Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-333

268 338, országos fllés február 18-án, esÜtírtSkBn. 1890. az adóhivatalokat és hol van első sorban szükség ezek felállítására ? E szerint járt el a pénzügyi kormányzat eddig és e szerint fogok eljárni én is. Nem kétlem, hogy azon adatok alap] melye­ket itt részletesen méltóztatott felhozni, oly nagy emporium, mint Orosháza, azok közé fog tartozni, kivált ha más közigazgatási hatóságok székhelye leend, a hol adóhivatalok állíttassanak fel. (Helyeslés.) De épen azért, mert nem akarom az adóhiva­talok felállítása körül ideig-óráig tartó intézkedé­seket tenni, hanem azon elvnek megfelelőleg, hogy azok az administratio többi tagolataival helyes és szerves összeköttetésbe hozassanak, egyrészről az igazságügyi administratio reformjával, másrészről a közigazgatás reformjával kapcsolatosan ekként kívánjuk az adóhivatalok székhelyeit megállapí­tani, hogy ott, a hol az egyik politikai hatóságnak közege van, legyen a pénzügyi kormányzatnak is közege; szóval hogy a különböző politikai ágaza­toknak közegei külsőleg is szerves kapcsolatba és tagolatba hozassanak. Ez lévén a pénzügyi adminis­tratio összhangba hozatalának egyik fő- és alap­feltétele, mintán ezen az alapon akarunk eljárni és mert azokat maradandó kapcsolatba akarjuk hozni: azért nem kívántam az 1890. évi programmba az adóhivatalok szaporítását fölvenni, hanem az előtanulmányok befejezése után, későbben szándé­kozom ezzel foglalkozni. (Helyeslés a jobbóldalon.) A mi Széll Ákos t. képviselő itr többi meg­jegyzéseitilleti, elismerem felszólalásának, vagy — ha úgy tetszik— panaszának jogosságát, hogy tudni­illik a telepesek tartozásai az általános jövedelmi pótadónál számba nem vétettek. Azonban azon általános szabályok, melyek az általános jövedelmi pótadóra nézve a terhek beszámítása tekintetében fennállanak, a telepeseknél igen kevéssé nyerhet­nek alkalmazást, a mennyiben megkívántatik, hogy a telepesek tartozásaikat az illető évről bevall­ják, hogy azok az általános jövedelmi pótadó kive­tésekor tekintetbe vétessennek. Igen természetes, hogy a bevallást követelni nem szükséges, mert itt határozottan tudott, a kincstár által kezelt tar­tozásról van szó. Ezért elvileg korábban kimonda­tott— és talán a képviselő ur is tudja a késedelem okát — de épen a napokban történt intézkedés az iránt, hogy 1890-től kezdve hivatalból számíttas­sanak be az általános jövedelmi pótadó kivetésé nél ezen telepesek tartozásai. A mi a t. képviselő ur másik kérdését illeti, a telepesek földjének nevükre leendő átírását ille­tőleg, erre nézve, a mint méltóztatik tudni, ez összefügg a telepesek hátralékos tartozásainak leszámolásával, A költségvetésben van egy ÍO vagy 12 ezer forintos tétel az átmeneti kiadások közé erre a czélra felvéve, gondom lesz arra, hogy ez csakugyan arra a czélra fordittassék, hogy azok a telepes tartozások, a mennyire csak az alaposság koczkáztatása nélkül lehetséges, gyorsan leszámoltassanak és az egyéni leszámolá­sok keresztülvitele utánf^az átkebelezések is haladék nélkül foganatosíttassanak. (Helyeslés.) Végül azon kérdést méltóztatott felvetni, hogy miért nem intézkedik a pénzügyministerium a tekintetben, hogy a 100 forinton felül adót fize­tők ne kénytelenittessenek adójukat az adóhiva­taloknál, hanem módjuk legyen azt a községben fizetni. Megengedem, t. képviselőház, hogy—itt a libe­ralizmus kifejezést méltóztatott használni — talán nem nagyobb liberalismussal, hanem kevesebb ne­hézkességgel lehetne eljárni s egyik-másikj köz­séget azzal megbízni. De méltóztassék szíves figyelembe venni, hogy a törvény körülbelül igy szól, minthogy egy megyének valamennyi közsé­gére nézve ugyanazon principiumokat kell alkal­mazni — legalább egy közigazgatási bizottság igy interpretálta —de nem ez az irányadó, hanem irányadó az, hogy ott, a hol teljes bizonyosságot szerzek magamnak az iránt, hogy ezen nagyobb összegeknek a községre való bízása folytán vissza élések, rendetlenségek előfordulni nem fognak; a hol ez a megbízás nem fog odavezetni, hogy a kincstári követelések, ha nem is fognak elmaradni, de később folynak be; a hol a késedelmi kamatok számításánál s a fizetetlen tartozások pontos ki­mutatásánál mindazon garantiák meg lesznek, a melyeket az államnak követeléseinek biztosítása érdekében mindenki irányában egyformán meg­követelnie kell: méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ott c tekintetben nehézségeket tenni nem fogok. (Helyeslés jobb felől.) Ha pedig mindazon contemplált reformok, melyek a közigazgatás, különösen a községek szervezetére vonatkoznak, keresztül fognak vitetni : akkor nemcsak, hogy nehézséget nem fogok tenni e tekintetben, hanem ha garantiát fognak nyúj­tani e feltételek iránt a községek, magam fogok oda törekedni, hogy lehetőleg nagyobb összegek erejéig ott helyben magában a községben lehes­sen a fizetéseket teljesíteni. (Élénk általános helyeslés.) Kérem, méltóztassék a tételt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kíván: kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tételt 1,257.668 forintot meg­szavazni? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy megszavaz­tatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Dologi kiadások 132.816 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olassa) : Pénz­ügyőrség. Eendes kiadások: XVI. fejezet, 7. czíni. Személyi járandóságok és dologi kiadások 2,596.098 frt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom