Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-329

168 S29- országos ülés fel árakat, máskor meg azt mondják, hogy nem adnak el semmit másként, csak licitatión. Egyszer azt halljuk, hogy mindent saját regieben adnak el s rögtön rá hosszú évekre terjedő bérleti és egyedárúsági szerződéseket kötnek. Monopóliumokat adnak egyes helyeken, nagy vidékeken, mint Mára marosban, Ungban a nyilvános verseny kizárásával a törvényhozás sanctiója nélkül. Én mindezekből, a mit mondottam, arra következtetek, hogy ezen ministeriumnak nincs határozott, megállapodott közgazdasági politikája és én nagyon félek tőle, hogy mikor azon idők elkövetkeznek, a mikor a magyar földmívelés érdekeit támadások ellen kell megvédeni, mikor nemzetközi érdekeket fog kelleni kiegyeztetni: akkor ismét programm nélkül és eszközök nélkül fog állani a ministerium s a magyar földmívelés s a magyar közgazdaság érdekei fognak más érdekeknek áldozatul esni. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Egyébiránt a költségvetést ugy, a mint van, elfogadom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Zay Adolf jegyző: Bernáth Béla! Bernáth Béla: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Némi megnyugvással yeszem a miníster urnak tegnap tett nyilatkozatát a phylloxera ügyállására nézye; mindazonáltal nem mulaszthatom el, hogy erre nézve néhány észrevételt ne tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Nincs a t. háznak talán egy tagja sem, ki ne aggódnék azon elszomorító csapás felett, mit a phylloxera pusztítása hazánkban rohamosan okoz. Hogy ezen pusztítás mily ijesztő mértékben terjed, mutatják a statisztikai adatok, hogy körülbelül 664.000 katastralis holdnyi szőlőbirtok 7's-de teljesen elpusztult, V

3-ában pedig most pusztít a phylloxera és az 1889-ik év végéig phylloxerazárlat alá 1546 község helyeztetett. Beőthy Ákos: Szomorú statistika! Bernáth Béla: Leginkább sújtja a phylloxera azon vidék kereseti forrását, mely egyedül szőlő- és bortermelésből él. Ilyen első sorban a Tokaj-hegyalja vidéke, hol a lakosság a szőlőmíveléssel nemcsak hogy kenyérkeresetképen foglalkozik, hanem tetemes borkivitelével a nemzeti vagyon gyarapításához is jelentékenyen hozzájárul. Fájdalommal kell itt tapasztalnunk, hogy ezen átkos rovar nagymérvű pusztítása a bortermelőket teljesen tönkrejuttatja és a lakosság elszegényedésének s nyomorának válik közvetlen okozójává. Választókerületemben is többször voltam tanuja oly jeleneteknek, melyek a nyomor ijesztő képét rajzolták elém és a kétségbeesés előjátékát képezték. Mindennapi ott az eset, hogy a teljes elszegényedés és a kenyérkereset hiánya kényszeríti a lakosokat a kivándorlásra. Sokat a szégyen ííz ki, resteli, hogy a nyomor földönfutóvá tette. 8.AB. szombaton. 1890. Növeli még a lakosság nyomorát és az általános lehangoltságot, hogy különböző adókkal túlságosan meg vannak terhelve. így, hogy csak egyet említsek: az italmérési adó érzékenyen nyomja azt a szegény népet és ennek révén mindenféle zaklatásnak is ki van téve. A müborgyártás is nagymértékben hat ki a termelők elszegényedésére, mivel az eredeti jó bor fogyasztását csökkenti, értékét leszállítja, különösen áll ez a hegyaljai aszú és szamorodni borokra, melyek tudvalevőleg, mint gyógyszer is alkalmaztatnak s ilyennek gyártása és forgalomba hozása a közegészségre nézve is ártalmas. A külföld piaczai ilyenekkel el vannak árasztva, igy például Berlinben 5

/» literes üveg gyártott aszú bor ára 17ä— 27* márkába kerül. A Tokaj-Hegyalja nemcsak mint magánbirtokosok szőlőhegye, hanem mint az ország közkincse jő figyelembe. (Helyeslés balfelöl.) Bortermelésünk hírnevét ez állapította meg és érdekei már régi törvényekben — nevezetesen az 1655., 1715., 1741. és más években alkotott törvények által kiválóan az egészség fentartására használt nemes bora miatt —különös védelemben részesültek, különössen, hogy bortermelése meg ne hamisitfcassék, Tokaj-Hegyalján idegennek aszúbort csinálni nem volt szabad, a Hegyaljához nem tartozó községekhői való behozatala pedig tilos volt. Nem méltánytalan kívánság tehát, hogy a Hegyaljára nézve most is kivételes intézkedések tétessenek. (Helyeslés balfelöl.) A költségvetésben a phylloxera elleni védekezésre 110.000 frt van előirányozva, de ezen összeg a nagymérvű pusztulás és általános elszegényedésre való tekintettel vajmi kevés, (Igaz! balfelöl) főkép, ha figyelembe veszszük, hogy ebből amerikai szőlőtelepek segélyezésére csak 4.000 frt van felvéve. Az 1876. évi XXIX. törvényczikk alapján Pancsova város területén mutatkozott phylloxerapusztítások meggátlására 80.000 frt póthitel szavaztatott meg, most pedig, a mikor az egész ország borvidéke van megtámadva, csak 110.000 frt van e czélra előirányozva. Az országos phylloxera-bizottságot két év után csak ez évben hívták egybe és jólehet a pusztulás nálunk már 15—16 éve tart, a kormány még most sincs abban a helyzetben, hogy irányt tudna adni alakosság munkálkodásának, még most sem határozta el magát, hogy mily rendszert szándékozik alkalmazni, nem nyilatkozott még, hogy a szénkénegezést, az amerikai vesszőkkel való beültetést, az oltási és elárasztási rendszert hol és mily körülmények közt tartja ezélazeríínek. Csak ígéreteket tesz, hogy tanulmányozni fogja a dolgot, de megnyugtató eredményt felmutatni nem képes (Igás! Ugy van! balfelöl) és a mint a minister ur