Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-343

96 348. orsziigos ülés márczius 1-én, szombaton. 1890. ilyen feltevésekből nem szoktam kiindulni : elfogadom magyarázatát ugy, ahogy ő adja. Ez pedig a következőkép szól: midőn 1867-ben a kiegyezési alapon állottam, elégségesnek tartottam azt, de a mint az megszilárdult, ide jöttem át s most tovább akarok menni (Nagy derültség jobbfelöl.) Ez álláspontjának magyarázata. Én ezt acceptálom ugy, a hogy adta. De azt hiszem, ha ő ilyen merész logikával és határozottsággal vindicálja magának a morális alapot erre a lépésre, akkor nem tagadhatja meg a felmentést azon esetben, hogyha Tisza Kálmán a municipalis rendszerre nézve először jelezte, hogy na a választási rendszer beválni nem fog és az administratio jelen alakjában az igényeknek meg nem felel, kénytelen lesz átmenni a kinevezési rendszerre. És ha gróf Apponyi Albert képviselő ur alkalmat vett magának arra, hogy az igazságiigyminister urat megdicsérje azért, mert nem ragaszkodik ahhoz, hogy a választási visszaélések fölött a parlament ítéljen, hanem azok elintézését egy független bíróságra kivánja bízni, hogyha ő ebben elismerésre méltót talál: akkor abból, hogy Tisza Kálmán más kérdésekben eompromissumra lép, sem a ministerelnök ur elítélésére, sem egyszerű bukására következtetnie nem lehet. (Élénk tetszés jobbfelől.) A dolognak vége azonban az, hogy ... (Folytontartó zaj ) Elnök: (Csenget.) T. ház! Lehetetlen itt a házban beszélni, ha mindenki eonversal. (Ugy van! jobbfelől.) Á t. előadó ur kötelességét teljesíti s igy joggal megkövetelheti képviselőtársaitól, hogy kötelességének teljesítése elé akadályt senki se gördítsen. (Általános helyeslés. Felkiáltások balfelől: Helyre ! Mélyre!) Hegedüs Sándor előadó: A dolog vége az, hogy a t. ellenzék szónokainak legnagyobb része folyton hivatkozott a nemzeti felháborodás spontán kitöréseire, ebből következtetvén, hogy Tisza Kálmánnak távoznia kell. En,t. ház, nagyon közelről vagyok megfigyelője ezen dolgoknak s mondhatom, hogy láttam ugyan némely lábak, kezek és torkok fáradhatlan és igen erősen kitartó működését, hanem a nemzeti felháborodás spontán és visszatarthatatlan kitöréseit egyáltalában nem tapasztaltam. (Igag! ügy van! a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon.) És meg is mondom, hogy ki tanított engem erre, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon) Eötvös Károly t. képviselő ur. Gróf Károlyi Gábor: Tanulhat tőle még mást is! (Derültség a szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor előadó: Eötvös Károly képviselő ur tudniillik azt mondotta : hiszen próbát tettünk; két hónapig csendesen viseltük magunkat, de a ministerelnök még sem távozott. A képviselő ur szerint tehát mi itt valami próba előtt állunk: vagy olvasó-, vagy costume-próba előtt, de mindenesetre valami próba előtt. Én sokkal jobb véleménynyel vagyok az ellenzékről, mint ő, a ki azt mondja, hogy akkor csinálnak próbát, midőn komolyan, csendesen, nyugodtan, tárgyilagosan beszélnek; mert én hajlandó vagyok feltenni, hogy akkor van a próba és ennek következtében mesterkélt dolog, midőn zajonganak, kiabálnak és személyeskednek. (Helyeslés és tetszés jobbfelől.) Én azt hiszem, hogy sokkal igazságosabb vagyok az ellenzék két különböző magatartásának megítélésénél, midőn azt mondom : most van a próba; most van a „Méregkeverő" rémdrámának a próbája; most van a „Hazárdjátékos" utolsó jelenetének a próbája. Természetes, hogy még egy optimistieus és jóakaró ember sem fogja azt állítani, hogy ez valami finom, szellemes szalondarabnak a próbája. (Élénk derültség és tetszés a jobboldalon.) Midőn tehát ily módon rendezik a próbákat, ne méltóztassanak a nemzeti felháborodás önkéntes kitöréséről beszélni; (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások a széhő baloldalon) hanem méltóztassanak azt mondani, hogy midőn komolyan, higgadtan tárgyalunk, az felel meg a mi természetünknek; midőn pedig zajongunk és gúnyolódunk, akkor csak komédiát játszunk. (Élénk tetszés a jobboldalon. Zajos ellenmondás a szélső baloldalon.) Uray Imre: Hegedüs mindig ugy csinál! (Zajos derültség a szélső balfelől.) Hegedüs Sándor előadó: Ekkor az országban s az országgyűlésen elfoglalt állásukhoz sokkal méltóbban fogják magatartásukat megszabni. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Ellenkező esetben a kölcsönös ingerültség és folytonosan fokozódó keménynél keményebb szenvedélyeknek és kifakadásoknak mindenesetre roppant ékes és sensatiós jeleneteit csinálhatják, de az ország érdekét előmozdítani nem fogják. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a szélső baloldalon.) Ha igy megyünk tovább, akkor eljutunk oda, a hova már Ábrányi Kornél képviselő ur megérkezett, a ki egészen ujszerkezetü revolvert szegezve a ministerelnök mellének, nem azt mondja: életedet vagy tárczádat, hanem: becsületedet és tárczádat! (Nagy zaj balfelől.) Ábrányi Kornél: Nem igaz! (Zaj.) Hegedüs Sándor előadó: Az utolsó .... (Halljuk! Halljuk!) Ábrányi Kornél: Nem igaz! (Nagy zaj balról.) Hegedüs Sándor, előadó: Az utolsó tárgyilagos ok, melylyel Ábrányi Kornél képviselő ur ezen helyzetet magyarázta, a következő. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Azt mondja: meg van hamisítva a nemzeti képviselet; a választásoknál a főispánok erőszakosan csinálnak többséget. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balfelől.) Engedelmet, ha hiven idézek, akkor ne mél-