Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-359
859, országos ülés április 17-én, esütört5k8u. 1800. 337 ság ezen törvénytelen jogügyletből származó jövedelmeket a költségvetésbe felvette s üogy a zárszámadási bizottság a tételt elfogadta. Bármennyire állítja is a t. pénzügyminister ur s az igazságügyminister ur is, hogy ma már szó sincs arról, hogy állami tulajdont képező ingatlan javak az országgyűlés beleegyezése nélkül eladathassanak, mégis némi tekintélyt kölcsönöznek azon érvnek, hogy ezen törvénytelen jövedelmek felvétettek. Ennek folytán én általában azokat, a miket gróf Apponyi Albert beszédében előadott, az iránt, hogy a naszódvidéki erdők állapotára nézve most megteremtett helyzet a régi idők bajának a következménye és igy a jelenlegi naszódvidéki államjavak körül elkövetett összes tűnőket a régi rendszer hibájául róhatjuk fel, én elismerem, hogy Magyarország azon régi rendszer súlyos hibáinak következményei alatt még igen sok ideig szenvedni fog, de a főbűn, a mely itt elkövettetett, nem a régi nem felelős kormányok bűne, hanem bűne az 1872. évi azon ministereknek, a kik az 1872. évi szerződést megkötötték. (Igás! Vgy van! a szélső balfelöl.) Én, t. ház, elfogadom a függetlenségi és 48-as párt részéről Orbán Balázs képviselőtársam által beterjesztett javaslatot. A t. pénzügyminister ur megengedi nekem, hogy nem fogadom el bírálatának azon jellemző szavait, (Halljuk ! Halljuk !) hogy az előterjesztett határozati javaslat nem eléggé marquirozott és nem eléggé világos. (Halljuk! Halljuk!) Az én nézetem szerint a határozati javaslat eléggé marquirozott, mert rosszalását kívánja kifejezni azon ministerek iránt, akik ezen 1872. márczius 12-én megkötött szerződés megkötésébe befolytak. Ez eléggé marquirozott. A határozati javaslat eléggé határozott is, mert megmondja azt, hogy a függetlenségi és 48-as párt nem fogadja el a szőnyegen lévő törvényjavaslatokat s ezt elég határozottan mondja s a pénzügyminister úrtól sem hallottam eddig egyetlen egy határozati javaslat ellen, mely ugy hangzott, hogy a ház az előterjesztett törvényjavaslatot nem fogadja el, azon érvet felhozni, -hogy nem elég határozott. De h a a t. pénzügyminister ur e határozati javaslatot eléggé határozottnak és marquirozottnak nem tartja és egy oly javaslatot terjeszt be, a mely kiterjed egyszersmind az ezen szerződés megkötésébe befolyt ministerek anyagi felelősségének igénybevételére, én ahhoz a határozóihoz is hozzájárulok. (Helyeslés a szélső balon.) Osztom a párt részéről előterjesztett határozati javaslatot. (Helyeslés a szélső balon.) Mintán azonban a t. minister urnak tegnapi érvelése, mely a pénzügyi bizottság és a ház zárszámadási bizottsága által elfogadott törvénytelen jövedelmeknek felvételére vonatkozik, ha határozati javaslatunk el nem fogadtatnék, KÍFTK. MAPté. 1887 — 91. XVII. KÖTET. hozzájárulok olyan határozati javaslathoz is, mely kimondani kívánja, hogy ezen eset soha praecedensül ne tekintethessék. Elfogadom a függetlenségi és 48-as a párt határozati javaslatát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Előttem szólt t. képviselőtársam beszédére csak egy észrevételt teszek, azon kérelmem mellett, hogy ha jövőre beszédemet idézni méltóztatik, méltóztassék annyi fáradságot venni, hogy azt el is olvassa. Kun Miklós: Nem volt időm! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Ez aligha lehet mentség. Tudom, hogy nem szándékosan, hogy ugy mondjam, ignorálta az abban mondattakat; de viszont szükségesnek tartom, hogy szavaimat ugy, a mint mondtam, röviden és egyszerűen helyreigazítsam. Először én az 1872-iki szerződés helyességét sem nem igazoltam, sem nem bizonyítottam. Ez tehát t. képviselőtársamnak téves kifejezése volt. Másodszor nem azt mondottam, hogy abból a tényből, hogy az 1872. szerződésben megállapított vételár egyes részletei, ugy, a mint esedékesek voltak, a költségvetésbe felvétettek, hogy behajtásuk a zárszámadásokban elszámoltatott s mindez a törvényhozás elé terjesztetett, nem mondtam, hogy ebből az következik, hogy azon szerződést a törvényhozás elfogadta vagy jóváhagyta. (Ellenmondások a szélső baloldalon.) Határozottan kimondottam, hogy ez nem következik belőle. Hanem azt állítottam, hogy ez által a törvényhozási tényezők magok indirecte hozzájárultak nem a szerződéshez, hauem ahhoz, hogy a szerződés egyes határozatai teljesedésbe menjenek akkor, midőn magának a szerződésnek jóváhagyása, vagy jóvá nem hagyása kérdését maga a törvényhozás függőben tartotta. Ezt mondtam, t. képviselőtársam és a mennyire örülök, hogy megtisztel azzal, hogy beszédemmel foglalkozik : de már aztán arra kérem, hogy annak tartalmával mégis ismerkedjék. (Helyeslés jobbfelől.) Kun Miklós: T. ház! Az idő rövidsége miatt nem olvashattam el a „Nemzet" mai reggeli lapjában, melyből az országgyűlési tudósítást — de egyebet nem — olvasni szoktam, (Derültség) a minister ur egész beszédét. De beszédének azt a részét, melylyel foglalkoztam, igenis elolvastam és ott határozottan benne van e szó: „hozzájárulás". Ez mit megjegyezni kívántam. Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Ha t. képviselőtársam beismerte volna, hogy tévesen idézte szavaimat, nem szólaltam volna fel újra; de most ismét ugyanazt állítja és azt mondja, hogy beszédem azon részét, mely az általa felhozott pontra vonatkozik, igenis olvasta. Kun Miklóg: A „Nemzetiből! 43
