Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-359
340 3 59. országos ülés április 17-én, csütörtökön. 1890. pedig a t. ház a törvényjavaslatot nem fogadja el, akkor a határozati javaslatot fogom kérdésre föltenni. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállanni. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául és igy Orbán Balázs és társainak határozati javaslata elesett. Következik a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa a a törvényjavaslat ezímét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a czím elfogadtatik. Következnék most azl, §. tárgyalása; minthogy azonban e szakasz egyenesen kimondja, hogy a szerződés és a peregyezség beiktattatnak a törvénybe, előbb fel fog olvastatni a szerződés és a peregyezség és csak azután fog következni az 1. §. tárgyalása. (Helyeslés.) Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa a szerződést és a per egyezséget). Elnök: Következik az 1. §. Báró Roszner Ervin jegyző (olvassa az i. §-t). Zay Adolf jegyző: GrófApponyi Albert! Gróf Apponyí Albert: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) Tegnapi kijelentésemhez híven rövid módosítást, illetőleg néhány pótló szót vagyok bátor e szakaszhoz indítványozni. (Halljuk) Méltóztatik emlékezni, hogy tegnap a ház minden oldaláról s a kormány padjairól is constatáltatott az elvi egyetértés arra nézve, hogy ingatlan állami vagyon az egész törvényhozás hozzájárulása nélkül el nem idegeníthető. (Helyeslés.) Én azonban tegnap azt mondottam, hogy ennek eszmecsere alakjában való constatálása nem elegendő azzal a ténynyel szemben, hogy az 1872-ben mégis megtörtént, (JJgy van! balfelől) hanem hogy ha már az 1872. évi tényeket most utólag legalisaljuk, gondoskodnunk kell arról, hogy azoknak sérelmes közjogi következményei ne lehessenek, (Helyeslés) hogy előzményül ne szolgálhasson a törvényhozás ama mindenkitől elismert jogának elhomályosítására. (Helyeslés.) A t. igazságügyminister ur az elvre nézve velem egyetértett, sőt a minek én különösen örültem, constatálta azt is, hogy osztozik abban az értelemben is, mely felszólalásomat vezette s a mely nem más, mint a nemzet és a parlament jogai iránti féltékeny őrködés érzete. (Élénk helyeslés és tetszés balfelől.) Már most csak az a kérdés, hogy vájjon ezen elvből, ezen meggyőződé ab öl, ezen érzelemből kifolyólag csakugyan felesleges e valamely oly kijelentésnek a törvénybe felvétele, a mely az 1872-iki tény és a jövő fejleményei közt a' continnitásnak fonalát kettévágja és lehetetlenné teszi azt, hogy az 1872-iki tény a törvényhozásnak ezen nem irott, hanem a dolog természetéből kifolyó és állandó gyakorlat által megerősített jogát elhomályosítsa vagy szükségtelen-e minden óvás? Ez a controversia. Én, t. ház, szükségesnek tartom; szükségesnek tartom azon érveknek ellenére is, a melyekkel a t. igazságügyminister ur tegnap egy ily kijelentésnek szükségtelenségét bizonyítani igyekezett. (Igaz! Ugy van ! balfeWl.) Az igen t. minister urnak legfőbb érve az volt, hogy az 1872-iki szerződésnek végrehajtása a törvényhozás általi megerősítés előtt történt ugyan — a mit, gondolom, ő szintén nem helyesel — hanem hogy a törvényhozásnak tudomása volt arról, hogy az tehát nem a törvényhozás háta mögött történt; a törvényhozás ezt annyira tudta, hogy a szerződés folytán létesítendő részletfizetéseket évről-évre a költségvetésbe felvette, a költségvetésben és zárszámadásban megszavazta. Ezt a körülményt tartja a t. minister ur olyannak, a mely azt a veszélyt elhárítja, hogy az 1872-iki eljárásból előzmény legyen levonható a törvényhozás jogainak teljessége ellen. Bocsánatot kérek, t. ház, de én épen ezen körülményt tartom olyannak, mely az előzmény veszélyét még siílyosabbá teszi, ezt a veszélyt tulajdonképen megállapítja; (Igaz! ügy van! balfelöl) mert a t. minister ur szerint sem képezhette ezen költségvetési tételek elfogadása a szerződés jóváhagyását. A költségvetési tételek megszavazása, ha csak azok világosan ilyen czélból nem kéretnek, mint a hogy az történik, midőn az államjavak eladására költségvetésileg felhatalmazás adatik a kormánynak — mondom — ezt az esetet kivéve, költségvetési tételek megszavazása nem pótolhatja valamely organicus törvénynek meghozatalát, vagy valamely más törvényhozási cselekvénynek teljesítését. (Igaz! Ugy van! balfelől) Költségvetési tételek megszavazása csupán költségvetési következményét képezi oly jogi tényeknek, melyeknek perfecteknek kell lenniök, mielőtt még a költségvetési következtetést belőlük le lehet vonni. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Tehát egy későbbi kormány, épen arra támaszkodva, hogy a törvényhozás az 1872-iki szerződésből folyó bevételi tételeket évről-évre megszavazta, akként okoskodhatnék, hogy maga a törvényhozás ezen tény által azt bizonyította, hogy az 1872-iki szerződést már perfect jogügyletnek tekintette a törvényhozás jóváhagyása előtt is, mert különben
