Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-362

368 392. országos ülé* április 21-én, hétfőn. 1890. t. képviselőtársamnak. Arra, hogy minő viszonyban álló személyek tartoznak katonai bíróság elé, már országos törvény van; mert a véderőről szóló törvénynek 62. szakasza erre nézve a határozott elveket és szabványokat megállapítja. Ennélfogva általánosságban ezt a törvényjavaslatot, mely egy már megalkotott élő törvénynyel — különösen ebből a szempontból annak 62. szakaszában foglalt rendelkezéseivel — elvileg összhangban van, azt gondolom, hogy a t. ház minden aggodalom nélkül elfogadhatja, (ügy van! a jobboldalon.) A mi a részleteket illeti, előre is tisztelettel bejelentem a t. háznak, hogy a törvényjavaslat egyes határozataira nézve módosítványt fogok benyújtani. Báró Fejérváry Géza honvédelmi ministerí T. ház! Annak kiegészítéséül, a mit a t. igazságügyminister ur mondott, arra a kérdésre, hogy miért nem terjesztettem elő statistikai adatokat, röviden azt vagyok bátor válaszolni, hogy kivévén az. 1878-iki részleges kis mérvű mozgósítást, mióta általános védkötelezettség van, hála Istennek háborúnk nem volt s mivel e törvényjavaslat főleg a mozgósításra vonatkozik, annálfogva, minthogy háborúnk nem volt, e részben természetesen statistikai adatokkal egyáltalában nem szolgálhatok. Tóth Ernő: Engedelmet kérek a t. háztól arra, hogy a t. honvédelmi minister ur nyilatkozatára röviden válaszolhassak; mert xígy van odaállítva a dolog, mintha én nem tudnám, hogy mit kértem. (Halljuk! Halljuk!) Igaz, hogy e tekintetben statistikai adatokat nem lehet kívánni, a mit a t. minister ur érintett, de vannak egyéb dolgok is. Például ha a behivási parancs „katonai kiképzés és a fegyver gyakorlatokon való megjelenés czéljából" adatott ki, továbbá „ha a behivási parancs a sorhadi szolgálat teljesítése czéljából adatott ki", avagy „ha kivételes szolgálattételre a tartalékhoz avagy a póttartalékosokhoz" intéztetett stb. Azt hiszem, ily esetek minden esztendőben előfordultak bőségesen. Csak ezt kívántam megjegyezni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Matuska Péter előadó: T. ház! Én Tóth Ernő t. képviselőtársamnak csak arra az észrevételére akarok válaszolni, a melyre a t. minister urak nem reflectáltak, tudniillik, ha a katonai büntető törvénykönyv be nem nyújtatott, miért terjesztett be a t. minister úr ilyen részletes törvényjavaslatot és miért fogadta el azt az igazságügyi bizottság. Az igazságügyi bizottság álláspontjának tisztázása végett ki kell jelentenem, hogy miután az igazságügyi bizottság épen a t. minister urak által említett nehézségeket is figyelembe véve, belátta azt, hogy egy teljes katonai büntető törvénykönyvnek beterjesztése lehetetlen, hozzájárult a t. kormány a behivási parancsra vonatkozólag benyújtott törvényjavaslathoz. Azt hiszem, ez sokkal helyesebb szempont volt alkotmányjogi tekintetből, mint ha az igazságügyi bizottság arra az álláspontra helyezkedett volna, hogy mivel egész organicus törvényjavaslat nem nyújtatott be, ilyen részletes törvényjavaslat tárgyalásába nem bocsátkozhatik. (ügy van! jóbbfelöí.) Ennek megjegyzése után ismételve kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részleges tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés johbf lói.) • Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részleges tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Következik az első czím. Szathmáry György jegyző (olvassa a czímet, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa az első szakaszt). Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Az első szakasz második sorához egy módosítványt vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. (Halljuk!) A bűncselekmények azon criteriumai közé, melyek itt felhozatnak, tartozik az, hogy a mulasztásnak bűnösnek kell lennie, de ez a kifejezés, hogy bűnös, könnyen félreértésre adhat alkalmat, tudniillik arra, mintha itt csak dolosus, szándékos mulasztás értetnék, pedig nemcsak ez, hanem a vétkes mulasztás, a culposus is értetik alatta. Ennélfogva, hogy exacte kifejezzük azt az értelmet, a mit a törvényjavaslat kifejezni szándékozik, kérem, hogy ezen szó helyett „bűnös", e szavak tétessenek: „nem vétlen", tehát „. . . ha a mulasztás nem vétlen" . . ., a mi azt jelenti, hogy a mulasztásnak vagy culposusnak vagy dolosusnak kell lennie, különben nem büntethető. Kérem a t. házat, méltóztassék a módosítványt elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnöki Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Ha senki szólni nem kíván, felteszem a kérdést, méltóztatik-e a t. ház elfogadni, hogy az igazságügyminister xu- imént felolvasott módosítványa szerint a „bűnös" szó helyett a „nem vétlen" kifejezés tétessék. (Elfogadjuk!) A módosítvány elfogadtatott. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Kérnem kell továbbá a t. házat, hogy az első szakasz 4. pontjában egy irályi hibát kiigazítani méltóztassék, a bekezdés utolsó előtti ezen szava