Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-324
SM. országos ülés fel ez Magyarország mai közjogi helyzetének megteremtője : a Deák-párt. Rendszeresen és szándékosan megrontott gazdasági viszonyok éstiz évi ellenséges önkényuralom deprimáló hatása alatt álló helyzet közepette, nemzeti érzelmeiből kivetkeztetett új nemzedék és jórészben eorrumpált értelmiség nehezékével vette át Magyarország kormányzatát. Elismerem, hogy tagjainak túlnyomó nagy részét, a Deákpárt vidéki nagy zömét is értve, lángoló hazaszeretet, Magyarország újjáteremtése iránti hő vágy, ritka politikai becsületesség és hamisítatlan szabadelvűség jellemezte; de a politikai téren egy végzetes tévedésnek esett áldozatul: az általa kötött paetumot étappe-nak tekintve, bizva a nemzet jó geniusában és évszázados szenvedései által megedzett erőiben, hogy a fejlődést biztosítsa, kidobta hajójából Magyarország az állam függetlenségének leghathatósabb atributumait; nem vette tekintetbe a hatalomnak négyszáz év óta mindig létezett absorbeáló törekvéseit. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem hitte, hogy az állami önállóság fejlesztése iránti feltevése rövid idő alatt nemcsak, hogy hiúnak bizonyul, hanem, mint a múltban is mindig történt, ezúttal is még az általa teremtett alapot is támadások ellen védelmezni lesz szükséges. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De épen oly végzetes tévedéssel választotta meg az eszközöket, melyekkel müvét a támadások ellenében megvédelmezhetni vélte. Lobogtatta ugyan egyfelől a szabadelviíségnek mindig hatásos zászlóját és intézményei kétségkívül magukon hordták annak bélyegét; de egyúttal az állam terhére és rovására iparkodott a nemzetnél támogatókat keresni és meghajolva a nyomás alatt, melyet a nemzet haladási vágya rá gyakorolt, részint gyengeségből, részint hatalma fentaitásának biztosítása czéljából hosszú időre megrontotta az állam pénzügyeit. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azért, ha a volt Deák-pártra gondolok, mindig a franczia nagy forradalom GÜrondistáinak tragicus sorsa jut eszembe : mindkét pártot nagy tehetség, jellem és hazafiság tüntette ki, de mindkettő kénytelen volt elkövetett hibái folytán az általa inaugurált rendszer romjai alá temetkezni. De hogy beszédemet befejezzem, nem azért hoztam én fel a mi Deák-pártunknak ezen összeszorított és igy elismerem, hézagos jellemzését, hogy azt bárkire alkalmazzam, vagy hogy abból a reformokra nézve következtetést vonjak le, de felhoztam azért, hogy az újításokkal szemben saját álláspontomat megokoljam. (Helyeslés a szélső bálon.} Én, t. ház, tanulságot merítve a történelem szolgáltatta adatokból, hajlandó vagyok szavazatommal támogatni minden reformot, mely a már létező közterhekből nyeri fedezetét, de mellőzni 3-án, hétfőn. 1890. gg kívánok minden újítást, mely következményeiben az államháztartás félig-meddig helyreállított egyensúlyát megzavarni alkalmas lenne, vagy bármely hangzású új fedezeti módok kigondolását napirendre hozni volna hivatva. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Különben a költségvetést, mely az általam felállított korlátok közt mozog, kézséggel elfogadom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) JosipOVich Géza jegyző: Tarnóczy Gusztáv! Tarnóczy Gusztáv: T. képviselőház! (Halljuk!) Szinte látom a jogászok és igen t.barátaim részéről azon szánalmas mosolyt, melylyel rám tekintenek, hogy mit akar ez a kereskedő és iparos itt a jogászok között? (Halljuk/) Ne is várjon a t, ház én tőlem elméleti jogi fejtegetéseket. Ez nem az én feladatom; én részemről az igazságügyet is csak gyakorlati szempontból bírálom és midőn most a reformoknak általam is nagyra^tartottjelszava elhangzott, szükségesnek vélem rámutatni igazságügyünk jelen állapotának némely hiányaira. (Halljuk!) Nem nézhetem én olyan rózsás színben igazságügyünk fejlődését és mai állapotát, a mint azt némely jogászok saját körükben egész megelégedéssel ünneplik. Az exact jogászra nézve elegendő, ha római és más szép alapelveket lát tündöklően kifejtve igazságszolgáltatásunk terén. Részemről csak a gyakorlati eredmények után ítélik és csak azt az igazságügyet tartom jónak és czélszerünek, a mely az adott viszonyoknak.a mi helyzetünknek megfelel, mely nemzetünket nemzetgazdaság és moralitás terén előbbre viszi. Én akkor tartom jónak az igazságszolgáltatást, ha azt látom, hogy a perek száma apad, hogy minél kevesebb bűntény követtetik el az országban; a míg ennek az ellenkezőjét tapasztalom, addig engem az igazságügynek jelenlegi menete ki nem elégít. Az én meggyőződésem szerint a mi igazságszolgáltatásunk, gyakorlatilag véve, lassú ós megbízhatatlan. (Halljuk!) Talán nem találok ellenmondásra, ha azt mondom, hogy lassú, (Igaz! ügy van!) hiszen ez ma elfogadott tétel. És talán akkor sem ütközöm ellenmondásba, ha megbízhatatlannak mondom igazságszolgáltatásunkat. Ennek illustrálására csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy ha nekem ma egy ügyem van és Magyarország három elsőjogászátyeszemtanácsadóul, megkérdezve őket. hogy meg fogom-e ezt az ügyemet nyerni vagy sem, vagy bizonytalan választ nyerek tőlük, vagy rendesen az ellenkezője történik annak, a mit ők mondanak. Megesik, t. ház, hogy három bíróságunk közül mindegyik más-más szempontból indul ki, másképen indokol és ellentétes ítéletet hoz, míg az utolsó formális indokból dönt a jogászok és két előző bíróság véleménye ellenére.