Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-357

294 357. országos ü!és április lS-én, Kedden. 1890. forintért, mely összeg 20 év alatt 5'/« kamatozás mellett lett volna megtérítendő. (Halljuk !Halljuk !) Egyúttal a kincstár részére kiköttetett az is, hogy mindazon épületeket, melyeket a szerződés létrejötte idején használt, továbbra is ingyenesen használhassa; azon épületek pedig, melyeket az állami vagy a helyi közigazgatás czéljai a jövőben igényelni fognak, az alapok által neki ingyen adassanak át. Továbbá az állam megnyerte a radnavölgyi bányaterület használati jogát, évenkint és katastralis holdankint fizetendő 25 krajczár haszonbér mellett, mindaddig, mig a bányaüzem folytattatni fog. A patronatusi és iskolai terheket az alapok vállalták magukra, ezektől tehát az állam megszabadult. De ezen szerződés leglényegesebb és legfontosabb része az, mely szerint a volt határőri községek a Kemény-család által a revindieált havasok kiadása iránt esetleg indítandó perekre és a lucrum cessansra nézve a kincstárral szemben szavatosságot vállaltak. Ezen 1872-ben létrejött szerződés, mielőtt megerősítés végett az országgyűlés elé terjesztetett volna, tényleg "foganatosítást nyert, miért is az az 1873-ik évi állami költségvetés, illetőleg az államjavak előirányzatának tárgyalása alkalmával a képviselőházban szóvá is tétetett. A képviselőház az akkori pénzügyminister javaslatára ezen fontos és bonyolult ügyben jelentéstétel végett bizottságot küldött ki, mely fáradságos munkálkodás és a helyszínén tett tanulmányok alapján 1874-ben jelentését beterjesztette és arra kérte a képviselőházat, hogy utasítsa a kormányt ezen szerződésnek alkotmányos tárgyalás és esetleges beczikkelyezés végett a képviselőház elé terjesztésére. A képviselőház a bizottág ezen határozatát nem fogadta el, hanem Széll Kálmán akkori pénzügyminister javaslatára az összes iratokat jelentéstétel végett a kormánynak kiadatni rendelte. Mig a háznak ezen határozata folytán a kormánytól kiküldött és kitűnő jogászok igénybe vételével alakított bizottság az ügy tanulmányozásával és a javaslatok kidolgozásával foglalkozott: 1883-ban a Kemény család akincstár, valamint azon községek ellen, melyek a neki kiadandó revindieált havasokat tényleg birtokolták, a revindieált havasok tulajdonjogának elismerése, birtokba bocsátása és 3,110.000 forint vesztett haszon, esetleg a revindieált havasok becsértékének, 818.000 forint megtérítése iránt pert indított. Ezen per 1890. évi január 10-ikén kötött peregyezséggel befejeztetett, mely peregyezség szerint a Kemény család a revindieált havasok iránt indított pertől, valamint ezen perben támasztott összes igényeitől, a községek és a kincstár irányában, a községek helyett a kincstár által 3 év alatt kamat nélkül előlegezendő 315.000 forint fejében eláll. Ugyancsak a kincstár vállalta magára az ügyvédek részére megállapított 22.000 forint perköltségnek, valamint az egyes községeknek a törvényhatóság jóváhagyása mellett az erdőüzem elkészítésére felvett 42.000 forintnyi kölcsön kamatainak előlegezését is ; ezen előlegek után azonban az állam jogosítva van 57» os kamatot számítani. Ezen egyezség szerint mindazon előlegezések, melyeket a kincstár nyújtani kötelezve van, visszafizetésüket abban találják, hogy a naszódvidéki községi erdők állami kezelésbe mennek át és az állam ezen erdők jövedelmeiből téríti magának vissza az általa előlegezett összegeket. Továbbá, t. ház, ezen per egyezségnek leglényegesebb része az, mely szerint a kincstár a radnabányai területet, továbbá a fürdőt körülbelül 3.305 holddal kizárólagos tulajdonjogul visszakapta s végre megkapta azon épületet, melyben jelenleg a naszódi királyi járásbíróság van elhelyezve. Az igaz, hogy a szerződésnek azon kikötéséről, miszerint az állam az általa szükségelt épületeket jövőre igénybe vehesse, le kellett mondani. T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ha ezen szerződést és peregyességet kizárólag pénzügyi szempontból teszszük vizsgálatunk tárgyává, be kell vallanunk, hogy az az államra nézve előnyösnek nem tekinthető. De ha figyelmen kivül nem hagyjuk, hogy ez által egy egész vidék birtokviszonyainak rendezése minden rázkódtatás nélkül vált lehetővé; hogy a községek és alapok képessé tétettek culturális és önkormányzati feladataik megvalósítására; hogy a községi erdőknek állami kezelés alá vétele által igen fontos közgazdasági érdekek lettekbiztosítva; hogy politikai tekintetben csak megnyugvást kelthet, hogy a kincstár a Kemény család reá nehezedő igényeinek kielégítése iránti kötelezettségei, valamint a birtokrendezéssel járó terhek alól teljesen megszabadult; ha továbbá tekintetbe veszszük, hogy a patronatusi és iskolai terheknek az alapokra történt átutalása által a kincstár "megszabadul azon terhektől, melyek a királyi kisebb haszonvételek jövedelmében fedezetet nem lelhetvén, ugy is a kincstárra nehezedtek, valamint hogy a kincstár kizárólagos tulajdonjoggal megkapta a radnabányai területet és fürdőtelepet és a naszódi királyi járásbíróság elhelyezésére szükséges épületet; ha tekintetbe veszszük, hogy a 18 év előtt létrejött és már foganatosított szerződés meg nem erősítése újabb bonyodalmakat és zavarokat idézne elő és hogy a törvényhozás az által, hogy az alapoktól és községektől az évenkint fizetendő vételárt 18 éven át költségvetésbe felvette és a zárszámadásokban való elszámolását elfogadta, tehát ezzel hallgatagon azon szerződést jóváhagyta: ha mindezeket tekintetbe veszszük, ezen szerződés ellenértékét ezekben megtalálni nehézségekbe nem ütközik és ezen