Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-325

8fc 825. országos ülés fefcruár 4-én, kedden. 1890, kifogástalan előéletű, jellemes, fedhetetlen és az ügyvédi gyakorlat terén helyét megálló gyakorló ügyvéd közül alig 4—5, legfeljebb 6 alkalmaz­tatik esődtömeggondnoknak. Ez eljárás a többi ügyvédben méltán sok hátsó gondolatot kelt fel. mert nagyon természetes dolog, hogy ha a dolog igy áll, a mint áll, a törvényszék területén minden gyakorló ügyvéd, a ki a csődtömeggondnokságból kizáratik, jog­sérelmet lát magára nézve. S miért ? Az egyik gyakorló ügyvéd ugy, mint a másik is szenvedett elméleti képességeiért, anyagilag áldozott s az egyik ugy, mint a másik is qualificált a törvény értelmében, az egyik ugy, mint a másik is oklevelét ő Felsége, a király nevében bírja, az egyik ugy, mint a másik is mindennemű állami, községi s másnemű terheket visel és az egyik ugy, mint a másik is hasznos tagja a hazának és a társada­lomnak és családot nevel, egy szóval egyáltalá­ban nincs helyén és nem lehet indokolt, hogy a csődbíróságok 40 — 50 gyakorló ügyvéd közül még oly helyen is, mint például Székesfehérváron, a hol legalább 10—12 csődügy fordul elő éven­kint, még ott is csak 4 — 5 gyakorló ügyvéd alkalmaztatik folyton csődtömeggondnokul. Már pedig a mi a bizalmat illeti, sohse jöhet kérdésbe, vájjon meg van-e, abban az ügyvédben a vagyoni megbízhatóság? Mert ha az egyes felek mehetnek az ügyvédhez akár 100.000 frtos jogi keresettel: nem látom át, hogy miért ne lehetne rá bízni egy 8-10 vagy 40 ezer frtos csődöt — 100.000 frtos csőd vidéken ritka — ha az az ügyvéd becsületes ember, ha éveken át számos ügyfelének ügyeit jellemesen vezette és soha gyanú sem fért hozzá? Ha mind a mellett egy 2—3 hónap óta gyakorló ügyvéd megelőzi őt, ennek az a következménye, hogy a közönség nem épen kedvezően ítél azon biró felől, a kitől a csődtömeggondnok kinevezése függ. Ha e kedvezőtlen ítéletet nem is lehet bizo­nyítani, mindenesetre magán fogj hordani a visszaélés valószínűségét, az osztozkodás vádját. Különben azt sem találom igazságosnak, hogy csődügyekben mindig ugyanazon csődbiztost alkalmaznak. Mert valamint az ügyvédtől, ugy a bírótól is megkívánják, hogy minden, az igazság­ügy terén előforduló tárgyból meg legyen kellő qualificatiója. Tehát csődbiztosnak ép ugy lehetne alkalmazni az egyiket, mint a másikat, még pedig olyan sorrendben, a minőben a csődügyek előfor­dulnak. Mert valamint nincs joga a bírónak ügy véd és ügyvéd között különbséget tenni, ép ugy nincs joga az ügyvédnek biró és biró között különbséget tenni hivatása körében. Méltóztassék a t. igazság­ügyi minister ur annyi fáradtságot venni magának, hogy átnézve a székesfehérvári bíróság csődügyeit csak a legutóbbi 5 évről és meg fog győződni, hogy hány ügyvéd lett az ügyvédi karból alkal­mazva, pedig 45—50 gyakorló ügyvéd van és évek hosszú során át alig történt, hogy valamelyi­ket fegyelmi eljárás folytán valami mulasztásért írásbeli feddés ért volna. Meg fog győződni mélyen t. minister ur, hány ügyvéd tette zsebre azokat az ezreket, melyek jogtalanul lettek a csődtömegben megállapítva. Azért mondom jog­talanul, mert a csődtömeget Csáky szalmájának tekintik sok helyütt és szétczibálják. Ha nekem a bíróság egy 8—10 soros kérvényért 2—3 frt munkadíjat állapít meg, ez nagyon meg van fizetve és én meg is vagyok elégedve ; csődügyben ellenben megállapítanak50 —60—lOOfrtot. Meggyőződhe­tik a mélyen t. igazságügy minister ur — én nem pártolom, hogy oly magasan állapíttassanak meg a tömeggondnoki díjak — hogy 15 — 20 ezer frtot érő csődtömegnél hogyan lehet zsebre tenni 2—3 hó lefolyása alatt 4—6 ezer frtot, pedig ha ezen idő alatt éjjel-nappal folyton dolgozott volna harmadman-ával, akkor sem érdemelt volna ki 4—6000 frtot. Es ha már ez így van, pedig így van — akkor nemcsak az a viszásság éri az ügyvédet, hogy jogos indok nélkül mellőzik, hanem az fáj neki, hogy egy alig kezdő ügyvéd miatt mellőzik, a ki még gymnasiumban tanult akkor, mikor a másik már gyakorló ügyvéd volt. Ily viazásságok történnek a peres és peren kivüli ügygondnokeágoknál is. Itt is azok az emberek alkalmaztatnak rendesen, mert olyan peres vagy perenkivüli ügy alig fordul elő a bíró­ságnál, hogy a szakértő biró azonnal ne lássa, milyen vagyoni állapottal bír az érdekelt fél. A jogi gondnokságok is rendesen egydiét ügyvédre ruháztatnak át és különösen a házasság védő perek. Igen kényes dolog az, mélyen tiszelt minister ur, a melyet fel fogok hozni, de ineggyőződhaiik róla a minister ur igen könnyen, ha a vizsgálatot jelenlétemben megejti. Bűnügyekben védő ügyvé­dek rendesen azok, a kiket a fogházfelügyelő ajánl, az ott álló börtönőr, vagy az, a kit a törvényszék vagy a járásbíróság szolgái ajánlanak. (Derültség.) Én nem elfogultságból, nem bosszúságból, nem haragból, nem ellenségeskedésből hozom fel ezeket, hanem mint való igazat, mint általában tapasztalt dolgot,, mint a melyekről magam győ­ződtem meg. De nemcsak én hozom fel ezeket, hanem évek hosszú során át hozzák ezt fel a jogi lapok, már pedig azt hiszem, hogy ezek csak kézbe szolgáltatott adatok alapján hoznak valamit napvilágra. Igen sok szomorú dolgot lehet itt-ott látni, melyek jogsérelmet képeznek. Kénytelen vagyok, i ház, még e téren, melyen az általam állítottak kapcsolatban állanak, tovább haladni. Bocsánatot kérek a távollevő összes bírói kartól, de azoktól, a miket általában véve tapasztaltam — tisztelet becsület a kivételes ese­teknek — s az egyes esetekből az általánosságra

Next

/
Oldalképek
Tartalom