Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-335

334 335, országos Hés febrnár 15-én, szombaton. 1890. hiszen nincs is arról szó, hogy a magyar munkásoknak tömege kerüljön oda az elhorvátosodás színterére. Hiszen a munkaerőnek jelentékeny részét ott fogjuk gyűjteni, a hol az épen szerezhető. Hiszen Horvát-Slavonországok területén lakó munkásoknak is igényük van ahhoz, hogy munkát kapjanak. Itt csak oly munkásokról van szó, a kik átmenetileg, addig fognak ott alkalmaztatni, mig az ott lakó munkásnép ki fog képeztetni és a műhelynél alkalmazható lesz. De még ezen átmeneti stádiumra is gondoskodva van arról, hogy a magyar munkások gyermekeinek nevelése el ne maradjon. (Helyeslés jóbbfélöl.) Mi az indoka e törvényjavaslatnak, t. ház? Kettő. Először, hogy teljesítsük azt, a mi méltó kívánságát képezi a tartományi fővárosnak, hogy kielégítsük az ottani industrialis érdekeket is. Azt hiszem, ez kötelesség. (Helyeslés.) De a második szempont sem kevésbé csekély : a magyar államvasutaknak üzleti érdeke. Gondos megfontolás tárgyává tettük azt, hogy tulajdonképen hova volna ez a főműhely elhelyezendő, a melynek összes költsége 1.400,000 forint, a mely tehát a szerényebb műhelyek közé fog tartozni. S arra a meggyőződésre jutottam, hogy forgalmi és üzleti szempontból Zágráb mint jelentékeny élőhelye a fiumei vonalnak, alkalmasabb s ez volt a döntő. Ha már most ily combinatiókkal kielégítünk helyes politikai czélzatokat és kielégítjük a helyes forgalmi és üzleti kívánalmakat, ezt tartom én a leghelyesebbnek és a legindokoltabbnak. (Élénk helyeslés.) A t. képviselő ur azt és méltóztatott mondani, hogy ez azon titkos pontozatok egyike a melyek a financiális kiegyezés alkalmával megállapíthattak. Thaly Kálmán : Azt mondtam, hogy talán ! Baross Gábor kereskedelmi minister: Talán ! Akkor ne méltóztassék ilyet mondani. Thaly Kálmán: Miért? Baross Gábor kereskedelmi minister: Egyszerűen azért, mert akkor nem tud róla, ha pedig az ember valamiről nem tud, akkor ne is szóljon róla. (Helyeslés ést tetszés jóbbfélöl.) De ilyen titkos pontozatok nem is léteznek és a magam s a kormány szempontjából tiltakoznom kell az ilyen érvelés ellen; (Helyeslés) mert olyan pontozatokról, a melyekről a törvényhozásnak nincsen tudomása, a kormánynak sincs tudomása. (Élénk helyeslés.) Miután még köszönetemet fejezném ki azon szives készségért, melylyel Thaly t. képviselőtársam a törvényjavaslat azon pontját, mely az államvasutak forgalmi eszközeinek szaporítására vonatkozik, megszavazza, kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Thaly Kálmán: T. ház! Félreértett szavaim helyreigazítása végett kérem egypár perezre a t. ház szives türelmét. Az igen t. minister ur felszólalása végén azt méltóztatott kijelenteni, hogy a pénzügyi kiegyezésben titkos pontok nincsenek. Örülök, hogy erre a kijelentésre alkalmat szolgáltathattam. Megvallom, rám a dolog ezt a benyomást tette s hogy csalódtam, annak örvendek. Beszédemnek azt a részét méltóztatott félreérteni, mely ezen műhelynek a Dráván túli elhelyezésére vonatkozott. A t. minister ur talán egy kalap alá vonta az én felszólalásomat Orbán Balázs t. képviselőtársaméval, a ki egyáltalában megtagadta a műhelynek a Dráván túl leendő felállítását. Én ezt nem tettem s azt mondtam, hogy hu szükség van a forgalom szempontjából ezen műhelyt a Dráván túl felállítani, ámbár inkább üdvözölném a Dráván innen, kész vagyok a Dráván túl is megszavazni, ha — mondom — azt a forgalom érdeke megkívánja. Bár inkább szavaznám meg Eszéknek, Daruvárnak vagy ha szüksége^, Károlyvárosnak és csak épen Zágrábnak nem vagyok hajlandó megszavazni s ki is fejtettem, hogy miért. Én nem tagadtam meg Horvát- és különösen Slavonorsz%tól anyagi érdekeinek emelését; én a kettőt egymástól mindig külön veszem, a múltnak alapján s talán a jövő alapján is. Én csakis Zágrábtól tagadom meg a műhelyt, mert ott fajunk iránt olyan hangulat uralkodik, melyet a legnagyobb fájdalommal kell tudomásul vennünk. Ha a magyar munkások csak rövidebb ideig fognak Zágrábban tartózkodni, akkor megengedem, azok családjai nem fognak nemzetiségükből kivetkőzni; de ha állandóan ott maradnak, akkor a tapasztalatalapján azt kell mondanom,hogy igenis ki fognak vetkőzni nemzetiségükből,'mert ismerem a horvát-slavon vármegyékbe özönlő magyarok sorsát, mi pedig nem vagyuk olyan számosan, hogy fajunkból sok ezereket odadobjunk idegen fajokba való beolvadás végett. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvény javaslatczímét é? az 1—4. §§ at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök :E szerint a törvényjavaslat részleteiben is megszavazva lévén, annak végmegszazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend szerint a közgazdasági bizottság 481. sz. jelentése: az ínséges tengerészek kölcsönös segélyezése iránt a Német