Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-369

s 7-én, s/erdán. 1S00. i Qg 869. nrszíigos ülés máj lesz majd mód arra, azt a régi határvonalat, esetleg terület áthelyezés utján elenyésztetni. T. ház! Ha nincs is ezen 4. §-ban benn az a felhatalmazás, akkor is van módja, szerény nézetem szerint, a t. igazságügyminister urnak, illetőleg a ministeriumnak, hogy egyes járásbíróságok területét, vagy azok egyes részeit áthelyezhesse, mert a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban a királyi táblák székhelyei be vannak czikkelyezve, nemkülönben ott van, hogy melyik királyi tábla területéhez melyik törvényszékek tartozzanak. A királyi tőrvényszékek és járásbíróságok területének vagy ezek egy részének áthelyezése folytán nagyon természetesen változik azon királyi tábla területe is, a melyre nézve az eddigi törvények értelmében a ministerium rendeletileg intézkednék; tehát már ebből a szempontból is teljesen fölösleges, hogy a t. §-b..n való meghatalmazás itt külön megadassék. Én, t. ház, azt, hogy ezen megállapítások törvénybe czikkelyeztessenek, nemcsak az igazságszolgáltatás érdekében állónak, hanem társadalmi tekintetben is indokoltnak és előnyösnek tartom, így végre-valahára nyugodt lesz az ország közönsége, az egyes területrészek lakossága a felől, hogy hol van törvény által biztosítva a királyi járásbíróságok székhelye s nyugodtabb lesz az iránt, hogy valamely járásbíróság ott fog maradni, a hova helyezték. E tekintetben tehát társadalmilag nagy hatása van ezen intézkedésnek. De nagy hatása van nemzetgazdasági szempontból is, a mennyiben az építkezések bátrabban indulnak meg s a közlekedési viszonyokra is hatályos befolyást fog gyakorolni. Szóval: általános társadalmi és közgazdasági előnyökkel jár az, hogy biztosítva legyenek egyes helyi pontok és alkalom adassék, hogy azok egyes kisebb területek helyi központjaivá fejlődjenek. Ezen okok alapján bátorkodom benyújtani a t. háznak rövid módosítványomat, mely szerint a törvényjavaslatból: „a 4. §. hagyassák ki". Ajánlom azt a t háznak elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Madarász József jegyző (olvassa a móäosítványt). Holló Lajos: T. ház! Szintén ezen szakaszhoz kívánok hozzászólani; t dán az igazságügy minister ur aztán együtt tenné meg megjegyzéseit. (Ralijuk!) Mindenekelőtt felvilágosítást óhajtanék nyerni exen szakaszra nézve; mert ha szó szerint magyarázzuk, majdnem rövid életet kell annak tulajdonítanunk. Ugyanis az foglaltatik benne, hogy ezen szakasz intézkedése csak addig lesz érvényes, míg a kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok területeit törvény nem állapítja meg. Ámde a t igazságügyminister ur legközelebb tör vényjavaslatot nyújtott be, melynek czíme ez: „Törvényjavaslat a kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok székhelyeinek és területeinek meghatározásáról". Ha már most ezen törvényjavaslatot, mint az ezen 4. § ban foglalt feltételeknek megfelelőt tekintjük, akkor ezen szakasz rendelkezése igen rövid életű lesz és hatálya legközelebb megszűnik. Én azt hiszem, hogy ez egyszerűen szerkezeti hiba s a t. igazságügyminister ur, a mikor azon törvényjavaslatot beterjesztette, tulajdonképen csak az ideiglenességet akarja a kir. járásbíróságok területére nézve fentartani, de nem kívánja ezen szakasz rendelkezéseit megszüntetni. De ha csakugyan ezen intentiája volna is, akkor is óhajtanám, minthogy az ily szervezési törvényeknek teljesen világosaknak és határozottaknak kell lenniök, hogy ezen tétel kihagyassék a törvényjavaslat e szakaszából s egyszerűen csak az maradjon meg, hogy a ministerium valamely járásbíróság területét más kir. tábla területéhez csatolhatja. A mi magát kaszban foglalt felhatalmazást illeti, én a magam részéről csatlakozom azokhoz, a miket előttem szólott t. képviselőtársam felhozott s nem osztom a t. igazságügyminister ur azon álláspontját, hogy ha már a ministeriamnak s az igazságügyi kormányzatnak jogában áll nemcsak egyes járásbíróságok területét megváltoztatni és más törvényszékhez csatolni, hanem esetleg egyes törvényszékek területét is megváltoztatni, akkor ugyanazon jogkört meg lehet adni a kir. táblák területének megváltoztatására nézve is. Egészen más azon érdek, t. ház, a mely a táblák területének megállapítását kívánja. Annak a vidéknek, a mely egy távolabbi kir. táblai székhelyhez lett fűzve — mint t. előttem szólott kép viselőtarsam is kiemelte — egész közgazdasági érdeke a szerint alakul, a mint számára a központ ki lett tűzve. így például rendkívül fontos, hogy Beszterczebányát, a mely Budapesthez, mint táblai székhelyhez lett csatolva, egyszer Pozsonyhoz vagy Kassához csatoltathatja-e a t. igazságügyminister ur a maga tetszése szerint, Óriási különbség volna ez Beszterczebányára nézve, mert mig a közelebb fekvő központhoz való átcsatolás nem változtatja meg oly mélyen a közgazdasági s egyéb érdekeket, addig a távolabbi központhoz való csatolás rendkívül befolyásolja ezeket. Analóg eset ez ahhoz — a melyre előttem szólott t. képviselőtársamis hivatkozott — amely a törvényhatóságoknál előfordul. Az 1886-iki községi törvény Í48. és 153. §-a világosan megszabja, hogy a törvényhatóságok területét semmi körülmények közt sem lehet az illető ministernek megváltoztatni, minélfogva ha csak egy kisközséget vagy egy kis pusztát is akar a minister egyik törvényhatóság területéből a másikhoz csatolni,