Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-331
^32 3S1 « országos ülés február 11-én, keddeu. 1890. 1880-ban megkezdett és folyamatban lévő átmetszési munkálatokat a Szamosnál minél hamarébb végrehajtatni. Mert ezen átmetszések végrehajtása a dolog természeténél fogva előföltételét képezi a társulat rendszeres szabályozási munkálatainak. (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház! Gyakran halljuk a vádat, hogy a kormány nem tesz eleget a válságban lévő gazdaközönség támogatására és véleményem szerint többnyire alaptalanul. Ha valaki, én vallottam és vallom mindenkor azon nézetet, hogy ott, a hol nem vis majorral és erőnkön teljesen kivül álló conjuncturák következményeivel állunk szemben, első sorban maga a közönség saját erős karjaival é* józan fejével segítsen magán; itt azonban határozottan oly körülmény forog fenn, hogy egy vidék jólétének előföltételét fogja megadni a kormány az által, ha megadja az alapot, a melyen a társulat működését megkezdheti és a már többször említett munkálatokat befejezheti. Es én nem kételkedem, hogy ezen kérdés fontosságát és az ebből háramló kötelesség súlyát teljesen átérzi mindenki és azért bizalommal kérem a t. minister urat, hogy észrevételeimet, kegyes figyelmére méltassa. (Élénk helyeslés jobb/elől.) Zay Adolf jegyző: Papp Elek! Papp Elek: T. képviselőház! Csak nagyon rövid időre leszek bátor a t. ház becses figyelmét kikérni. (Halljuk! Halljuk!) A mint a vizi munkálatokra vonatkozó költségvetésből kitűnik, részint a Tiszánál, részint a Kőrösnél eszközlendő átmetszésekre 490.000 írt van előirányozva. Ezen összeget, mig egyrészről sokallom, másrészről igen kevésnek találom. Ugyanis azt vagyok bátor mindenekelőtt hangsúlyozni, hogy az alsó Tiszának eddigi veszedelme épen abban rejlett, hogy az átmetszések nem kellő mértékben és nem kellő gyorsasággal eszközöltettek és abban, hogy mig az alsó Tiszáu az átmetszések teljesen el lettek hanyagolva, addig a felső Tiszán s a Tisza mellékfolyóin az átmetszések talán sokkal gyorsabban és nagyobb erélylyel folytattattak, mint azt a teehnica s az alsó tiszai érdekeltség igényei megkívánták és megkívánhatták. Tehát a Tisza alsó részén elkölteni szándékolt 490.000 forintot kevésnek találom, addig a Kőrösöknek átmetszések általi gyorsítását neheztelnem kell. Örömmel győződtem meg arról, hogy ugy a mélyen t. minister ur, mint szakközegei azon véleményben vaunak, hogy egyik legfőbb feladatunk az, hogy ha azt akarjuk, hogy a Tisza és mellékfolyói ezélszerííen rendeztessenek, szabályoztassanak: akkor mindenekelőtt a meder szabályozása eszközöltessék. Örömmel tapasztaltam, hogy eltértünk azon régi, 40 eves praxistól, a mely szerint sekély meder-szabályozás mellett minden erőnket a töltések építésére fordítottuk s ennek következtében azon funetiók, a melyet a medernek partjai lettek volna hivatva teljesíteni, a töltésekre hárittattak, miből a gyakori és évenkint ismétlődő gátszakadások következtek. Ma már nem a gátrendszer és azok eszély nélküli építése, hanem inkább az átmetszések és a folyammeder-rendezés nyomultak előtérbe. De épen azért, mert ezt tapasztaltam, lehetetlen megjegyzés nélkül hagynom első sorban azon körülményt, hogy még a mai napig is ezen újabb irányeszméknek a felébredése daczára nem fordittatik kellő gond az alsó átmetszéseknek kiképzésére, másrészről lehetetlen aggodalmamnak kifejezést nem adni a tekintetben, hogy a felső vidéken az átmetszések kiképzése még mindig folyamatban van és igy különösen a közép Tiszán, tudniillik a Tokajtól Csongrádig terjedő rész van igen exponált helyzetben. Én tehát azt óhajtanám és főképen arra kérem a t. minister urat, hogy kegyeskedjék a meder-szabályozásra, a meder-rendezésre nagyobb gondot fordítani, mint a múltban történt. Arra kérem továbbá ugy a védgátak fentartása, mint a/, egyes tiszamelléki községek érdekében, hogy méltóztassék a költségvetésben gondoskodni arról, hogy a partszakadások meggátoltassanak és a partvédelem az állam költségén eszközöltessék, mert az átmetszések által meggyorsittatván a vizek lefolyása, a laza földeket az áradat nagy mértékben szaggatja s ebből egyrészt az következik, hogy a Tisza folyása elfajul, másrészről az, hogy a gát alább-alább mosatik, illetőleg megtámadtatnak a védtöltések és azon községek, melyek közvetlenül a Tisza partján vannak. Továbbá fel kell kérnem a t. minister ur figyelmét arra is, hogy az 1885 : XXIII. törvényczikk értelmében a hullámterek kitisztítása és az ott tapasztalható akadályok elhárítása iránt is a legerélyesebben intézkedni méltóztassék. Nem akarok egyes conerét eseteket felsorolni, de meg tudnám mondani annak is az okát, hogy azért öntött el 1888-ban az Alföldön 180 ezer hold területet a dadái viz, mert Tisza-Dobnál mesterséges töltésekkel olyan szorulatok eszközöltettek, melyek 80 centiméternyi vizduzzadást idéztek elo -, azt pedig nagyon jól tudjuk, hogy a dadái szakadásnál a magaslatokon 33 centiméter magas viz ömlött át, tehát ha az a 80 centiméter vizduzzadás nem eszközöltetik, az esetben a Tisza vize nagyon természetes, hogy 47 centiméterrel alacsonyabb lesz a természetes magasi útnál és nem hágja meg a természetes magaslatokat s nem árasztatik el mintegy 200 ezer holdnyi terület. (Helyeslés a szélső balon.) Midőn ezeket bátor voltam általánosságban felemlíteni, ki kell emelnem, hogy mindazok, akik közvetlenül érdekelve vannak a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása által,megnyugvással tapasztalhatják, hogy a magyarországi technicusok ugy
