Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-331

^32 3S1 « országos ülés február 11-én, keddeu. 1890. 1880-ban megkezdett és folyamatban lévő átmet­szési munkálatokat a Szamosnál minél hamarébb végrehajtatni. Mert ezen átmetszések végrehajtása a dolog természeténél fogva előföltételét képezi a társulat rendszeres szabályozási munkálatainak. (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház! Gyakran hall­juk a vádat, hogy a kormány nem tesz eleget a válságban lévő gazdaközönség támogatására és véleményem szerint többnyire alaptalanul. Ha valaki, én vallottam és vallom mindenkor azon nézetet, hogy ott, a hol nem vis majorral és erőn­kön teljesen kivül álló conjuncturák következmé­nyeivel állunk szemben, első sorban maga a kö­zönség saját erős karjaival é* józan fejével segítsen magán; itt azonban határozottan oly körülmény forog fenn, hogy egy vidék jólétének előföltételét fogja megadni a kormány az által, ha megadja az alapot, a melyen a társulat működését meg­kezdheti és a már többször említett munkálatokat befejezheti. Es én nem kételkedem, hogy ezen kérdés fontosságát és az ebből háramló kötelesség súlyát teljesen átérzi mindenki és azért bizalom­mal kérem a t. minister urat, hogy észrevételei­met, kegyes figyelmére méltassa. (Élénk helyeslés jobb/elől.) Zay Adolf jegyző: Papp Elek! Papp Elek: T. képviselőház! Csak nagyon rövid időre leszek bátor a t. ház becses figyelmét kikérni. (Halljuk! Halljuk!) A mint a vizi munkálatokra vonatkozó költ­ségvetésből kitűnik, részint a Tiszánál, részint a Kőrösnél eszközlendő átmetszésekre 490.000 írt van előirányozva. Ezen összeget, mig egyrészről sokallom, másrészről igen kevésnek találom. Ugyanis azt vagyok bátor mindenekelőtt hang­súlyozni, hogy az alsó Tiszának eddigi vesze­delme épen abban rejlett, hogy az átmetszések nem kellő mértékben és nem kellő gyorsasággal eszközöltettek és abban, hogy mig az alsó Tiszáu az átmetszések teljesen el lettek hanyagolva, ad­dig a felső Tiszán s a Tisza mellékfolyóin az átmetszések talán sokkal gyorsabban és nagyobb erélylyel folytattattak, mint azt a teehnica s az alsó tiszai érdekeltség igényei megkívánták és megkívánhatták. Tehát a Tisza alsó részén elköl­teni szándékolt 490.000 forintot kevésnek találom, addig a Kőrösöknek átmetszések általi gyorsítását neheztelnem kell. Örömmel győződtem meg arról, hogy ugy a mélyen t. minister ur, mint szakközegei azon véle­ményben vaunak, hogy egyik legfőbb feladatunk az, hogy ha azt akarjuk, hogy a Tisza és mellék­folyói ezélszerííen rendeztessenek, szabályoztassa­nak: akkor mindenekelőtt a meder szabályozása eszközöltessék. Örömmel tapasztaltam, hogy eltér­tünk azon régi, 40 eves praxistól, a mely szerint sekély meder-szabályozás mellett minden erőnket a töltések építésére fordítottuk s ennek következ­tében azon funetiók, a melyet a medernek partjai lettek volna hivatva teljesíteni, a töltésekre hárit­tattak, miből a gyakori és évenkint ismétlődő gát­szakadások következtek. Ma már nem a gátrend­szer és azok eszély nélküli építése, hanem inkább az átmetszések és a folyammeder-rendezés nyo­multak előtérbe. De épen azért, mert ezt tapasz­taltam, lehetetlen megjegyzés nélkül hagynom első sorban azon körülményt, hogy még a mai napig is ezen újabb irányeszméknek a felébredése daczára nem fordittatik kellő gond az alsó átmet­széseknek kiképzésére, másrészről lehetetlen aggo­dalmamnak kifejezést nem adni a tekintetben, hogy a felső vidéken az átmetszések kiképzése még mindig folyamatban van és igy különösen a közép Tiszán, tudniillik a Tokajtól Csongrádig terjedő rész van igen exponált helyzetben. Én tehát azt óhajtanám és főképen arra ké­rem a t. minister urat, hogy kegyeskedjék a me­der-szabályozásra, a meder-rendezésre nagyobb gondot fordítani, mint a múltban történt. Arra kérem továbbá ugy a védgátak fentartása, mint a/, egyes tiszamelléki községek érdekében, hogy mél­tóztassék a költségvetésben gondoskodni arról, hogy a partszakadások meggátoltassanak és a partvédelem az állam költségén eszközöltessék, mert az átmetszések által meggyorsittatván a vizek lefolyása, a laza földeket az áradat nagy mértékben szaggatja s ebből egyrészt az követ­kezik, hogy a Tisza folyása elfajul, másrészről az, hogy a gát alább-alább mosatik, illetőleg meg­támadtatnak a védtöltések és azon községek, me­lyek közvetlenül a Tisza partján vannak. Továbbá fel kell kérnem a t. minister ur figyelmét arra is, hogy az 1885 : XXIII. törvény­czikk értelmében a hullámterek kitisztítása és az ott tapasztalható akadályok elhárítása iránt is a legerélyesebben intézkedni méltóztassék. Nem akarok egyes conerét eseteket felsorolni, de meg tudnám mondani annak is az okát, hogy azért öntött el 1888-ban az Alföldön 180 ezer hold terü­letet a dadái viz, mert Tisza-Dobnál mesterséges töltésekkel olyan szorulatok eszközöltettek, me­lyek 80 centiméternyi vizduzzadást idéztek elo -, azt pedig nagyon jól tudjuk, hogy a dadái szaka­dásnál a magaslatokon 33 centiméter magas viz ömlött át, tehát ha az a 80 centiméter vizduzzadás nem eszközöltetik, az esetben a Tisza vize nagyon természetes, hogy 47 centiméterrel alacsonyabb lesz a természetes magasi útnál és nem hágja meg a természetes magaslatokat s nem árasztatik el mintegy 200 ezer holdnyi terület. (Helyeslés a szélső balon.) Midőn ezeket bátor voltam általánosságban felemlíteni, ki kell emelnem, hogy mindazok, akik közvetlenül érdekelve vannak a Tisza és mellék­folyóinak szabályozása által,megnyugvással tapasz­talhatják, hogy a magyarországi technicusok ugy

Next

/
Oldalképek
Tartalom