Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-325

825. országos ülés febr nár 4-én, keiden. 1890, 9) végrehajtást ? Azon a felperesen, azon az ágensen, ki minden vagyonát magával hordja. Ugyanazért czélszerúnek tartanám, ha az ily árúczikk árulása törvényes úton beszüntettetnék, másodszor pedig, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonosság megszün­tetésével az ily ügyekben külföldön hozott jog­erős ítéletek végrehajthatósága nálunk bírálat tár­gyává tétetnék. A kereskedelmi szokásoknak félbizonyíték erejét és azoknak pótesküvel való kiegészítését nem kereskedőkkel szemben eltörölném, mert e tekintetben is igen sok a visszaélés. A napokban a közoktatásügyi minister ur szájából hallottuk, hogy az államnak semmi köze a lelkiismerethez, a valláshoz. Ez nagyon helyes. És mégis mit látunk ? A törvényben az ellenkező van szentesítve: a Mózes vallásúak saját vallási meggyőződésük ellenére azon esküt teszik le, me­lyet a keresztény felekezethez tartozók. Én kinek­kinek a saját vallása szerinti esküformát irnám elő, mert meg vagyok győződve, hogy ez esetben oly sok hamis tanuzás valósziníísége nem forogna fenn. En meg tudom magyarázni a következmé­nyeket, talán nincs is a t. háznak egyetlen egy tagja sem, a ki ne értené, hogy mik annak a kö­vetkezményei, hogyha a mostani eskü analógiája akar lenni annak a valódi eskünek, a milyent a saját papja előtt tesz; de a közönséges emberrel ezt megértetni senki sem fogja. Ezt a hosszú évi tapasztalat és gyakorlat bizonyítja. Igen eclatans eseteket tudnék erre felhozni, de a t. ház becses figyelmét fárasztani nem kívánom és ezzel a the­sissel itt végezni akarok. Hanem egyet minden­esetre meg kivánok jegyezni. Perrendünk 64. sza­kaszában igen helyesen meg vanirva: Nagy János felperes, milyen polgári állása van? Földmíves, vagy asztalos. Hol lakik ? Esetleg ki a képvise­lője? Ugyanez a kérdés az alperesnél vagyai­peresnőnél. Igen helyesen van igy. Perrendtartá­sunk 100. szakaszában ki van mondva, hogy senki saját vallásának ünnepén meg nem idézhető pol­gári ügyben. Igaz, utána teszi azt is, hogy sürgős esetek kivételével. Bármi néven hangozzék a fel­peres vagy az alperes neve, perrendtartásunknak azon kellékei mellett, melyeket a 61. szakaszban előír, a lelkiismeretes, becsületes, jó biró, tisztel­vén mindenkinek a saját vallását, de nem tudja, kinek-kinek mi a vallása f Az ügyvédet sem lehet megidézni vallásának ünnepén. Honnan tudja meg azt, hogy minő vallású? Zsidó? Az nem áll, mert a zsidók közt is van akárhány keresztény. Hogy magyar? Vau nálunk eset reá: Mészáros János telekkönyvvezető most 3 éve Mózes vallásává lett szerelmi dolgok miatt; ez nem tartozik ide, nem lett azért zsidó, hanem Mózes vallásává lett, Te­hát az a kérdés, hogy Mózes vallású e vagy pedig milyen keresztyén hitfelekezetü, hogy a saját vallásának ünnepén meg ne idéztessék a becsüle­tes, jóakaratú biró által. Mert itt nem az a baj, hogy a biró megidézi és azután sértve érzi magát a megidézett, hogy neki akkor ünnepe van ; hanem az a baj, hogy rendesen nem jelenik meg. Nagyon természetes dolog, hogy a meg nem jelenésből ki­folyólag perrendtartásunk szerint elfogadható indokból igazolási keresettel élhet. Én tehát a 64. szakasz kellékei közé felveendőnek tartanám azt is, hogy a felperes, ngy, mint az alperes, pol­gári hivatásának kellékei mellett még az is kitün­tetendő lenne, hogy milyen vallású és igy soha sem fogja a biró megidézni az illetőt saját vallá­sának ünnepén és ez által neki költséget csinál­nak, mert a mi perrendtartásunk szerint még ha az igazolásnak hely adatik is, a költségeket a per nyerőnek kell fedeznie. Ezt, t. ház, jogtalannak találom. Ennek a törvénynek nem lehet azaczélja, hogy valakit a biró a legjogosabb indokok mellett a perköltségekben elmarasztaljon. És mindjárt complicáltabb lesz a dolog, t. ház, az egyik fél megfelebbezi az ítéletet és még eszébe jut vala­mely kir. táblabirának, hogy igaza van ennek a felebbezőnek és még elmarasztalja a birót is a költségekben; meglehet azonban, hogy 2-ik, 3-ik, 4 ik kir. táblai biró elfogadja az ítéletet. Én tehát a mélyen t. igazságügyminister ur figyelmébe aján­lani bátor vagyok, hogy terjeszsze a ház elé azon javaslatot, hogy a 64. szakasz csakugyan idő­szerűnek és szükségesnek látszik, hogy kiegészít­tessék az al, hogy az ügyfelek közül ki-ki milyen vallású. T. ház! Én igazságtalanságot látok a végre­hajtási törvény túlszigorú biztosítási intézkedésé­ben és még túlszigorúbbnak látom a végrehajtási törvényben azon intézkedést, mely 100 frtig meg­engedi a kielégítési végrehajtást. Ha most meg­változtatják az ítéletet, igaz, hogy visszvégre­hajtásnak van helye, de kellemetlen költség okoz­tatik ez által ugy az egyik, mint a másik félnek Én tehát ezen intézkedést minden további indoko­lás nélkül törlendőnek tartom. T. ház! Semmi sem rontja meg az ember ön­állóságát ugy, mintha eladósodik. (Derültség). Én, t. ház, megmondom szabadon véleményemet, azért vagyok itt a törvényhozó testületben. Határozottan kinyilvánítom, hogy más egészséges állapotot nem találok a jobb társadalmi helyzet megteremtésére, minthogy ha az adósok börtönét újra megnyitnók és ott ültetnők le velők adósságaikat. Szólni akarok még, t. ház, a névmásításról is. Én a névmásításoknál azon kellékeket okvetle­nül megkívánom, hogy bekéressenek a hivatalos adatok, milyen vagyoni képessége van, mi az ac­tivája és passivája, mert a névmásításokat rende­sen csalásokra használják. De a költség tekinteté­ben megszorítanám a névmásításokat. Én egy 50 kros bélyegű kérvény mellett senkinek sem másítanám meg nevét. iä*

Next

/
Oldalképek
Tartalom