Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-343
343. országos ülés márcEius 1-én, szombaton. 1890. e& Nem akarok kiterjeszkedni arra is, hogy ily biztosítékok, mily nagy mértékben fordulnak elő az administratio ellenőrzését illetőleg, a vizjogban, az erdőtörvényben, a büntető törvénykönyvben stb., a melyek ezen kormány alkotásait képezik, de ha ezeket csak ugy nagyjában nézzük is, azonnal látni fogjuk, hogy nem oly rendszerrel van dolgunk, a mely a diseretionalis hatalmat akarja kiterjeszteni, hanem olyannal, amely ezzel párhuzamosan a jogi biztosítékokat is megteremti. Határozottan állítom tehát, hogy ha azon admmistrativ rendszer lép életbe, mely alatt az állami kinevezést értjük, mely mellett az állam kormányának diseretionalis hatalma sokkal nagyobb lesz, mint a minő ma: megfelelően kell majd szaporítani a jogi biztosítékokot is. Ne méltóztassék tehát a multat, a jelent és a jövőt oly élesen elválasztani, mert jellemzése sem az egyikre sem a ; másikra nem talál, (ügy van! jobbfelöl.) Ép igy vagyok Grünwald Béla képviselő úrral is, ki ugy állította fel a tételt, hogy a kormány előtt csak az az alternatív feladat volt, hogy vagy minden tekintet nélkül a többi szükségletekre a pénzügyeket rendezze, de uj intézményeket ne létesítsen, vagy pedig létesítsen uj intézményeket, de ne rendezze a pénzügyeket. T. képviselőtársam azt állítja, hogy mindkét eljárásnak van ugyan jó és rossz oldala is, de a kormány mindkettőnek csak a rossz oldalát valósította meg. Ezzel árulja el t. képviselőtársam azt, hogy ő mennyire theoreticus ember, mert e szerint képzel egy államéletet, 15 évi politikai működést ugy vezethetőnek, hogy kizárólag egy feladatnak szenteljük tevékenységünket és vagy ne tekintsünk a pénzügyekre, hanem csak uj intézményeket létesítsünk, akármibe kerülnek is azok, vagy viszont ne tekintsünk az intézmények szükségleteire, hanem csak a pénzügyek rendezésével törődjünk. Ez egészen helytelen felfogás; mert a helyes felfogás az, a mi tényleg valósult is. (Ugy van! jobbfelöl.) Parallel kellett teremteni a szükségletek szerint intézményeket, melyek elől ki nem térhettünk és egyúttal parallel kellett rendezni a pénzügyeket, még pedig oly körülmények között, midőn nemzetközi zavar és háború, gyakori árviz és oly nemzetközi verseny zúdult nyakunkba, melyről eddig fogalommal sem birtunk. Ezekkel szemben a materialis eszközöket kellett első sorban megteremteni arra, hogy a versenyt kiállani képesek legyünk a hadseregben és a honvédségben, a forgalmi eszközökben és a hitelintézetekben. En azt hiszem, hogy a kor szükségleteit és az ország érdekeit sokkal helyesebben fogta fel a kormány akkor, midőn a pénzügyek parallel rendezése mellett ezekre fektette a fősúlyt, mint a hogy felfogta volna, ha egy ma még meg sem ért administrativ és más reform kérdés fölvetésével hosszas meddő küzdelmet idézett volna elő. (Helyeslés jobbfelöl.) Iparkodnak némelyek a parlamenti helyzetből megmagyarázni a t. ellenzék magatartását. Ezek is a tárgyilagos okok közé tartoznak és azért kegyes engedelmflkkel röviden ezekre is kitérek. (Halljuk!) Gróf Apponyi Albert képviselő ur visszatér az ő kedvencz themájára a véderőtör vény 14. §-ára és miután azt a tételt állította fel, hogy a ministerelnök ur a cabinetkérdésben egyszer megretirált, azt mondja, hogy megbukott és ennek következtében távoznia kell. Bokros Elek t. képviselőtársam a tényállást tárgyilagosan és hiven adta elő ; ezért erre nem terjeszkedem ki. Azonban azt állítom t. képviselő ur, hogy a cabinetkérdés ebben a házban fel nem vettetett s hogy a párt tanácskozásaiban előfordult dolgokra nézve meglehetősen tévesen van informálva. De akárhogyan is van ez, mondjuk a legmerészebbet, mondjuk azt, hogy a pártconferentián in optima forma szó volt a cabinetkérdésről. Ezen esetben is engedje meg nekem a t. képviselő ur, de az, a mi a párttanácskozásokban előfordul, az ottani capacitatio és az ott elért compromissumok végeredménye csak akkor képezheti a nyilvános elbírálás tárgyát, ha a nyilvános formában jelenik meg. (Élénk helyeslés jobbjelöl.) Ennélfogva, ha hallott is valamit abból, a mi a cabinetkérdésre nézve a szabadelvű körben előfordult, nem vonhatta le a képviselő ur azt a következtetést, hogy Tisza Kálmán megbukott; (Ugy van! jobbfelöl) mert a cabinetkérdés tekintetében csak a parlamentben lehet megoldást találni. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Ennek következtében ép oly kevéssé lehet a rendszer, mint a eabinet fejének megbukásáról beszélni. (Ugy van! jobbfelől.) Mi arról nem tehetünk, hogy t. képviselő ur mindenütt lázt és betegséget lát, a melyet orvosolni kell és hogy ő a kóranyagot mindig Tisza Kálmánban találja fel. (Derültség jobbfelől.) Most a pathologiat alkalmazza, régebben más kérdésekre nézve az alkotmánytant; azelőtt az ethicát, még előbb az aesthetikát követte, de mindig valamely elvont tudomány vagy a lélektan segítségével kutatott, azonban mindig az lett a vége, hogy tehát Tisza Kálmánnak távoznia kell. (Élénk derültség jobbfelöl.) Az elveknek következetessége szempontjából intézett támadásokra igen kevés a megjegyzésem. E tekintetben Eötvös Károly t. képviselőtársamra hivatkozhatom, a ki nem csinált egész chassécroissé-t, mert (a jobboldalra mutatva) innen elment (a baloldalra mutatva) oda, de onnan még nem jött vissza. Sokan azt mondják, hogy ezt a chassécroissé-t visszafelé azért nem tette meg, mivel tánezosa Kerkapoly elment s nincs kivel tour de main-t csinálnia. (Derültség jobbfelől.) De mert én
