Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-369

3S*. országos ülés május 7-én, szerdán. 1880. 125 midőn számos törvényszéket szüntettek meg; de nem szükséges ma, midőn nem szüntetjük meg a királyi táblát, hanem csak decentralisáljuk azt, erre válaszom a következő: Ha csak a szavakkal játszani nem akarunk, nem vonhatja senki kétségbe, hogy századra kiható, gyökeres változtatásról, egészen áj szervezésről van szó, midőn a törvényhozás a szőnyegen forgó javaslatot elfogadja. Nemcsak az nevezhető tehát szervezésnek, ha a királyi tábla egészen megszüntettetnék, hanem szervezés az is, ha gyökeresen megváltozik azon alap, a melyen a királyi tábla eddig működött, már pedig, hogy a királyi tábla jelenlegi szervezete tangáltatik s hogy a decentralisálás az ország különböző részeiben működő táblák lényegesen eltérnek a mai központosított királyi táblától, azt t. barátomnak megczáfolni nem fog sikerülni soha. Hátra van még egy ok, melyet t. barátom felhozott, hogy ezen rendszabály stigmalázása a múltnak, a múlt kormány által gyakorolt kinevezési rendszernek. Én ezen érvet nem oszthatom, Mert miért kéretik a felhatalmazás ? Tisztán és kizárólag azért, hogy a múltban különben jeles szolgálatot tett és érdemeket szerzett birák, kik a törvényeknek gyakori változása, vagy más okok folytán nem képesek többé megbirkózni azon munkateherrel, mely a táblák széjjel osztása folytán rajok nehezedik, hogy ilyen erők nyugdíjba helyezhetők legyenek. Miként kéretik ez a felhatalmazás? A nyugdíj-törvényben a birák számára biztosított jogok teljes érvényben tartásával. Ezen rendelkezés tehát még a szerzett jogok szem pontjából nem jöhet kifogás alá. Nem tekinthető a rendelkezés olyannak, mely disqualifieáló volna azokra, a kiket érni fog, mert mi sem von le azok értékéből, a kik a múltban a budapesti táblán ]ó szolgálatot tettek, de most már előre haladott koruknál fogva ugyanazon sikerrel a vidéki tábláknál többé működni nem képesek. Tehát nem disqualificáló az illetőkre nézve, nem compromittáló a múlt kormányokra sem és valóban rossz dolognak tartanám, ha a t. ház ezen érzület benyomása alatt •• szavazná meg ezt a szakaszt. Végzem felszólalásomat, t. ház. Senki által nem vonatott kétségbe, hogy a királyi tábla szervezésénél egyik legsürgősebb követelmény az, hogy a birói erők a lehető legjobban választassanak ki, mert nagyobb testületben, minő a pesti királyi tábla volt, egyik vagy másik biró gyöngesége nem okozhatta azon kárt, mint kisebb személyzettel biró táblán, a hol a munka-felosztás elve nem érvényesíthető annyira, mint a nagy testületnél, a hol tehát lehetőleg egyenlő jó erőknek kell összemííködniök. Nem vonatott kétségbe az sem, hogy e felhatalmazás politikai okokból nem kéretik, hogy ennek indító oka tisztán az igazságszolgáltatás érdeke s hogy egy új s.gyökeres szervezés előtt állva, a felhatalmazás tisztán annak időtartamára terjed ki s megszűnik, mihelyest az új táblák működésüket megkezdik. Ezen okból, mert a birói függetlenségnek az igazságszolgáltatás érdekeit alárendelni nem lehet, hanem olyan intézmény, mely hivatva van szolgálni ezen érdekeket, épen ezen okokból kérem e szakasz megszavazását, mert e nélkül a törvényjavaslat helyes keresztülvitele és az új szervezet helyes működése koozkára volna téve. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! A kérdés érdeméhez nem akarok szólani, mert erről az általános vitában nyilatkoztam, midőn kifejtettem minden irányadó szempontot, hanem egy pont van, melyre nézve (Halljuk! Halljuk!) miután t. képviselőtársam felszólalásában félreértett, kell hogy még egyszer nyilatkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Én e szakaszban foglalt rendszabály szükségességét a bíróságnak minden irányadó tényezőjével kétségkívül megbeszéltem s azért, hogy milyen elhatározásra jutottam, a felelősség engem s csakis engem terhel. (Helyeslés jobbfelöl.) De én nem pusztán és nem egyedül e ténye zők informatiója alapján indultam; hanem indultam saját tapasztalatom és meggyőződésem, részben pedig más oly körök megbízható informatiója után, melyeknek szintén volt alkalmuk tudomást szerezni és a melyekről nekem is alkalmam volt meggyőződni, hogy informatióik becsületesek s az ügy érdekében történtek. Ezeket kívántam csak a félreértés elhárítása szempontjából felhozni. (Helyetlés jobbfelol) Elnök: T. ház! A 19. §-hoz egy indítvány adatott be, mely röviden abból áll, hogy a 19. §. hagyassák ki. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 19. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni: iffen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakar, kik azt elfogadják, méltóz*ássanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja a 19. §-t. JosipOVich Géza jegyző (olvassa a 20. §-t). Chorin Ferencz előadó: T. ház! Ha mél tóztatik megengedni, mielőtt e szakasz tárgyaltatnék, bátorkodom azon aggályok eloszlatása czéljából, melyek az általános vita alkalmával felmerültek, az igazságügyinmisterrel egyetértőleg a következő módosítást terjeszteni be: „A 20. szakasz a végére illesztendő ezen bekezdéssel egészítendő ki: „E rendelkezés által az 1885 : XI. czikknek a nyugdíjazásra, illetve a végkielégítésre vonatkozó határozatai érintetlenül hagyatnak.

a Ezzel világosan ki van fejezve az, a mi különben sem az eredeti törvényjavaslatban, sem az