Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-331

381. országos ülés február 11-én, kedden. 1890. 231 minister ur előterjesztésében részletesen kifejtette, hogy az tökéletesen megfelel. Bátor vagyok tehát a t. házat kérni, hogy a kérdéses 20.000 frt helyett 35 ezer irtot méltóztassék megszavazni. (Helyeslés.) Elnök: T. táz! Ha nincs észrevétel, kérdem ;t t. házat — minthogy a házszabályok értelmében elős/ör a nagyobb összeg kerül szavazás alá — méltóztatik-e a bizottság javaslatához képest az e tételnél előirányzott 20.000 fit helyett 35.000 frtot megszavazni? (Igen!) A 35.000 frt megszavaztatík s igy a 20.000 frt töröltetni fog. (Helyeslés.) Szathmáry György jegyző (olvassa): Állattenyésztés ügykörében: a sárvári tejgazdasági állami szakiskola belső berendezésére 4.000 írt. Elnök: Megszavaztatík. Szathmáry György jegyző (olvassa): A magyar királyi földtani intézetnek további felszerelésére 1.000 frt. Elnök: Megszavaztalak: Szathmáry György jegyző (olvassa): Tordán felállítandó új földiníves iskola berendezésére 5.000 forint. Elnök: Megszavaztatiíc Szathmáry György jegyző (olvassa): Beruházások. V. fejezet 1—7 czitn állami erdőknél 102,761 forintot. Elnök: Megszavaztatík. Szathmáry György jegyző (olvassa): Állami lótenyésztéseknél 138.014 forint. Elnök : Megszavaztatík. Szathmáry György jegyző (olvassa): Gazdasági tanintézeteknél és földmíves iskoláknál 12.588 forint Elnök: Megazavasztatik: Szathmáry György jegyző (olvassa): Selyemtenyésztésnél: Három gnbó-gondozási telep létesítésére 50.000 forint. Elnök: Megszavaztatík. Szathmáry György jegyző (olvassa): Állattenyésztésnél: A kolozsi uj majorban az intézői lak, egy szarvasmarha istálló és egy szekérszin építésére 10.000 forint. Elnök: Megszavaztatík. Szathmáry György jegyző (olvassa): Kincstári birtokoknál 33.000 forint. Elnök: M egszavazcatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Vizi munkálatokra. Kiadás. Magyarországban. A felső Duna általános szabályozási munkálataira : VI. részlet: a) a szabályozási munkálatokra 1,040.000 forint. — Tisza István! Tisza István: T. ház! (Halljuk!) Pár rövid megjegyzésre kérem a t. ház kegyes türelmét. (Halljuk!) Előre bocsátom, hogy megjegyzéseim nem arra vonatkoznak, a mi a költségvetés ezen rovatában benne van, de oly valamire, a mi a költségvetésben sajnálatomra nincsen lenne, (Halljuk! Halljuk!) Mig ugyanis a t. ház az 1888. évi költségvetés hasonló rovata alatt a Szamosnál eszközlendő átmetszésekre 100.000 forint volt felvéve s ezen 100.000 forintnyi hitel alapján a Szamosnál tényleg munkálatok eszközöltettek is: addig ezen czímen sem az 1889 iki, sem ezen költségvetésben nem kér a kormány további hitelt. Nem akarom a t. házat a kérdés előzményeinek fölsorolásával untatni. Mondhatnám, évtizedek óta egyaránt elismerte kormány, vármegye és érdekeltség, hogy azon vidékre a vizszabályozás végrehajtása életkérdést képez. És ha ezt nem mondták volna is ki annyiszor, igazolják ezt a bekövetkezett szomorú események. E tekintetben egyszerűen utalnom kell csak arra, hogy az ecsedi lápon körülbelül 120.000 hold egészen kitűnő termőtalaj fekszik műveletlenül, értéktelenül, mely arra az egész vidékre nézve a vagyonosodás főforrását képezi. De talán még nagyobb súlylyal utalhatok arra, hogy még a mívelés alatt álló területet is, számos község belterületét minden kisebb-nagyobb árviz a végveszélylyel fenyeget. És itt elég utalnom arra, hogy 1887 ben egy pár héttel az aratás előtt semmisült meg egy nagy terület gabnatermése árviz folytán és hogy 1888-ban •— nem akarok számokat idézni — körülbelül 30 községben néhány száz lakház esett az árvíznek áldozatul. Én tehát azt hiszem, hogy a viszonyok tovább ebben az állapotban nem maradhatnak s nem kétlem azt sem, hogy ezt belátta ugy az érdekeltség, mint maga a földmívelési minister ur. Ennélfogva egyszerűen és igen röviden terjesztem elő kérésemet. (Halljuk! Halljuk!) A kérdés ma abban a stádiumban áll, hogy a Szamos balparti és ecsedi-láp szabályozó társulat még 1888 őszén megalakult s terveit végleges megállapítás végett az akkori közmunka- és közlekedési ministeriumhoz be is nyújtotta. Ezen tervek, a mint tudom, még fölülvizsgálat alatt vannak és részben kiegészítést igényelnek. Bizonyára én lennék az utolsó, a ki azt kívánnám, hogy ily óriási és következményeiben talán beláthatlan munkálatok elhamarkodva, nem kellően előkészített tervek alapján vitessenek keresztül; azonban azt gondolom, hogy miután évek óta gyűjtetnek az erre vonatkozó adatok és tétetnek a tanulmányok, ha a kormányközegek kellő erélylyel látnának ezen tervek végleges megállapításához, ezen munkálatok ma már nagyon hosszú időt sem fognának igényelni. Kérésem, melyet bátor vagyok a t. minister úrhoz intézni, kettős. Első sorban arra vagyok bátor kérni az igen t. földmívelési minister urat, legyen kegyes az előmunkálatokat minél előbb befejeztetni; másodszor pedig, ha ez megtörtént, legyen kegyes az