Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-358

358. országos ülés április 16-án, szerűáu. 1890. 325 mennyi 1872-ben a szerződés megkötése alkalmával számba vétetett; ez azonban igen jelentékeny részben az 1872 óta beállott emelkedésre esik, ugy, hogy ha igazságosan méltóztatik a kérdést megbírálni, nem ezen összegből, hanem a regáléknak 1872-iki értékéből lehet következtetést vonni arra, hogy a naszódi iskolaalapokra a szerződéssel milyen értékek ruháztattak át. (Helyeslés a jobboldalon.) Ismétlem, t. ház, minthogy azon argumentumok, melyeket a törvényjavaslat indokolásában felhoztam, nézetein szerint kétségtelenné teszik, hogy egy 18 év óta tényleg fennálló s a gyakorlati életbe átment szerződéstől nagyobb bonyodalmak előidézése nélkül a jóváhagyást megtagadni nem lehet; miután oly tárgyi indokok is hozhatók fel, melyek ellenében azon túlzott állítások, melyek a szerződés ellen felhozattak, joggal fenn nem tarthatók: ezen indokok alapján kérem az előterjesztett törvényjavaslatnak ugy az 1872-iki szerződésre, mint a Kemény-családdal folyamatban levő peregyezségre vonatkozó részében való elfogadását. (Élénk helyeslés jóbbfélől.) Elnök: A pénzügyminister ur által imént tett nyilatkozatban egyszersmind válasz foglaltatik a Csatár Zsigmond képviselő ur tegnap tett interpellatiójára és minthogy nem czélszerű, hogy függőben maradjon egy olyan interpellatio, a melyre már a válasz megadatott, azt hiszem, méltóztatik megengedni a t. ház, hogy most mindjárt Csatár képviselő ur válaszolhasson az interpellatióra adott válaszra. (Helyeslés.) A t. ház tehát beleegyezni méltóztatik, hogy Csatár képviselő ur most nyilatkozhassak az interpellatióra adott válasz tekintetében. Csatár Zsigmond : Méltóztassék megengedni a t. ház, hogy a lehető rövidséggel megadhassam a viszonválaszt a t. pénzügyminister urnak a hozzá intézett interpellatiómra adott válaszára. En igenis az 1872-iki alapot vettem kérdésem alapjául és kérdeztem, hogy a 15 ezer forintot hozó regalejövedelemért a naszód-vidéki édes testvérek milyen kárpótlási összeget kapnak. Felfogásom, intentióm helyes volt; megmutatta ezt a következés, mert maga a pénzügyminister ur is azt mondja, hogy ők kapnának ennyit, de levonva a levonandókat, tulaj donképen csak 306.000 forintban fognak részesülni. T. ház! Maga e kijelentés, a melyhez kétség többé nem fér, meggyőzheti a képviselőházat mindannak igazságáról, a mit ma elmondani szerencsés voltam, hogy ez a szerződés a magyar állameszmére nézve kárhozatos, veszedelmes s azt véghetetlenül megkárosító, mert ilyképen a naszód vidéken 44 község- és iskolai alap 20 év alatt ily összegben részesül. 248.506 forint az az összeg, a melyet a naszódvidéki iskolai alapnak Kerkapoly volt pénzügy ministernek az 1514: III. törvényczikkbe ütköző jogellenes cselekményéből kifolyó szerződése folytán a magyar állami kincstár kidobott. Ezen felül el van dobva 60.000 katastralis hold birtok, 30 kincstári nagy épület, a mely maga 300.000 forintot rcpresentál és hozzá évenkint 405 fit és 6 krajczárt hozó malomtaxa. Ezeknek elmondása után, t. ház, az én kötelességem véget ér, azért ha még ily tudomás után is akad képviselő, a ki ily törvénytelen szerződést megszavaz, számoljon önmagával, én is számolok önmagammal (Derültség jóbbfélől) s lelkiismeretemmel. Én tehát meg nem szavazom sem most, sem a jövőben, mert az egész szerződés semmi jogi alappal nem bir. Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a pénzügyminister urnak Csatár Zsigmond képviselő ur interpe]latiójára adott válaszát, mely beszédének egy részét képezte, tudomásul veszi. (Helyeslés.) Zay Adolf jegyző: Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk i Halljuk!) A ház ezen oldaláról (a szélső baloldalra mutat) a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat oly nyomós érvekkel támadtatott meg, hogy én, a ki a magam részéről a törvényjavaslatot elfogadni szándékozom, nem tehetem ezt a nélkül, hogy szavazatomat néhány rövid szóval ne indokoljam, Hogy ezt hosszasan tegyem, annak kötelezettsége alól felmentett engem a t. pénzügyminister ur beszéde, a melynek a tárgyra vonatkozó legtöbb érvét én is helyeslem és magamévá teszem. Az érvek, a melyek a szerződés ellen felhozattak, a mennyire az én tájékozottságom terjed, gondolom, többnyire helyesek és alaposak és ha arról volna szó, hogy e szerződés most köttetett meg és most tétetik a ház asztalára s most határozunk annak életbeléptetése vagy életbe nem léptetése felett, ki merem mondani, hogy e szerződés megerősítéséhez hozzá nem járulnék; (Élénk helyeslés balfelöl) valamint hogy a t. pénzügyminister urnak nyilatkozata abban a tekintetben is elég világos volt, hogy a jelenlegi kormány a szerződés érdeméért a felelősséget egyáltalán el nem vállalja. De nem ez a kérdés és nem ez a helyzet, t. ház. (Halljuk! Halljuk!) A helyzet az, hogy bár sok tekintetben helytelen és káros a 18 év előtt megkötött szerződés s véleményem szerint ép oly helytelen az, hogy a törvényhozás végleges határozatának bevárása nélkül e szerződés életbeléptettetett, de 18 év folyt le azóta s ezen helytelenül kötött s még helytelenebbül életbeléptetett szerződésnek alapján jóhiszemű tényleges viszonyok ke letkeztek, a melyeknek felforgatása oly bajokkal járna, (Igaz! Ugy van! a jobb- és baloldalon) & mélykéket mindenki könnyen mérlegelhet, a ki magát abba a helyzetbe belegondolja, a mely előáll akkor, ha bizonyos birtokviszonyok hosszú idők lefolyása után kizavartatnak abból a rendezésből, a melyet