Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-340

840. országos ülés február 26-án, szerdán. 1SS0. 1 mint birt Deák Ferencz. De valaki és valami ő is csak volt. Neki pedig az volt a modora és szokása és pedig nem egyéni természetétől elválhatatlan és azzal mindig együtt járó szokása, hanem igen jó államférfiúi okokon nyugvó, komoly, politicas elhatározás által megérlelt szokása, hogy bármely nagy kérdés merült fel a törvényozás vagy a kormányzat mezején, első feladata holt úgy saját pártjának tagjaival és nemcsak v—3 intimusával, hanem pártjának nagy és kicsiny Ságjaival személyválogatás nélkül, de egyúttal az tellenzék tagjaival is és ott sem a vezérrel, hanem mindegyikkel, a hogyan ideje és egészsége engedte, a kérdést előzetesen bizalmasan közölni, mindenkinek nézetét, véleményét kikérni és ha a nemzet komoly akarata megvalósításának nehézségek álltak útjában, a képviselőket ezekről is és sokszor oly körülményekről bizalmasan értesíteni, melyeket nyíltan elmondani nem lehet. És nemcsak az ő szokása volt ez, ott voltak gróf Andrássy Gyula, Szlávy, Bittó ministerelnökök ; ezek Deáknak ezt a példáját valamennyien követték, maga a ministerelnök úr és a ház t. elnöke lehet erre legilletésebb tanú. Ehhez volt a magyar parlament, ehhez voltak annak pártjai szokva. Minő modort honosított meg a jelenlegi ministerelnök ur, mióta ott ül? Kicsinynek,nevetségesnek tetszhetik sokak előtt, de méltóztassanak tudomásul venni a ház tagjai és az ország közönsége, mely figyel a mi dolgainkra, hogy a t. ministerelnök ur még a személyes érintkezést is kerüli, az ellenzék tagjaival még találkozni sem akar. Még a szokásos, müveit, etiquette-szerü köszönések elől is kitér, (FMenmondások jóbbfélöl) vagy azokat nem fogadja. (Mozgás jóbbfélöl. Ugy van! a szélső baloldalon.) Nincs a parlamentaris életben lehetőség arra, hogy a ministerelnök úrral az ellenzék férfiai bárhol is összejöhessenek másutt, mint a komoly harczoknak elkeserítő mezején, (ügy van! a szélső baloldalon.) A ministerelnökségnek nincsen hivatalos loealitása, hivatalos háza, hanem van magánlocalitása, magánháza, hozzá képviselő, törvényhozó nem juthat csak harcz és háború utján és itt, (Ellenmondás jobbfelöl.) Azok az érintkezések, melyek a pártok és pártok tagjai között korábban az elnöki házban, a ministerelnökiben is történtek és történhettek és a mainál sokkal phatalisabb viharok közt a parlamenti pártoknak az egymással való tisztességes megélhetését biztosították, azok ma mind félre vannak téve, elfelejtve és a ministerelnök ur intézkedései és magaviselete folytán lehetetlenné vannak téve. (ügy van ! a szélső baloldalon.) Önök panaszkodnak az ellenzék érdes, ridegmagatartása miatt. De ne felejtsék el, hogy a ministerelnöki szék nem az önöké csak, hanem az egész országé; a ministerelnöki szék nem az önöké csak, hanem a mienk is. (Mozgás jöbbfelől. Halljuk ! Halljuk! a szélső baloldalon.) De ha önök maguknak tartanak patentalis ministerelnököt és a ministerelnök ur is ugy viseli magát másfél deeenniunion keresztül, mintha ő előtte az ellenzék és Magyarországnak az ellenzék által képviselt öt milliót tevő része semmi nyomatékkal sem bírna: (Ugy van ! a szélső baloldalon) akkor vegyék önök egészen természetes dolognak azt, hogy mindaddig, mig oly férfiú ül a ministerelnöki széken, nevezzék azt akár Tisza Kálmánnak, akár Gcajári Ödönnek, egészen mindegy, (Élénk helyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl) mig oly férfiú ül a ministerelnöki széken, a ki ministerelnöki hivatásának azt tartja, hogy a saját pártjával szemben a jóttevő adakozó szerepét játszsza, (Mozgás jóbbfélöl, Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) az ellenzékkel pedig a boszuálló Jehova szerepét viszi, (Ugy van ! Ugy van! a szélső baloldalon) általunk a ministerelnök ur ministerelnöki tekintélyében és ministerelnöki állásában ugy, mint mások által, nem fog tiszteltetni soha. (Élénk helyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) De, t. ház, meg kell jegyeznem előre is — mert hiszen tudom, hogy a ministerelnök ur micsoda ellenvetést fog tenni e felfogással szemben — hogy a bőkezű adakozó természetére mi nem számítunk, tőle semmit, a mi oda tartozik, el nem fogadhatnánk, még akkor sem, ha erre alkalmunk volna. De hiszen ugy sem lesz, nem is akarjuk; hogy legyen, sőt azt akarjuk, hogy önöknek slegyen. (Élénk helyeslés, ügy van! a szélső baj oldalon.) De vizsgáljuk meg, hogy a ministerelnöe ur minő modort gyakorol a parlamenttel szembenk nemcsak velünk szemben, hanem Önökkel szemben is. Mert hiszen, ha minket nem szeret valami nagyon, arra neki jó oka van és később még jobb oka lesz ; (Ugy van! Ugy tan! a szélső baloldalon) de hogy önökkel is csak ugy bánik el, mint ahogy elbánik itt a parlamentben, azt önök fejtsék meg maguknak, ha tudják. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Egykor, midőn a ministerelnök ur itt e padokon ült és szemközt állt és szemben harczolt azzal a cabinettel, mely az ő mostani székét foglalta el: akkor egy kiváló, most már — fájdalom — elhunyt államférfi azt mondta a ministerelnök urnak : hogyha egyszer ön ide kerül erre a helyre, égesse el minden beszédét, melyet mint ellenzéki férfin tartott. (Felkiáltások a szélső baloldalon: gróf Andrássy Gyula!) Ezt a tanácsot a ministerelnök ur részben megfogadta; de a tüzelő anyagot egy kissé sajnálta azokhoz a beszédekhez s egyszerűbbnek tartotta azokat eltagadni. (Élénk derültség