Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-345

118 345. országos ülés nárcziHs 4-én, kedden. 1890. felől) a mely a Tisza folyó mentén gyakran előfordul (Zaj és ellenmondás bálfelöl.) Gróf Károlyi Gábor: Tisza-féle specialitás ! (Derültség a szélső haloldalon.) Dániel Ernő előadó: és mely abban áll, hogy azon agyagréteg alatt, melyre a rakpart alapoztattatott, egy homokréteg volt, a melyben kis vízállásnál ellennyomás hiányában az apró szemcséjű homoknak a folyó medrébe behuzódása által üreg keletkezett, mely a felette levő agyagréteget többé fentartani képes nem volt és igy a nehézség törvényei szerint ugy az agyagrétegnek, valamint mindennek, a mi rája építve volt, lesüppedni kellett. (Zajos derültség szélső balfelöl.) A baj okának e constatálása azonban egyúttal megmutatta az orvoslás módját is, mely a bizottság véleménye szerint abból állott, hogy kőhányások létesítendők, melyek a homokrétegnek a folyó medrébe való benyomulásait elzárják és igy lehetetlenné teszik a homokszemcsék behuzódását. Minthogy azonban e terjedelmes kőhányások elkészítése sokkal hosszabb időt vett volna igénybe, semhogy a rakpart és Szeged városa a tavaszi árviz ellen biztosítva lett volna: a bizottság még némely ideiglenes munkálatokat, valamint a rakpart magasbítását is javaslatba hozta, minthogy az utolsó árvíznél azt tapasztalták, hogy a rakpart alig néhány centiméterrel volt magasabb a legmagasabb vízállásnál. A minister ur a bizottság e javaslatait magáévá tevén, mindenekelőtt a tervek elkészítése és az iránt intézkedett, hogy legalább a sürgősnek jelzett munkálatok hajtassanak végre. Végrehajtatta tehát a rakpartnak kettős lejtővel való átalakítását, a rakpart fölemelését és gondoskodott arról, hogy a leginkább megtámadott helyeken kőhányások létesüljenek. Mindezen munkálatoknak, melyek nagyrészt keresztül is vannak már vive, költsége 142.000 frt volt. A mi pedig a nagyobb munkálatokat illeti, a minister ur azon nézeten volt, hogy azok ezélszerűen csak a folyammeder szabályozásával kapcsolatban eszközölhetők és igy fentartotta magának, hogy arra vonatkozó előterjesztéseit a, meder szabályozására vonatkozó előterjesztésével együtt fogja megtenni. A pénzügyi bizottság ez intézkedések megtételénél mindenekelőtt azt a kérdést vetette fel: elkerülhetlenül szükséges volt-e oly munkálatokat végrehajtani, melyek költségének fedezéséről az 1889-ik évi költségvetési törvény nem gondoskodott. E kérdés megbirálásánál nem hagyhatta a bizottság figyelmen kivül azon na^y, országos érdeket, mely Szegednek, mint a nagy Alföld legnagyobb városának és emporiumának az árvizek ellen való biztosításában rejlik s a mely érdek megóvásának szükségét a törvényhozás a törvények egész sorozatával documentálta. E szempontok figyelembe vételével kétséget nem szenved, hogy e munkálatok a műszaki bizottság véleménye alapján okvetlenül teljesítendök voltak, ha csak nem akarjuk koczkáztatni azon milliókra menő áldozatokat, melyeket az ország ez érdekek m eg óvására már eddig is hozott. A második kérdés csak az lehet: szükséges volt-e, hogy e munkálatokat az állam tegye meg? Nem lehetett-e volna e munkálatok teljesítését áthárítani Szegedre, mely az 1880 ; XVII. t.-ez. 3. §-a szerint e munkálatokra kötelezve volt? De itt is helyeselte a bizottság a minister ur nézetét, mert ugy volt meggyőződve, hogy e munkák nem annyira fentartási, mint inkább kiegészítési, megszilárdítás! munkák s annyival méltánytalanabbnak tartotta volna a bizottság azokat Szegedre róni, minthogy az az alap, melyet a törvény e művek fentartására teremtett, e munkálatok végrehajtására elégtelen volt. Mindezeknél fogva a bizottság azt javasolja, hogy a minister ur jelentése tudomásul vétessék és a bizottság jelentésében foglalt határozati javaslat elfogadtassák. (Élénk helyeslés jóbbfélől.) Madarász József jegyző: Melczer Géza! Melczer Géza: T. ház! (Halljuk!Halljuk!) Előre is ki kell jelentenem, hogy az igen t. földmívelésügyi minister urnak a lesülyedt rakpartra vonatkozó jelentését tudomásul veszem. Teszem ezt pedig azért, mivel ezen jelentés eléggé őszintén tárja fel ugy a rakpart lesülyédesének indító okait, valamint azt is, hogy mit szándékozik az igen t. minister ur a jövőre tenni, hogy hasonló sülyedósi eset elő ne forduljon és erre nézve az én szerény meggyőződésem szerint is igen helyes, a viszonyoknak és körülményeknek eléggé megfelelő tervet fogadott el. A mi a jelentés pénzügyi részét illeti, osztozom az előadó ur nézetében és magam is indokoltnak találom, hogy az előleges költségeket a Tisza mentén létesítendő szabályozási munkálatokra megszavazott és a múlt évben még fel nem használt összegekből óhajtja a minister ur fedezni. Csupán egyben óhajtottam volna bővebb felvilágosítást és ez az, hogy melyek voltak azon szerződésszerű kötelezettségek, a melyeknek a vállalkozók megfelelni képesek nem voltak és a miért őket a munkától eltiltani kellett. E körülmény mindenesetre fontos a dolog | érdemére nézve és én igen kérném a t. minister urat, hogy erre nézve a fölvilágosítást nekem a tárgyalás további folyamán megadni szíveskedjék. Azonban, t. ház, midőn a jelentést tudomásul veszem, el nem mulaszthatom, sőt kötelességszerűleg járok el, midőn határozott rosszalásomnak adok kifejezést a szegedi reconstructiójával megbízott királyi biztosságnak a rakpart építése körül elkövetett szűk látköríí, mondhatnám felületes eljárását illetőleg. (Helyeslés balfelöl,) Mert az a bizonyos aestheticai szempont, a mely az igen t. minister