Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-328

328. országos ülés január 7-én, pénteken. 1890. 141 hogy mentül magasabbra emeltetnek a töltések, annál nagyobb a veszély, annál nehezebb a töltés fentartása és még mindezektől eltekintve, annál nagyobb a szivárgás is, ugy, hogy ha az árvíztől meg is menekülnek, a területek ismét szenvednek a belvizek által. Tehát ebből a szempontból ez a terv, mely szerint túlságosan magas és költséges töltések lettek volna létesítendők, nem volt elfogadható. (Helyeslés.) A harmadik rendszer volt az úgynevezett Karas-rendszer, mely sok tekintetben előnyösnek mutatkozik, de pénzbelileg terhes, mert kivitele mintegy 5 millióval többe kerül, mint minden egyéb rendszer és igy ezen általam említett pénzbeli nehézségek folytán alig volt lehetséges a tervek valamelyikét elfogadni. Mííszaki közegeim ma egy újabb tervet állapítottak meg, melynek lényege abban áll, hogy elfogadja a raktározási rendszert azon rövid időre, melyben a viz nagyon magas, de nem azon mesterséges szerkezetté], a mint az eleinte tervezve volt, csak a magaslatok felhasználásával és némileg csekély töltésekkel kiegészítve, ugy, hogy a viz szabadon folyhasson be a raktározó területre és midőn a viz leapadt, ismét szabadon folyhasson a mederbe. E rendszer mellett magának a Temesnek töltései nem emelendők és tisztán csak azon magasságban maradnak, mint jelenleg vannak. E terv, t. ház, most részletes kidolgozás alatt áll és az eljárás, melyet erre nézve követni szándékozom az, hogy e terv most véglegesen megállapíttatván, a nyár folyamán kerüljön azon felsőbb revisionális fórumhoz, a műszaki tanácshoz, a melyet a ministeriumban létesítettem, hogy e tervre vonatkozólag a törvényjavaslat és a pénzügyi beszerzés megállapittassék, hogy őszszel azon helyzetben lehessek, hogy a törvényjavaslatot azon vidék megmentésére benyújthassam és 1891. január 1-ejétól fogva a szervezet és terv végrehajtása életbeléptethető legyen. Ez által az 1890. év még egy átmenetet képez, de 1891-ben már rendszeresen megállapított terv alapján lehet a munkának végrehajtásához fogni, a mely munkának végrehajtása felfogásom szerint máskép nem lehetséges, mint a hogy az a Rábánál történt, hogy a munkát állami közegek hajtsák végre és csak ennek befejezése után adassék át a társulatnak. (Helyeslés jobbfelől.) Ez az a terv, a melyet előterjeszteni szándékozom s melyet ezennel van szerencsém bejelenteni. (Helyeslés jobbfelöl.) A másik nagyfontosságú kérdés a Tiszaszabályozás munkájának kérdése. Erre nézve mindenekelőtt hivatkozom azon törvényjavaslatra, mely hivatali elődöm által beadatott s mely általam visszavonatott s mely a Tisza-szabályozási társulatok szervezésére vonatkozik. En részemről közbejött körülmények figyelembe vételével e törvényjavaslat átdolgozását tartom szükségesnek s lesz alkalmam egy újabb, e részben készített törvényjavaslatot előterjeszteni és pedig ugy, hogy ez ne csak a tiszai társulatokra, hanem általánosan a vízszabályozási társulatokra szóljon. E törvényjavaslatot lesz szerencsém legközelebb benyújtani. (Helyeslés.) Maga a Tisza-szabályozás nagy munkája — mindenki, a ki e kérdéssel foglalkozik, tudja — már most 40 év óta foglalkoztatja az országot, de mindamellett, hogy e szabályozáson 40 éven túl munkálkodnak, mégis el kell ismerni azt is, hogy 18 éven át 1858-tól 1876-ig semmi sem történt e téren a hogy az ország s különösen az érdekelt vidékek e kérdéssel nem törődvén, ez idő alatt a munkálkodás szünetelt, úgy, hogy nem lehet 40 évi munkálkodást a szabályozás terhére róni. De most már — azon tapasztalatok után, melyeket a legutolsó árvizeknél szereztünk — gyökeresen kell e kérdéssel foglalkozni. De én ezzel is nem úgy szeretnék foglalkozni, hogy e munkálat csak toldozás-foltozás és egyik évről a másikra, való élősködés legyen, (Élénk helyeslés) hanem úgy, hogy e munkálat keresztülvitelére egy rendszeres terv legyen megállapítva, mely terv megállapittatván, a t. háztól fog függni annak és a költségnek beosztását létesíteni. A tervnek magának azonban késznek kell lenni. Hivatali elődöm a tiszai átmetszésekre egy munkálatot készíttetett, a mely nagy fáradsággal készült el és előttem fekszik. Hogy be nem adtam eddig, mert csak legközelebb készült el és mert nézetem szerint, nem elég az átmetszéseket létesíteni, hanem ha állandó eredményeket akarunk elérni, az átmetszésekkel kapcsolatban a medernek szabályozásával is kell foglalkozni. Nem vagyunk azon helyzetben, hogy jelenlegi nagyvasúti hálózatunk mellett egy nagy csatornahálózatot is teremtsünk, de ott, a hol oly vizi utak vannak, mint a Tisza, törekednünk kell arra, hogy az a hajózás szempontjából is használható legyen. (Élénk helyeslés.) Pedig ma Csongrádon fölül az év legnagyobb részében és pedig épen akkor, midőn a termények elszállítandók, a Tisza vagy épen nem, vagy csak bajjal s fél teherrel használható. (Ugy van!) A hajózás és kereskedelem szempontjából tehát felette fontos az, hogy a Tisza medre is szabályoztassék. Es a meder szabályozásának a viz alatt történendő végrehajtása nemcsak a hajózás szempontjából, hanem a viznek egyenletesebb és jobb lefolyása szempontjából is kívánatos; mert világos és kézzelfogható, hogy ha viz nem akad meg mindig a zátonyokon, melyek lefolyását akadályoznák, a lefolyás sokkal egyenletesebb, gyorsabb lesz és el fogjuk kerülni, hogy a munkákat mindig csak a gátak emelésével lehessen folytatni, hanem e czélt a meder