Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-359

338 359. országos ülés április 17-én, csütörtökön. 18110. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Világos, hogy valahol nyomtatásból kellett olvasnia! (Derültség.) Ismétlem tehát — mert erre nézve semminemű félreértést észrevétel nélkül hagyni nem tartanám helyesnek — én világosan és határozottan kimondtam, hogy nem a szerződéshez járult hozzá a ház, hanem ahhoz, hogy a szerződés egyes határozatai teljesedésbe menjenek akkor, midőn a szerződés jóváhagyásának, vagy jóvá nem hagyásának kérdését függőben tartotta. (ügy van! jőblfelöl.) Éz világos volt és határozott. És midőn t. képviselőtársam tévesen idézte soraimat, én csak egy helyes utat találnék, melyet én magam mindig követnék másokkal szemben — de ebben magára nézve ő a biró — tudniillik hogy bevallja tévedését. (Helyeslés jóbhfélől.) Kún Miklós: T. ház! (Zaj.) Elnök : T. ház! Igaz, hogy a házszabályok ily esetre nézve határozottan nem rendelkeznek, de a dolog természetében fekszik, hogy a képviselő ur mégis nyilatkozhassak, a mikor ily egyenes felhívás történik. Azt hiszem, a t. ház a t. képviselő urnak a szólás jogát megadni méltóztatik. (Helyeslés.) Kún Miklós: T. ház! Ha netalán tévesen idéztem a minister ur szavait, érzem kötelességemet és lesz bátorságom azt itt bevallani. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját és Orbán Balázs képviselő urat. Gál Jenő (felvinczi) előadó: T. ház! Megvallom, hogy a pénzügyi és igazságügyi minister urak által tegnap tett nyilatkozatok után nem érezném hivatásomnak felszólalni, ha bizonyos adatokat helyre nem kellene igazítanom és bizonyos insinuatiókat, melyek a törvényjavaslatot tárgyalt bizottságok ellen intéztettek, nem kellene eloszlatnom. Orbán Balázs t. képviselő ur az ő szokott harezászati modorában most is nagy numerasokkal dobálódzik és mivel az ő numerusai a bizottság által használt numerusokkal nem egyeznek, azt mondja, hogy a bizottság álláspontja érdekében hamis érveket, szarvasokoskodást és szemfényvesztést használ. T. ház! Ha a mélyen t. képviselő urnak érveit okoskodásnak lehet nevezni, kell-e szarvasabb okoskodás, kell-e nagyobb szemfényvesztés annál: el akarni hitetni a közvéleménynyel, hogy itt tulajdonképen 351.000 hold erdő eladásáról van szó? A szerződésben határozottan meg van mondva, hogy azon fekvőségek, épületek és regale-jogok lettek eladva, melyeket a birtokrendező bizottság a kincstár részére ítélt. Itt pedig meg van ítélve 63.000 hold. Az 1872-iki szerződés ezt ruházta át az alapokra és a községekre; sem többet, sem kevesebbet. Ha a képviselő urnak azon állítása, hogy az állam azon a vidéken 351.000 holdat kizárólagos tulajdonjoggal bir, való: akkor a képviselő ur nyugodt lehet: mert miután azokból csak a 63.000 hold lett eladva, még 288.000 hold áll a kincstár rendelkezésére. Ha már felszólaltam, t. ház, nem tehetem, hogy gróf Lázár Jenő képviselő ur egy állítására ne reílectáljak. (Halljuk!) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a ki az erdélyi úrbéri viszonyokat ismeri, az bizonyára nem fogja állítani, hogy egy havasi vidéken levő úrbéri telek esetleg 10 holdból állana; mert azok nagysága 40 és 60 hold között váltakozik. A t. képviselő ur igen határozottan és alaposan téved. Az erdélyi úrbéri törvények szerint meg volt állapítva, hogy minden megyében, hány osztályra oszlik fel az úrbéres telek. Az osztályok 1 és 4 között váltakoznak. Ki van mondva az erdélyi úrbéri törvényekben, hogy az első osztályhoz tartozó úrbéri telkek szántóföldben kapnak 4—10 holdat, rétben 2—4holdat; a második osztályban 6 —12 holdat és 3—5 holdat; a a harmadik és negyedik osztályban 4—14 holdat és 4—6 holdat. T. ház! Meg lévén állapítva az úrbéri telkek nagysága, ez pedig ott, a hol legtöbb, tudnillik a 4-ik osztályban, árét és szántóföld együtt 20 holdat tesz ki: következőleg a képviselő ur ezen állítása nem egyezik meg a törvényes állapottal és ugy nem helyes azon következtetése, melyet ebből levon, hogy a kormány előterjesztésében, midőn azt mondja, hogy körülbelül 3.895 telekállomány volna megállapítandó a naszódvidéki határőrvidéken, ez nem áll; mert az ő számítása szerint, miután 60 holdra tesz egy úrbéri telket, legfölebb 4—500 hold volna megállapítandó. Tévedése onnan származik, hogy az úrbéri telket e a telki állományokat az akkori terület szerint számítja, mikor a segregatio megtörtént és midőn ezen telkek részére az erdő- és legelőilletmények kihasittattak. Mirthogy azonban 20 hold az úrbéri telekállomány — bár az is lehet, hogy 60 holdra emelkedett — elfogadhatja a t. képviselő ur azon álláspontot, melyet a kormány elfoglal, midőn legelő- és erdőbeli illetmény fejében egy telek részére 15 holdat számított, a mi nem is sok, mert az ő számítása szerint legalább 20 hold esnék ezen a czímen. T. ház! Még csak egyet akarok megemlíteni (Halljuk!) s ez azon különböző számításokra vonatkozik, a melyek arra nézve tétettek, hogy az államnak e szerződésből mily kára van. Csatár Zsigmond képviselő ur tegnap 145.000 frtra tette azt a kárt, mely ebből az államra háramlik, illetve azon összeget, melyet az állam ráadásul adott az alapoknak és a községeknek. Ma ugyanezen kárt, melyet az állam szenved, Kun Miklós