a professora, melyben a görögül tudás a tanulhatás eszköze és csakis ebben az egy szakban az. Intézetünknek állandóan 20— 30 gymnasium szolgáltat növendékeket, mindenféle képzettségüket és hosszas tanári pályámon azt tapasztaltam, hogy az ifjak általában hoznak annyi görög ismeretet a gymnasiumbó], hogy mindjárt kezdetben sikerrel lehet velük összehasonlítni az új testamentomi idiómát vagy tájszólást a classicus nyelvvel, ez pedig már magasabb fokú s nem elemi nyelvészet; a második évben pedig a nagy többség sikerrel hallgathatja a bibliai magyarázat professorát, a ki az eredeti görög szöveget magyarázza s nem magyar fordítást. Legérdekesebbeknek találom, t. képviselőház, a sikertelenség vitatói közt azon tiszteletreméltó férfiakat, a kik ezelőtt 30 vagy több esztendővel végezték a gymnasiumot, soha azóta görög könyvet ki nem nyitottak s most a vádlottak padjára ültetik a gymnasiumot azért, hogy ők a görög nyelvet elfelejtették. A t. ministerur is argumentált nekünk ezzel a közoktatásügyi bizottságban. (Derültség.) T. képviselőház! Én láttam olyan embert is, a ki 30 év alatt anyanyelvét is elfelejtette s mindennap látok olyanokat, a kik kevesebb, mint 30 év alatt elfelejtették az elemi iskolán felül levő raatbesist teljesen, még sokkal jobban, mint a görög szót. (Igaz! Ugy van!) Hát vájjon ezen az alapon nem kellene-e a mathesis tanítását is megszüntetni a gymnasiumban? Ha jól felszámítjuk, gyakorlatilag, a kenyérkereset szempontjából is kevesebb ember veazi hasznát a mathesisnak, mint a görög nyelvnek. (Helyeslések.) Sok mindent tanítunk, t. ház, a tudományos nevelésben, vagy hogy a bizottsági jelentés kedvencz kifejezését használjam: „sok mindennel kínozzuk a magasra törő ifjúi elmét", (Derültség) a minek nincs semmi gyakorlati értéke, a minek a tartalmát nem is volna érdemes az emlékezetben megtartani, hanem az egyik gyakorlatot az emlékező tehetség erődítésére, a másikat az ítélet élesítésére, a harmadikat a kedély nemesítésére használjuk. Maga az anyag kihull az emlékezetből, de lélektani hatása a lélekben megmarad. (Élénk helyeslés.) A zenét sem azért taníttatjuk fiainkkal, hogy kenyeret keressenek vele; még azért sem, hogy magukat és környezetüket szórakoztatni tudják majdan, mert száz közül egy viszi annyira, hogy szórakozás legyen játékáthallgatni (Derültség) és ezer közül, de talán sok ezer közül egy annyira, hogy vele a kenyerét megtudná keresni; de taníttatjuk azért, hogy a zene összhangja bemenjen a lélekbe, mint a lélek harmóniája és a kedély nemesítője, mely hatása a zenének megmarad a lélekben akkor is, mikor az anya gyermeke sirása mellett már elhanyagolj a a zongoráját. (Élénk helyeslés és tetszés.) A mi pedig különösen a görög nyelvet illeti, (Halljuk!) ennek azon paedagogiai jelentőségen kívül, a melyet már vázoltam, még valóságos gyakorlati értéke és használata is van mindenik tudomány terén, de kivétel nélkül mindeniken. Jó géptechnieus vagy jogász-mesterember lehet valaki a görög nyelv ismerete nélkül is, de tudós jurista nem, mert azon tudós munkáknak, a melyekből magát tudóssá képezhetné, nem érti meg a terminológiáját. Ez az oka annak, hogy Németországban még a realgymnasiumok növendékeit sem. bocsátják sem a jogi, sem az orvosifacultásra ; hanem csak a mathematikai, természettudományi szak és az új nyelvek hallgatására. Nem is helyes, t. ház, a görögöt holt nyelvnek nevezni. E kifejezésemmel nem arra czélzok, hogy ma is 8 millió ember beszéli ezt a nyelvet és hogy az a nemzet a földnek ránk nézve milyen érdekes pontján lakik, hanem azt akarom mondani, hogy élő nyelv mi közöttünk a tudományban és a gyakorlati életben ; él és fejlődik és alakul naponkint: úgyszólván napról-napra újabb meg újabb görög szók képeztetnek a tudomány és a közélet számára, régi gyökökből, de a classicus korban ismeretlen tárgyak és fogalmak megnevezésére, a milyen a 21*