Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-324

SM. országos ülés fel ez Magyarország mai közjogi helyzetének meg­teremtője : a Deák-párt. Rendszeresen és szándékosan megrontott gazdasági viszonyok éstiz évi ellenséges önkény­uralom deprimáló hatása alatt álló helyzet köze­pette, nemzeti érzelmeiből kivetkeztetett új nem­zedék és jórészben eorrumpált értelmiség nehezé­kével vette át Magyarország kormányzatát. Elismerem, hogy tagjainak túlnyomó nagy részét, a Deákpárt vidéki nagy zömét is értve, lángoló hazaszeretet, Magyarország újjáteremtése iránti hő vágy, ritka politikai becsületesség és hamisí­tatlan szabadelvűség jellemezte; de a politikai téren egy végzetes tévedésnek esett áldozatul: az általa kötött paetumot étappe-nak tekintve, bizva a nemzet jó geniusában és évszázados szenvedései által megedzett erőiben, hogy a fejlődést bizto­sítsa, kidobta hajójából Magyarország az állam függetlenségének leghathatósabb atributumait; nem vette tekintetbe a hatalomnak négyszáz év óta mindig létezett absorbeáló törekvéseit. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem hitte, hogy az állami önállóság fejlesz­tése iránti feltevése rövid idő alatt nemcsak, hogy hiúnak bizonyul, hanem, mint a múltban is mindig történt, ezúttal is még az általa teremtett alapot is támadások ellen védelmezni lesz szükséges. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De épen oly vég­zetes tévedéssel választotta meg az eszközöket, melyekkel müvét a támadások ellenében meg­védelmezhetni vélte. Lobogtatta ugyan egyfelől a szabadelviíségnek mindig hatásos zászlóját és intézményei kétségkívül magukon hordták annak bélyegét; de egyúttal az állam terhére és rovására iparkodott a nemzetnél támogatókat keresni és meghajolva a nyomás alatt, melyet a nemzet hala­dási vágya rá gyakorolt, részint gyengeségből, részint hatalma fentaitásának biztosítása czéljá­ból hosszú időre megrontotta az állam pénzügyeit. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azért, ha a volt Deák-pártra gondolok, mindig a franczia nagy forradalom GÜrondistáinak tragicus sorsa jut eszembe : mindkét pártot nagy tehetség, jellem és hazafiság tüntette ki, de mindkettő kénytelen volt elkövetett hibái folytán az általa inaugurált rend­szer romjai alá temetkezni. De hogy beszédemet befejezzem, nem azért hoztam én fel a mi Deák-pártunknak ezen össze­szorított és igy elismerem, hézagos jellemzését, hogy azt bárkire alkalmazzam, vagy hogy abból a reformokra nézve következtetést vonjak le, de fel­hoztam azért, hogy az újításokkal szemben saját álláspontomat megokoljam. (Helyeslés a szélső bálon.} Én, t. ház, tanulságot merítve a történelem szolgáltatta adatokból, hajlandó vagyok szava­zatommal támogatni minden reformot, mely a már létező közterhekből nyeri fedezetét, de mellőzni 3-án, hétfőn. 1890. gg kívánok minden újítást, mely következményeiben az államháztartás félig-meddig helyreállított egyen­súlyát megzavarni alkalmas lenne, vagy bármely hangzású új fedezeti módok kigondolását napi­rendre hozni volna hivatva. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Különben a költségvetést, mely az általam felállított korlátok közt mozog, kézséggel elfoga­dom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) JosipOVich Géza jegyző: Tarnóczy Gusztáv! Tarnóczy Gusztáv: T. képviselőház! (Halljuk!) Szinte látom a jogászok és igen t.bará­taim részéről azon szánalmas mosolyt, melylyel rám tekintenek, hogy mit akar ez a kereskedő és iparos itt a jogászok között? (Halljuk/) Ne is várjon a t, ház én tőlem elméleti jogi fejtegetéseket. Ez nem az én feladatom; én részem­ről az igazságügyet is csak gyakorlati szempont­ból bírálom és midőn most a reformoknak általam is nagyra^tartottjelszava elhangzott, szükségesnek vélem rámutatni igazságügyünk jelen állapotának némely hiányaira. (Halljuk!) Nem nézhetem én olyan rózsás színben igaz­ságügyünk fejlődését és mai állapotát, a mint azt némely jogászok saját körükben egész megelé­gedéssel ünneplik. Az exact jogászra nézve ele­gendő, ha római és más szép alapelveket lát tün­döklően kifejtve igazságszolgáltatásunk terén. Részemről csak a gyakorlati eredmények után ítélik és csak azt az igazságügyet tartom jónak és czélszerünek, a mely az adott viszonyoknak.a mi helyzetünknek megfelel, mely nemzetünket nemzetgazdaság és moralitás terén előbbre viszi. Én akkor tartom jónak az igazságszolgáltatást, ha azt látom, hogy a perek száma apad, hogy minél kevesebb bűntény követtetik el az ország­ban; a míg ennek az ellenkezőjét tapasztalom, addig engem az igazságügynek jelenlegi menete ki nem elégít. Az én meggyőződésem szerint a mi igazság­szolgáltatásunk, gyakorlatilag véve, lassú ós meg­bízhatatlan. (Halljuk!) Talán nem találok ellen­mondásra, ha azt mondom, hogy lassú, (Igaz! ügy van!) hiszen ez ma elfogadott tétel. És talán akkor sem ütközöm ellenmondásba, ha megbízhatatlan­nak mondom igazságszolgáltatásunkat. Ennek illustrálására csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy ha nekem ma egy ügyem van és Magyar­ország három elsőjogászátyeszemtanácsadóul, meg­kérdezve őket. hogy meg fogom-e ezt az ügyemet nyerni vagy sem, vagy bizonytalan választ nyerek tőlük, vagy rendesen az ellenkezője történik annak, a mit ők mondanak. Megesik, t. ház, hogy három bíróságunk közül mindegyik más-más szempontból indul ki, másképen indokol és ellentétes ítéletet hoz, míg az utolsó formális indokból dönt a jogá­szok és két előző bíróság véleménye ellenére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom