Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-343

343. országos ülés márcEius 1-én, szombaton. 1890. e& Nem akarok kiterjeszkedni arra is, hogy ily biztosítékok, mily nagy mértékben fordulnak elő az administratio ellenőrzését illetőleg, a viz­jogban, az erdőtörvényben, a büntető törvény­könyvben stb., a melyek ezen kormány alkotásait képezik, de ha ezeket csak ugy nagyjában nézzük is, azonnal látni fogjuk, hogy nem oly rendszer­rel van dolgunk, a mely a diseretionalis hatal­mat akarja kiterjeszteni, hanem olyannal, amely ezzel párhuzamosan a jogi biztosítékokat is meg­teremti. Határozottan állítom tehát, hogy ha azon admmistrativ rendszer lép életbe, mely alatt az állami kinevezést értjük, mely mellett az állam kormányának diseretionalis hatalma sokkal na­gyobb lesz, mint a minő ma: megfelelően kell majd szaporítani a jogi biztosítékokot is. Ne mél­tóztassék tehát a multat, a jelent és a jövőt oly élesen elválasztani, mert jellemzése sem az egyikre sem a ; másikra nem talál, (ügy van! jobbfelöl.) Ép igy vagyok Grünwald Béla képviselő úrral is, ki ugy állította fel a tételt, hogy a kor­mány előtt csak az az alternatív feladat volt, hogy vagy minden tekintet nélkül a többi szükségle­tekre a pénzügyeket rendezze, de uj intézménye­ket ne létesítsen, vagy pedig létesítsen uj intéz­ményeket, de ne rendezze a pénzügyeket. T. képviselőtársam azt állítja, hogy mindkét eljárásnak van ugyan jó és rossz oldala is, de a kormány mindkettőnek csak a rossz oldalát való­sította meg. Ezzel árulja el t. képviselőtársam azt, hogy ő mennyire theoreticus ember, mert e sze­rint képzel egy államéletet, 15 évi politikai mű­ködést ugy vezethetőnek, hogy kizárólag egy feladatnak szenteljük tevékenységünket és vagy ne tekintsünk a pénzügyekre, hanem csak uj intézményeket létesítsünk, akármibe kerülnek is azok, vagy viszont ne tekintsünk az intézmények szükségleteire, hanem csak a pénzügyek rendezé­sével törődjünk. Ez egészen helytelen felfogás; mert a helyes felfogás az, a mi tényleg valósult is. (Ugy van! jobbfelöl.) Parallel kellett teremteni a szükségletek szerint intézményeket, melyek elől ki nem tér­hettünk és egyúttal parallel kellett rendezni a pénzügyeket, még pedig oly körülmények között, midőn nemzetközi zavar és háború, gyakori árviz és oly nemzetközi verseny zúdult nya­kunkba, melyről eddig fogalommal sem birtunk. Ezekkel szemben a materialis eszközöket kellett első sorban megteremteni arra, hogy a ver­senyt kiállani képesek legyünk a hadseregben és a honvédségben, a forgalmi eszközökben és a hitelintézetekben. En azt hiszem, hogy a kor szükségleteit és az ország érdekeit sokkal helye­sebben fogta fel a kormány akkor, midőn a pénz­ügyek parallel rendezése mellett ezekre fektette a fősúlyt, mint a hogy felfogta volna, ha egy ma még meg sem ért administrativ és más reform kérdés fölvetésével hosszas meddő küzdelmet idézett volna elő. (Helyeslés jobbfelöl.) Iparkodnak némelyek a parlamenti helyzet­ből megmagyarázni a t. ellenzék magatartását. Ezek is a tárgyilagos okok közé tartoznak és azért kegyes engedelmflkkel röviden ezekre is ki­térek. (Halljuk!) Gróf Apponyi Albert képviselő ur visszatér az ő kedvencz themájára a véderő­tör vény 14. §-ára és miután azt a tételt állította fel, hogy a ministerelnök ur a cabinetkérdésben egyszer megretirált, azt mondja, hogy megbukott és ennek következtében távoznia kell. Bokros Elek t. képviselőtársam a tényállást tárgyilagosan és hiven adta elő ; ezért erre nem terjeszkedem ki. Azonban azt állítom t. képviselő ur, hogy a cabinetkérdés ebben a házban fel nem vettetett s hogy a párt tanácskozásaiban előfordult dolgokra nézve meglehetősen tévesen van informálva. De akárhogyan is van ez, mondjuk a legmerészebbet, mondjuk azt, hogy a pártconferentián in optima forma szó volt a cabinetkérdésről. Ezen esetben is engedje meg nekem a t. képviselő ur, de az, a mi a párttanácskozásokban előfordul, az ottani capa­citatio és az ott elért compromissumok végered­ménye csak akkor képezheti a nyilvános elbírálás tárgyát, ha a nyilvános formában jelenik meg. (Élénk helyeslés jobbjelöl.) Ennélfogva, ha hallott is valamit abból, a mi a cabinetkérdésre nézve a szabadelvű körben elő­fordult, nem vonhatta le a képviselő ur azt a következtetést, hogy Tisza Kálmán megbukott; (Ugy van! jobbfelöl) mert a cabinetkérdés tekinte­tében csak a parlamentben lehet megoldást találni. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Ennek következtében ép oly kevéssé lehet a rendszer, mint a eabinet fejének megbukásáról beszélni. (Ugy van! jobb­felől.) Mi arról nem tehetünk, hogy t. képviselő ur mindenütt lázt és betegséget lát, a melyet orvo­solni kell és hogy ő a kóranyagot mindig Tisza Kálmánban találja fel. (Derültség jobbfelől.) Most a pathologiat alkalmazza, régebben más kérdésekre nézve az alkotmánytant; azelőtt az ethicát, még előbb az aesthetikát követte, de mindig valamely elvont tudomány vagy a lélektan segítségével kutatott, azonban mindig az lett a vége, hogy tehát Tisza Kálmánnak távoznia kell. (Élénk derült­ség jobbfelöl.) Az elveknek következetessége szempontjából intézett támadásokra igen kevés a megjegyzésem. E tekintetben Eötvös Károly t. képviselőtársamra hivatkozhatom, a ki nem csinált egész chassé­croissé-t, mert (a jobboldalra mutatva) innen elment (a baloldalra mutatva) oda, de onnan még nem jött vissza. Sokan azt mondják, hogy ezt a chassé­croissé-t visszafelé azért nem tette meg, mivel tánezosa Kerkapoly elment s nincs kivel tour de main-t csinálnia. (Derültség jobbfelől.) De mert én

Next

/
Oldalképek
Tartalom