Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-325

82S. orszíigroü ölés február 4-én, kedden. 1800. í ügyi tisztviselőknek legalább a súlyosabb gondoktól mentesistentiát meg nem adjuk. Pedig az igazságszolgáltatás minősége reánk nézve közömbös dolognem lehet, mert a jó igazságszolgáltatás a valódi jogállam alapköve és oszlopa, az biztosítja az állampolgárok életét, vagyonát és személyes szabadságát; az mozdítja elő a nemzet jólétét, gyarapodását és vagyonosodását. A jó igazságszolgáltatás egy hathatós rugója és tényezője az állameszme megerősödésének, megizmosodásának, különösen a mi soknyelvű hazánkban, mert intézményeink tiszteletére és azok iránti bizalomra fogja késztetni azokat, kik azoknak netalán ellenségei volnának. A jó igazságszolgáltatás, az egyenlőség amaz evangéliuma, az a nivelláló hatalom, mely a társadalmi osztályok különbözőségét kiegyenlíteni és az azok közé emelt válaszfalakat ledönteni törekszik, mert mindenkit meggyőz arról, hogy a törvény előtt nincsen különbség ur és szolga, szegény vagy gazdiig, felekezet és nemzetiség között, (Ugy van! jobb felöl.) Minthogy pedig ép a jelenben igazságitgyünk élén oly férfiú áll, a kinek sok adaték s a kitől a nemzet is sokat vár, a kire bizalommal, reménynyel és várakozással tekint és a ki erős meggyőző désem szerint igen helyes érzékkel bír apracticus jogszolgáltatás csekélynek látszó, de mégis fontos igényei iránt. Miután államháztartásunkban az egyensúly immár helyreállott s igy jobb időket remélhetünk: azon reményben és azon hitben, hogy ezen szükségletek fedezésére, ebajok orvoslására sokáig várnunk nem kell, kijelentem, hogy a költségvetést általánosságban elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl) Zay Adolf jegyző: Szendrey Gerzson! SzendreyGerzson:T.ház!Felszólalásomban először jelezni kívánom, hogy a mi új igazságügyministerünk nemcsak azzal tesz szolgálatot hazájának és szerez érdemeket magának, hogy új törvényjavaslatokkal lép a ház elé,hanem azzal is, hogy a meglévő tételes törvényeken azok hibáinak orvoslására oly módosításokat, kiegészítéseket és kiküszöböléseket eszközöl, melyek valóban szükségeseknek bizonyultak. Én szintén a tegnapi napon gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam és az igazságügyi minister ur által szóba hozott választási törvényről vagyok bátor szólni. A mik tegnap erről elmondattak, azokból nekem semmi elvenni valóm nincsen, de engedje meg a t. ház, hogy a netalán beadandó törvényjavaslatra nézve, hogy ugy fejezzem ki magamat, elővéleményemet koczkáztathassam. Könnyebben lehet véleményem szerint egy törvényt szerencsésen^megalkotni, mint azt szerencsésen végrehajtani. Én a netalán beadott törvényjavaslatba tanácsosnak vélném azt is felvétetni, hogy a választójoggal biró polgárokra nézve a kihirdetés ne ugy történjék, mint az jelenleg történik, hanem élőszóval, dobszóval, helyi szokás mellett kihirdetés által és minden módon figyelmeztetni: „hogy most választói jogotokra ügyeljetek" ; egyúttal javasolnám, hogy a választói jog ily módon való kihirdetése sokkal alkalmasabb időben, mint a mostani tételes törvény előírja, történjék. Szerintem tehát három egymásután következő napon minden községben egy nyilt téren, a község házánál vagy az iskolában, élőszóval történjék a kihirdetés, hogy a választó polgárok megjegyzéseiket megtehetnék, hogy például Péter vagy Pál hiányzik a névjegyzékből, vagy pedig Péter vagy Pál jogtalanul van abban felvéve. Másodszor véleményezem, hogy a törvényjavaslatba felvétetnék, hogy a választói jog kihirdetése márczius, április vagy májusban történnék. Továbbá fontosnak találom, hogy a minister ur gondolkozzék arról, vájjon továbbra is fentartsa-e azt az elvet, hogy ha valaki egyenes adóját bizonyos idő alatt be nem fizeti, vagy annak egy csekély részével hátralékban marad, megfosztassák választói jogától; mert hogy példával éljek, igen nagy jogtalanságot látok abban, ha például a ministerelnök ur Debreczenben állami adóba 1.000 forintot fizet, az igazságügyminister ur pedig 20 forintot és ha a ministerelnök ur a maga hibáján kiviil csak 939 forintot fizet ki s egy forinttal hátralékban marad, ne hirjon választói joggal, ha pedig az igazságügyminister ur a 20 forintját lefizeti, jogosult a választásra. Én ezt teljesen igazságtalannak találom. T. ház! Sok bajaink vannak az igazságszolgáltatás terén és ez a baj nem mindig az anyagi igazságszolgáltatás szerencsétlenségében rejlik, hanem rejlik és sokszor épen függ az alaki igazságszolgáltatástól. Ha a biró alakilag helytelenül jár el, az erre alapított anyagi igazságszolgáltatás 99°/o-ában kell, hogy szerencsétlen legyen. T. ház! Közvetlenül saját tapasztalatomból merítem és ha kell, bizonyítékokkal is tudom iga zolni, hogy az első bíróságoknál mily óriási jogsérelmek követtetnek el, tudva vagy nem tudva s én egyedül ezen jogsérelmeknek orvoslására kívánom a t. minister urnak figyelmét felhívni. Mindenekelőtt kénytelen vagyok felemlíteni azon visszásságokat, a melyek az első bíróságoknál lábra kaptak és tarthatatlanokká váltak és a melyeknek orvoslásáról a t. igazságügyminister urnak akár a törvényhozási intézkedéssel, akár minisferi rendelettel kell gondoskodnia. E viszásságok ugyanis a csődtömeg-gonünokok kinevezéséhen rejlenek.Hallatlan az ajogsérelem,mely a csődtömegek gondnokainak kinevezése körül (Ralijuk! Halljuk!) a csődbíróságok által elkövettetik. Ismerek Magyarország területén 4-5 oly törvényszéket, a melynél a csődbíróság 30 — 50