Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-343

348. ©rsiágos ülés m&rczins 1-én, szombaton. 1890. 81 oly párt, mely ily destructiv jelszót irna zászlajára, többségre soha sem fog vergődni. A parlamentarismust nem az ássa alá, nem az károsítja meg, a ki az érvényben álló parlamenti rendszer alapján áll és azt érvényre emelni törekszik : hanem az, ki a szürke theoriák tekervényes lejtőjére téved és ferde utakon és nem a törvény által meghatározott irányban halad csak azért, hogy czéljait elérhesse, vagy álláspontját a külszín tetszetős árnynyal vonhassa be. Nem az veszélyes a parlanientarismusra, ki a parlamenti többség által kivan kormányozni, de az, ki a kisebbség terrorisnrusát, zsarnokságát akarja uralomra juttatni, (Élénk helyeslés jobbról) mert sokkal nehezebb a nemzet többségét megszerezni, mint kisebbséget elérni és mégis anomália lenne, ha egykét szövet kező ember, a többség uralmát mindig lehetetlenné tehetné és ezzel szemben hatalomra vergődhetnék, A kisebbség zsarnoksága ellen emelte fel tehát Tisza új évi beszédében szavát és nem a parlamentarismus egyedüli megmentőjéül akart feltűnni. (Elénk helyeslés jobbfelőí.) Különös, hogy a tisztelt ellenzék, most a honossági kérdésben követett eljárását ugy igyekszik feltüntetni, mintha .Kossuth érdekét nem is tartotta volna szem előtt, hanem az összes kivándorlók érdekét, hát mire való volt akkor Irányi képviselő ur elegicns hangon elmondott szép beszéde? Ezen kérdésben is Tisza határozott állást foglalt mindkét esetben összhangzólag, nem akarva senki részére kivételt tenni, megigérte, hogy az összes kivándorlottak érdekei szemmeltartásával lesz hajlandó a kormány a honossági törvény revisiójába bocsátkozni. Nem a cabinet feje akarta tehát az ellenzéket, de az igyekezett Tiszát a korona előtt discreditálni. T. képviselőház. Miután a Tisza cabinet épen most. midőn az államháztartást rendezte s midőn annyi nehéz kérdést a nemzet részére oly szerencsésen oldott meg s midőn a nemzet közvéleményét a reformokra előkészítette, midőn ugy a jogélet, mint a közadministratio terén és a culturalis és közgazdasági kérdésekben a reformok megvalósítására vállalkozik és ezen czélra a legmegfelelőbb tehetségeket egyesíti, tehát a nemzet összes érdekeit gondos kézzel ápolja: ugy a cabinet feje, mint a kormány többi tagjai a bizalmat legjobban megérdemlik és a kétségbeesés eszközeihez való fordulás legkevésbé jogosult és indokolt, tehát a költségvetési törvény elfogadását hazafias kötelességemnek tartom és még csak annyit jegyzek meg, hogy én garantiát látok Magyarország teljes ingerentiájának befejezésére ezen már 15 éves múlttal biró cabinetben, melyet a nemzet ismer és mely iránti ragaszkodását annyi választáson át és mindig imposansabbul manifestálta és mely iránt a külföld is bizalommal viseltetik. (Hosszan tartó zajos helyeslés jobbfelőí.) KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XVII. KÖTET. Báró Roszner Ervin: Bokros Elek! Bokros Elek: Az appropriationalistörvény tárgyalásának súlypontját bevett parlamentaris szokás szerint a bizalmi kérdés képezi. (Halljuk! Halljuk!) A bizalmi kérdés subjectiv, személyes meggyőződésen alapul, ennélfogva a személyes momentumok a vita keretéből természetesen ki nem zárhatók. Épen ezért nem lepett meg, sőt nem nem is tetszett idegenszerűnek, hogy a személyes támadások oly elemantaris erővel törtek ki e hosszas vitában. Nem szemrehányásképen mondom tehát azt, midőn e tényre rámutatok. A ministerelnök ur az ellene intézett és kiválóan személyes támadásokkal szemben az én gyenge erőm védelmére nem szorul. (Halljuk! Halljuk!) A támadásoknak egyoldalúan szenvedélyes jellege azoknak minden alap- és igazoltság nélküli erőszakos durvasága (Igaz! Ugy van! jobbfelőí. Mozgás balfelöl) képezi azoknak legjobb orvoslását. (Halljuk! Halljuk!) Legyenek meggyőződve a t. képviselő urak, hogy azok a személyes támadások, a miket annyiszor ismételnek és a melyekben csak a kifejezés erősbítése képezi a fokozást, elvesztették már hatásukat nem csak itt e házban, hanem künn az országban is. (Igaz ! Ugy van jobbfelőí.) Én t. ház, ezekre nem is reflectálok, de nem zárkózhatom el azon kötelesség elől, hogy néhány megjegyzést tegyek azon politikai természetű támadásokra, a melyek a t. kormányelnök ur politikáját és az őt támogató párthoz való kapcsolatát közelről érintik. (Halljuk! Halljuk!) Ezekre nézve tehát nekem, mint e párt egyik igénytelen tagjának, némely észrevételt tenni mellőzhetlen kötelességem (Halljuk! Halljuk!) A t. kormányelnök urnak a kormányon való maradása és további kormányzása, ellen két főkifogás emeltetett. Ezen kifogásokat megemlítette vagy legalább azok hangját megütötte a szónokok nagyobb része, de azokat az ellenzék igen tisztelt két tagja: Grriinwald Béla és Apponyi Albert gróf képviselő urak domborították ki. (Halljuk! Halljuk !) Mindkettőjöknek támadása abban egyezik hogy szerintük Tisza Kálmán kormányelnök ur elvesztette parlamentáris helyzetének eorrectségét (Igaz! Ugy van balfeiöl: Mozgás jobbfelőí) a véderővita közben tanúsított eljárásával. (Igaz! Ugy van! balfelől. Ellenmondások jobbfelőí.) E támadást élesebben emelte ugyan ki Apponyi Albert gróf képviselő ur, miadazon által okoskodását ugyanerre a kifogásra alapítva Grrünwald Bébi képviselő ur korábban oly határozott kijelentéseket tett, a melyek miatt először is aző beszédével kell foglalkoznom. (Halljuk! Halljuk!) Grriinwald Béla képviselő ur a szerdai napon tartott beszédében szó szerint a következőket mondotta (olvassa): 11