Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-322
Síá. országos ülés január 31-éu, péntt'ken. 1890. 19 Minden termen végigvonulnak a bajor hőstettek. Ott van bajor Ottónak magyar királyivá koronáztatása, Belgrádnak és Buda várának bevétele Max Emánuel segítségével. Sokszor jártam ott és tapasztaltam azt, hogy mig a közönség egy része az ősi régiségeket tanulmányozza, addig a másik nagyobb rész, különösen a vasárnapi és ünnepi közönség, a melynek primitív felfogása van, a bajor történeti frescókat nézi, könnyen tanul belőle történeimet és lelkesedik. így lehetne a nemzeti múzeum dísztermének kopár falait is legalább részben ily frescókkal díszíteni és ezzel a magyar festőknek is keresetmódot nyújtani, továbbá a magyar dicső hadi tettek, a dicső Hunyadi Mátyás és a többinek hősi tetteit ott látná a falakon a magyar ifjúság és különösen vidékről feljövő népünk, a kik — meg kell adni — mind meglátogatják a nemzeti muzeumot és igy a legkönnyebb módon megtanulhatnák a történecet, a legkönnyebb módja lévén a tanulásnak a szemmellátás. A nemzeti múzeum feldíszítésénél tehát ezt a czélt is figyelembe veendőnek tartom. Immár közeledik országunk ezredéves fennállásának ideje, melyet a nemzet megülni szándékozik. Méltó volna, hogy mikor ezen idő bekövetkezik, legyen az akár 1894-ben, akár 1896-ban, a nemzeti múzeum feldíszítése is már teljes legyen. De tekintse meg bárki igen sikerült nemzeti muzeumunk épületét, látni fogja, hogy kőragaszai már omladoznak, ablakfái az egyik oldalon korhadnak. Ezt is mind reparálni kell. Továbbá a lei a homlokzatot megtekinti, annak fel fog tűnni, hogy ott valami hiányzik, a nagy lépcsőzet két kiszögeilésére például kell valami. Még Polák tervezett oda két fekvő oroszlánt, amilyenek alánezhidon láthatók; továbbá ott vannak a peristylben az oszlopok mögött a mélyedések, ezek mind kitöldeisdők reliefekkel, melyek a magyar történelemből lennének merítendők, szóval fővárosunknak ezen legsikerültebb középületi homlokzatát is perfectióra kellene vinnünk valahára, ha már a nemzeti múzeum tökélesbítésérői van szó. A múzeum gyűjteményei különben is annyira szaporodnak, hogy a kibővítésimmár elodázhatatlan és én nem hiszek más helyes megoldási módot — és ezt újra és újra ajánlom a rninister ur figyelmébe — mint hogy a természetrajzi és ethuographiai gyűjtemények külön múzeumban állíttassanak fel, hogy igy a nemzeti múzeum saját czéljainakadassék vissza. Fenyvessy Ferencz: A könyvtárt is át kellene helyezni! Thaly Kálmán: A könyvtár szorosan hozzátartozik a speciális nemzeti múzeumhoz és ennek egyik cardinalis részét képezi. Ezt tehát ott kell hagyni, hiszen el is fér bőven, T. ház! Fenyvessy Ferencz t. barátom megemlékezett a történelmi képtár állapotáról, hogy addig is, mig a képzőművészeti palota felépíttetnék, a történelmi képtár a jelen helyen nem maradhat. Ezek a helyiségek, t. ház, csakugyan alkalmat]aj nok erre, rosszul világítvák, télen hidegek, nyáron t nedvesek, a képek tehát megrongálódnak. Sokan a vannak az országban olyanok, kiknek egy vagy 1 má«, nem mondom nní értékű, hanem talán történelmi értékű műdarabjuk van, akik ha talán megnyugvással adhatnák azokat a történelmi képcsarnokba — némelyek tulajdonjoguk fentartásával, mások anélkül— szívesen tennék ezt, de a mostani állapotban jó megnyugvással nem adhatja oda senki. A magam példáját hozom fel, nekem is van egynehány eredeti olaj festményem a Rákóczy-korból, egynéhány Rugendas festmény, melyeket nagy bajjal szereztem és a melyek nem találhatók sehol, sem Budapesten, sem másutt ; szívesen ad! nátu ezeket én is a történelmi képcsarnoknak, sőt 1 végrendeletemben neki is hagytam, (Éljenzés) de ! megvallom, vagy nem akarok addig meghalni, mig | jobb helyre nem jön ez a képtár, (Derültség) mert ! nem akarom, hogy azok a képek itt elromoljanak, I va gy P e( ^ig megváltoztatom végrendeletemet, mert I arra a nedves helyre én képeimet nem adom. ] Azt gondolom, t. ház, hogy sokan vannak, a j kiknek több képük van s a kik szintén a nemzet; nek szánták azokat; ezek hasonlóképen igy fognak ] gondolkozni. A történelmi képtár rendezése tehát i sürgető szükség, hiszen még csak a kezdeménye| zés stádiumában van és még csak embryo.Képzelí jük csak, hff például a fraknoi képtár helyeztetnék ! el a történelmi képcsarnokban, milyen óriási | gyiijteménynyel szaporodnék az ; de hogy kérhesse. | meg valaki Eszterházy herczeget, a ki olyan nagy! lelkű ajándékot tett a Murillo képekkel, hogy , nagybecsű és igazán pótolhatatlan képtárát a j magyar történelmi képtárnak ajándékozza, hiszen 1 ott elnedvesednek, Fraknó várában pedig épségben | maradnak. Tehát akár bérlettel, akár más módon | — nem vagyok abban a helyzetben, hogy a módra nézve ajánlatot tegyek — csak megerősítve, a mit | Fenyvessy t. barátom mondott, igen kérem a t. rninister urat részemről is, méltóztassék aziránt gondoskodni, hogy a történelmi képtár legalább megfelelő oly helyiségbe jöjjön, a hol megszemlélhető sjó, világos, száraz, tűzmentes helyen legyen elhelyezve. T. ház! Sokat lehetne még a múzeum ügyeiről szólni, (Halljuk! Halljuk!) de nem akarom a t. ház figyelmét továbbra is igénybe venni. Tudom, I hogy a rninister urat jóakarat vezérli e tekintetben és csak arra kérem, méltóztassék a dolgot egy kissé gyorsabb tempóban vinni, nem elhamarkodva, de mégis olyanformán, hofíy legalább i néhány év alatt, mire megüljük a milleniumot, a I nemzeti múzeum ügye rendben legyen, a természetI rajzi gyűjtemény költözzék át új palotába,a többi
