Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-354

35i. országos ülés márczius 20-án, csütörtökön. 1890. 263 a koczkázattal összekötött részesedést vállal magára, az ily pénzintézetek e megfelelő tőke után bizonyos előnyben részesittessenek, hogy igy az e téren még eddig sok hiánynyal küzdő ipar előmozdítására a bel- és külföldi tőkére nézve a beruházás vonzóbbá tétessék, mint a hogy az eddig volt. A törvényjavaslat ebből a ezélból azt a kedvezményt biztosítja az ilyen vállalatnak, hogy először az alapítással és kibocsátással járó bélyeg- és illetékköltségek elengedtetnek, illetőleg azokra bélyeg- és illetékmentesség adatik, másodszor az alaptőkének 6% erejéig adómentesség biztosíttatik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adój <i

; az általános jövedelmi pótadó s az ezekkel kapcsolatos községi pótlékok alól. Igen természetes azonban, hogy ennek bizonyos feltételei vannak, a melyek a törvényjavaslatban kifejezésre jutnak. Egyik feltétel az, hogy az illető pénzintézetnek kellő erővel kell birnia, hogy biztosítékot szolgáltasson arra nézve, hogy elég hatékony és egyúttal elég állandó részese lesz az ipar fejlesztésének. Ebből a ezélból a törvényjavaslat öt millió forintnyi alaptőkét minimalis feltételként tííz ki. A második feltétel, mely a törvényjavaslatban szintén kifejezésre jut, az, hogy az illető pénz, mely az iparvállalatra befektetve van, akár mint kizárólagos alapító, akár mint egy meglévő vállalatnak részese, ezen vállalatnak koczkázatával összekötve legyen, tehát nem kölcsönművelet és ideiglenes segítség, hanem állandó koczkázattal lekötött és a koczkázatban résztvevő részesedés. A harmadik feltétel az, hogy az illető vállalat csak azon iparágakban való befektetés után élvezheti az adómentességet, a mely iparágakra vonatkozólag a képviselőház által épen tegnap elfogadott törvényjavaslat értelmében kijelölve és megnevezve az adókedvezményt a törvény különben is biztosítja. Ezen kikötésnek az az alapeszméje, hogy a kormány bizonyos tervszerűséggel kivan eljárni. A már létező iparágak tekintetében ilyen különben sem szokásos eszköznek felhasználására most már szükség nincs, hanem a már kijelölt és ma már igen szép számot tevő új iparvállalatok vagy legalább a fejletlen állapotban levő, kellőleg fel nem nevelt és a technica újabb haladásának meg nem felelő iparágaknak ily módon fejlesztéséről van szó. E harmadik feltétel tehát, mely azt tíízi ki az adómentesség alap jáúl, hogy az illető pénzintézetek oly vállalatokkal foglalkozzanak, melyek az imént említett törvény értelmében már adókedvezményben részesül- | nek, annak az eszmének felel meg, hogy ezen az úton is oly iparágak nyerjenek támogatást és erősödést, a melyek eddig vagy teljesen el voltak hanyagolva, vagy pedig a mostani követelményeknek meg nem felelő módon működnek. Ezen feltételeket tartalmazza a törvényjavaslat. Minthogy azonban tagadhatlan, hogy ez az intézkedés nem szokásos, ennek következtében arra kellett törekednünk, hogy mindazon cautelákkal legyen körülvéve, a melyek egyfelől magát a czélt biztosítják, de másfelől azon korlátokat megszabják, a melyek e tekintetben okvetlenül szükségesek. Az imént említett három feltétel a törvényjavaslat eredeti szövegében is benfoglaltatván, a pénzügyi bizottság ugy találta, hogy ezek magukban véve is elegendő biztosítékot foglalnak magukban. Azonban kétségtelen, hogy magának az adómentesség megnyerhetésének elérhetése és az alaptőke 6%-ának erejéig az illető iparágakból élvezett jövedelmi adómentessége ellenőrzés szempontjából kizárólag administrativ feladat és a dolognak súlypontja az ellenőrzést illetőleg ebben rejlik; mert kétségtelen, hogy ha egészen solid és komoly munkát akarunk végezni : akkor egyfelől vigyáznunk kell arra, hogy a bélyeg- és illetékmentesség az alapításoknál speculatiók tárgyává ne tétessék, másfelől vigyázni kell arra, hogy az adómentesség csakis azon czélokra és azon arányban vétessék igénybe, a melyre a törvényjavaslat szánja. Az iménti rendszabály, valamint az utóbbi is, egyaránt a kormány ellenőrzésétől függ, mint a hogy a törvényjavaslat, különösen a mérleg felállítására vonatkozólag utasítja is a kormányt, hogy erre nézve részletes rendszabályokat és intézkedéseket létesítsen, mert természetes, hogy az ellenőrzésnél nagyon kell vigyázni a már létező iparágak egészséges fejlődésének megóvására és arra, hogy az alapítandó vállalatok kizárólag* a czélnak megfelelő irányban tereitessenek és hogy az adómentesség csakis a kitíízött czélok elérése szempontjából és annak arányában vétessék igénybe. Ez pedig mindig csak a mérleg kérdése ; a mérleg felállításától s tényezőinek ellenőrzésétől függ, hogy itt semmiféle visszaélés és semmiféle mellék czél ne biztosíttassák, hanem a főfeladat kizárólag az legyen, a mit a törvényjavaslat magának kitíízött. (Helyeslés jobbfelöl,) De minthogy az olyan részletes munka úgyszólván naponkinti és évenkinti ellenőrzést feltételez s a mérleg ezer és ezerféle tételeinek olyan apróiékos felülvizsgálását teszi szükségessé, melyet egy törvényjavaslat ki nem meríthet, a pénzügyi bizottság is helyeselte a kormány azon intézkedését, hogy e törvényjavaslat által felhatalmaztassék a pénzügyminister, hogy az erre szükséges ellenőrzési intézkedéseket administrativ utón megtehesse. Ki kell emelnem azonban, hogy a pénzügyi bizottságnak volt még két szempontja, melyet a törvényjavaslatnál érvényesíteni iparkodott és érvényesített is a kormány hozzájárulásával. Az egyik az, hogy mindazon, az eddigi szokástól eltérő módon kedvezményben részesülő, első sorban egy tervbe vett vállalatnál, másodsorban más vállalatoknál is, melyek hasonló feltételek és