Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-345

345. orscágos ülés taftrciies 4»én» kedden. 1890. 119 ur jelentéséhez csatolt műszaki véleményben is ki van emelve és a melylyel egyedül lehetetett indokolni a jelentés szerint a függőleges rakpartnak Szegeden való felépítését, volt az, mely Szeged reconstruetiója alkalmával sok fontosabb szempontot háttérbe szorított s a külsőség eléréséért nagy költségeket okozott, a miért is sok vérmes remény, mely a reconstruetiohoz fűződött, teljesedésbe nem ment. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Egy ecclatans bizonyítéka ezen állításomnak az is, t. ház, a mi ezen jelentésben foglaltatik, a mennyiben egy nagy költséggel felépített mű lesülyedt és ennek fenmaradt részét is le kellett hordani és ujabb költségekkel, egy, a viszonyoknak és a körülményeknek sokkal inkább megfelelő rakpartot létesíteni. Két óriási hibát követett el szerintem, az épitő királyi biztosság. Először azt, hogy Szegedre, mint egyáltalában oda nem valót, függőleges rakparti falat épített; a második hiba az volt, hogy habár szakkörökben általánosan ismeretesek voltak azok a geológiai jelenségek, melyek a sülyedést előidézték, tehát azoknak létrejöttétől félni lehetett, még sem igyekeztek azt megakadályozni és igy az egész müvet biztosítani, pedig erre nézve a technica a kellő eszközöket megadja. Első állításom igazolására legyen szabad némely dolgot felhoznom, a mire nézve nem szükséges, hogy az ember szakember legyen, mivel egy kis tanulmányozás és gondolkodás után világossá válik az minden laicus előtt. (Halljuk!) Három dolgot kellett volna ugyanis az építőknek tekintetbe venniök: az egyik a partbiztosítás már folyamszabályozási szempontból is, a másik a forgalom követelményei, a harmadik pedig a pénzügyi tekintet. Csak ha mind a három szempont megfelelően összeegyeztethető, lett volna szabi

1 d egy ilyen függőleges parttalpat felépíteni. Szegeden azonban, t ház, mind a három szempont ellene szól. Vegyük őket egyenkint. (Halljuk! Halljuk!) Ha tekintjük a folyamszabalyozás alapelveit, a mely szerint a part biztosítandó a megtámadás, az alämosás ellen, hogy továbbá gondoskodni kell arról, hogy a viz szabályosan lefolyhassak, ez igen helyes, t. ház, de e czélnak elérésére nem kell még a legdrágább eszközt, melyet a technica nyújt erre, a partfalat választani, mivel ezt sokkal egyszerűbb és olcsóbb eszközökkel is elérhetjük, a mint azt elértük a Tisza, mentén számtalan esetben, partburkolatok, párhuzam művek, kőhányások és egyéb vizi művek által, melyek ma is a legjobb karban vannak és igen sok árvizet és megtámadást sikeresen kiállottak. De megkövetelheti a függőleges rakpartot a forgalom is. (Halljuk ! Halljuk!) De az ilyen függőleges rakpart csak ott és csak akkor szolgálja helyesen a forgalmat, a hol nagy terheknek a hajóról a partra vagy a partról a hajókra való szállítása darugépekkel eszközöltetik, a mikor is a hajó közvetetlenül a rakpart mellé állhat. Ez a körülmény azonban megköveteli, hogy a part mellett állandóan a hajóközlekedésre szükséges vízmélység legyen. De, t. ház, Szegeden nyáron és őszön, tehát épen akkor, midőn a hajóközlekedés talán a legélénkebb, a rakpartnál, igen sok esetben, nem hogy elég mélységű viz volna, de még viz sines, csak iszap s igy az ilyen függőleges rakpart a nehéz árúforgalmat tekintve eo ipso értékét veszíti. De ha tekintjük a kis árukat, vagyis a vásári forgalmat, a mit a jelentés is igen helyesen emel ki. ugy egy ilyen függőleges rakpart az, mely ennek a forgalomnak a legcsekélyebbkényelmet nyújthatja, mivel erre nézve sokkal előnyösebb a lépcsőzetes rakpart, a miről meggyőződhetik bárki is itt a fővárosban, ha a dunai rakpartokat megnézi és összehasonlítja, hogy micsoda áruforgalom concentrálódik egyik vagy másik rakparton. (Helyeslés balfelöl.) Hátra van még, t. ház, a pénzügyi szempont. (Halljuk! Halljuk!) A szegedi part mentén ugyanis a talajviszonyok olyannyira kedvezőtlenek, hogy ott egy állandó partfal minden körülmények között csak ugy lett volna létesíthető, ha annak alapját azon két homokréteg alatt levő agyagba helyezzük el, melyben a szegedi kéthidnak oszlopai is alapozva vannak. Azonban ez a munka már a pneumaticus eljárást igényelne, a mely olyan költségekkel jár, hogy ezen költségek egyáltalában nem állnának arányban a szegedi rakpartnak sem ezéljaival, sem rendeltetésével. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Ezen három szempont az, t. ház, a mely Szegeden nemcsak hogy nem követeli meg, hanem egyenesen megtiltja egy ilyen függ deges rakpartnak a létesítését. A második óriási hiba, mely szerintem egyenes indító oka volt a rakpart lesülyedésének, az, hogyha bár a szakkörökben és itt fel kell tennem, hogy az építő szakembereknek is, tudomásával kellett birniok azon geológiai jelenségekről, a melyeket a t. előadó ur is felemlített és melyek a sülyedést előidézhetik, még sem igyekeztek azon homokrétegnek a mederből való kifolyását akadályozni és igy az egész művet biztosítani. Ugyanis t. képviselőház, kénytelen vagyok itt ismételni, a mit a t. előadó ur is mondott, (Halljuk! Halljuk!) hogy a rakpartnak alapja 4 méter vastag agyagrétegbe, van lerakva, mely réteg azon finom, szemcsés, könnyen mozgó kék homokrétegen nyugszik, melynek az a sajátsága, hogy igen alacsony vízállás mellett ellennyomásra nem találván, a mederbe kifut, a minek természetszerű következménye az, hogy a felső réteg a rája rakott épülettel együtt alásülyed. Ezen tüneményt elősegíti még két körülmény. Ugyanis, ha a folyó szerfölött éles kanyarulatot