Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-359

359. országos ülés április 17-én, csütörtökön. 1890. 333 Báró Roszner Ervin jegyző: Széll Ákos, az állandó igazoló bizottság; előadója! Széll ikOS előadó: T. ház! Az állandó igazoló bizottság nevében jelentem, hogy Csajkos Gyula Szabolcs vármegye nagykállói kerületében folyó évi márczius 18-án; ifjabb báróBorn%missza Károly, Szolnok - Doboka vármegye magyar läposi kerületében folyó évi márczius 31-én és gróf Szapáry Gyula Bars vármegye új-bányai választó-kerületében folyó évi április 10-én megválasztott országgyűlési képviselők megbízó leveleit a bizottság vizsgálat alá vévén, miután a választási jegyzőkönyvek a törvény rendeleteinek ngy alakilag, mint tartalmilag megfelelnek, nevezett képviselőket a kérvényezésre megszabott 30 napi határidő fentartása mellett igazolta. Jelentem továbbá, hogy Horvát-Slavon és Dalmátországok országgyűlése által a közös országgyűlés képviselőházába küldött gróf Eltz Jakab és Eggersdorfer Sándor és Pintarics Mór képviselők megbízó levelét a bizottság szintén átvizsgálván, miután ezen megbízó levelek törvényes formában állíttattak ki és miután a HorvátSlavon- és Dalmátországok országgyűlésének megbízása ellen kérvények beadhatása jogáról a a házszabályok nem intézkednek, nevezett képviselőket a bizottság végleg igazolta. Elnök: Ennek alapján Csajkos Gyula, ifjú Bornemissza Károly és gróf Szapáry Gyula megválasztott országgyűlési képviselőket 30 napi határidő fentartásával igazolt képviselőknek jelentem ki s őket, minthogy a IV-ik osztályban van a, legkevesebb képviselő, a IV-ik osztályba sorolom. Továbbá gróf Eltz Jakab, dr. Eggersdorfer Sándor és Pintarics Mór hurvát-szlavon-d Imátországi képviselőket végleg igazolt képviselőknek jelentem ki s közülök dr. Eggersdorfer Sándor és Pintarics Mór a Ibik és gróf Eltz Jakab az V-ik osztályba soroztatik. Több jelentés nem lévén, következik a napirend, vagyis az igazságügyi és pénzügyi bizottság 506. számú jelentése egyrészről a m. kir. pénzügy minister, másrészről a naszód-vidéki központi iskola és ösztöndíjalapok'és a volt naszód-vidéki" községek meghatalmazottai között 1872. márczius 12-én létrejött szerződés megerősítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Az általános tárgyalás fog folytattatok Szólásra ki következik ? Zay Adolf jegyző: Kun Miklós! Kun Miklős: T. ház! At. igazságügyi minister urnak az emberek összeragasztásábani dicsősége és ismét szétválasztásában! gyönyörűsége felállított theoriája következtében kénytelennek érzem magamat már most kijelenteni, hogy tegnap a közvetlen szomszédságomban felszólalt Mocsáry Lajos t. képviselőtársam beszédjének a naszódvidéki állami tulajdont képező ingatlanságok elidegenítése ügyében követett irányával az én felfogásom iránya nem azonos. (Helyeslés a szé'ső haloldalon.) Teljesen osztozom Beőthy Ákos t. képviselőtársamnak ugyancsak a tegnapi napon itt nyilvánított azon nézetében, hogy a naszódvidéki államjavak elidegenítésének ügye az előterjesztett adatok hiányossága miatt, vagyb.ireauenttiee kifejezve magam, az ügy felszereletlen volta miatt a t. ház által alaposan nem tárgyalható ; nem tárgyalható pedg azért, mert az 1872. márczius 12-én kelt, Kerkapoly Károly akkori pénzügyminister által kötött szerződésijén eladott ingatlanfiágok becsértéke semmiféle, annál kevé-bé megbízható jegyzékben kimutatva nincsenek. (Élénk hdyeslés balfelöl.) Enyhített ezen a helyzeten a t. pénzügyminister urnak tegnap Csatár Zsigmond képviselő ur interpellátiójára adott azon válasza, hogy a legközelebb érvénybe lépett regale-megváltági törvény alapján a vevő községek és alapok az 1872-iki szerződésben elidegenített állami javakkal együtt eladott kir. kincstári kizárólagos tulajdont képező regale jogok alapján 306.000 forint kártérítési összegben részesülnek. Enyhített ez annyiban, hogy igy leg.lább a regálénak értéke, a mely eladatott, megközelítő módon megállapítható. Én naszódvidékét nem ismerem s nem ismerem azon népet sem, mely Naszód-vidékét lakja ; ezért tehát nem is hivatkozom t. képviselőtársaim által előadott azon becses adatokra, melyeket az ezen padokról felszólalt t. képviselőtársaim a törvényjavaslat ellenében felhoztak. Én egyedül és kizárólagosan azon adatokra hivatkozom, melyek a t. kormány által előterjesztett ügyiratokból határozottan kiderülnek. A Naszód-vidéki államjavak elidegenítésének ügyét az előterjesztett adatok alapján megközelítőleg alaposan is csak akkor bírálhatjuk meg, ha ezen ügynek főbb phasisait külön-külön vesszük vizsgálat alá. (Helyeslés a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Nézetem szerint ezen ügy három phasison ment keresztül.Egyik phasisa az ügynek a történeti rész, melyet a képviselőház által 1873-ban kiküldött bizottságnak 1875-ben előterjesztett jelentése világít meg. A másik phasis azon helyzet, melyet az 1872. évi márczius 12-én megkötött szerződés teremtett, melyet a most elénk terjesztett szerződésből bírálhatunk meg. A harmadik phasis pedig azon állapot, melyben az ügyet ajelenlegipénzügyminister által folyó 1890 évi márczius hó 10-iki jóváhagyásával kötött peregyezség világ.tja meg. A mi az ügy történetére vonatkozik, t. ház, a mint már ezt előbb is bátor voltam említeni, nem hivatkozom egyébre, mint csupán az 1873 iki képviselőházi bizottság jelentésére. Ezen bizott-