Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-334
334. országos ütés fobraár lé-éu, pénteken. 1390. 355 ményezést megtenni és a szükséges beruházási összegek engedélyezésétat. törvényhozástól kérni. Miután azonb m keserű tapasztalatok állanak a múltban mögöttünk és igen sok jó remény fejében sok elköltött milliók elúsztak már, a nélkül, hogy a kellő hasznot hajtották volna, mindenesetre jobban vélek a közügy érdekében cselekedni, ha nem azonnal állok elő e javaslatokkal, hanem először úgy a bányai szakszerűség tekintetében, mint különösen financiális tekintetben is alapos tanulmány tárgyává teszem e kérdéseket és csak akkor állok elő, mikor nemes ik reményt, hanem a mennyire lehet, garantiát is tudok nyújtani az iránt, hogy e beruházások csakugyan jövedelmezők fognak lenni. (Helyeslés jóbbfelöl.) A mi az utolsó kérdést, tudniillik a bányatörvény megalkotását illeti, e tekintetben (Sak annyit jelenthetek ki, hogy e törvényjavaslat tudtommal most a pénzügyministeriumban van ez év kezdete óta s hogy nem fogom elmulasztani azt, hogy az előkészített törvényjavaslatot az igazságügyi ministerrel egyetértőleg legközelebb, a mint a bánya közegei, kikre más teendők is várnak és az igazságügy közegei is, kik más téren és sokkal inkább vannak elfoglalva, erre időt szánhatnak, benyújtsam, semmi esetre ad Gíraecas Cdendas nem halasztóm, hanem azon leszek, hogy az előkészített hány aj avaslat a legközelebbi időben az országgyűlés elé terjesztessék. (Élénk helyeslés.) Szükségesnek tartom ezt nemcsak a bányászat speciális érdekében, hanem mint Andrássy Manó gróf megjegyezte, különösen az ipar fejlesztése s-zempontjából is. Nézetem szerint ugyanis, ha ipart akarunk fejleszteni, annak különösen a mai viszonyok között, midőn látjuk, hogy más országokban a széntermelés megdrágulása mily válságos helyzetbe sodorta az ipart, mellőzhetetlen első feltétele az, hogy a szén olcsó termelését biztosítsuk, a minek ismét mellőzhetetlen első feltétele a bányatörvény meghozatala. Kérem a t. házat, hogy a tételt megszavazni méltóztassék. (Helyeslés johbfelől.) Gróf Andrássy Manó: T. ház! Félreértett szavaimat akarom megmagyarázni. Ne méltóztassék azt, a mit felhoztam, összezavarni az egész bányatörvénynyel; a bányatörvény egy dolog, az iskolák, melyekről a minister ur szólt, más dolog. Ha azok fognak tanítani, akik nem tudnak, annak nem sok eredménye lesz. (Derültség.) A kőszén és petróleum jogot ne zavarjuk össze mással. Az értelmiség emelését méltóztassék minél előbb felkarolni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a tétel 2,731.075 frt megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Peiubányászat és opálbánya. Rendes kiadás: XVI. fejezet, 28. ezím. Rendes bevétel: V. fejezet, 39. czím. Bevétel 2,852.085 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Fémbányászat. Rendes kiadás. XVI. fejezet, 29. czím. Rendes bevétel: V. fejezet, 40. czím. Kiadás 3,648.486 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) •. Bevétel 3,648.486 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Pénzverő hivatal, fémbeváltással együtt. Rendes kiadás: XVI. fejezet. 30. czím. Rendes bevétel: V. fejezet, 41. czím. Kiadás 4.828.090 frt. Madarász József jegyző: Amon Ede! lmon Ede: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Bizonyára, nem kerülték el a t. minister ur figyelmét azon panaszok, melyek a jelenleg forgalomban levő ezüst váltópénzek tekintetében több helyről hangoztattak és á melyek arra vonatkoznak, hogy kevés az ép veretű magyar ezüst váltópénz. Nem lehet tagadni, hogy a közvélemény c panaszos nyilvánulása! bizonyos tekintetben alaposak is. (Igaz! Ugy van!) A visszás jelenségnek eredete, nézetem szerint két körülményben rejlik. Az egyik az, hogy az anyag, az ötvözet, melyből e pénznem készült, aránylag puha; állván ez a 20 krajezárosokná] 0"5 rész vörös réz és 0.5 rész ezüstből, a 10 krajczárosoknál pedig 0.6 vörösréz és 04 rész ezüstből, minek következménye az, hogy az ezen ötvözetből készült pénzdarabok a rendeltetésük szerinti keringés közben meglehetős gyors elkopásnak vannak alávetve. (Igaz! Ugy van!) De ez a kevésbé fontos ok s egyébkent általunk egyoldalúkig meg sem változtatható. A másik nyomatékosabb és kizárólag a mi elhatározásunktól függő körülmény abból áll, (Halljulc!) hogy az ezüst váltópénzünk már igen hosszú idő óta van forgalomban, a mennyiben ugyanis 20 kraj ez árosaink az 1868 —1S72. évi 10 krajczárosaiiik pedig az 1868 — 1877. évi időközben verettek, tehát 13 — 22 év óta közkézen forognak. Igaz ugyan, hogy 1887. és 1888-ban 37.762 frt 80 ki-ajczárnyi értékű ezüst váltópénz átveretett, de ezt összevetve 11.100.000 forint értékű ezüst váltópénzünk összes álladékával, azon eredményre kell, hogy jussunk, miszerint az eddig átvert ezüst váltópénz mennyisége elenyésző csekély. Azthiszem 7 mikéntmerőenfelesleges lenne azon hátrányokat és körülményeket ecsetelni, melyek kopott, tehát rossz pénzeknek a forgalomban való 40*
