Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-328

142 838. országos ülés február 7-én, péntekea. 1890. szabályozásával fogjuk elérni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Minthogy előterjesztésem erre is ki fog terjedni, ezzel összefüggésben megemlítem, hogy a mederszabályozás nemcsak a Tiszán szükséges. Méltóztassék megnézni akár a térképen, akár természetben a Duna azon szakaszát, a hol a Tisza betorkol, meg fognak győződni, hogy ott is egész sereg zátony van, melyet úgy a hajózás érdekében, mint a viz rendes lefolyása szempontjából el kell távolítani. Az ezekre vonatkozó előterjesztést bátor leszek oly időben benyújtani, hogy a t. ház még az őszszel tárgyalhassa, a mikor a terv egész összességében költségeivel és munkaprogrammjával együtt készen lesz és a t ház bölcsességétől fog függni mindezekre nézve határozni. Áttérek most egy másik kérdésre, melynek ügyiratait csak a napokban vettem át a pénzügyministeriumtól. Az 1889: XVIII. töryényczikk azt rendelte, hogy azon államjavak, melyek nincsenek eladásra szánva és a melyeknek egy része telepítésre fordítandó, a pénzügyministerium ügyköréből a földmivelésügyi ministeriuméhoz tétessenek át. Nem fogok most az egész telepítési kérdésre kiterjeszkedni, csak azokat az ügyeket említem, a melyek elő vannak készítve a gyors megoldásra. Felemlítem mindenekelőtt a Temesvár melletti úgynevezett vadászerdőt, a mely 3000 hold legkitűnőbb fekvésű és legjobb minőségű föld, mely már azért is igen alkalmas telepítésre, mert oly közel fekszik egy nagy gyárvároshoz. Ugyanilyen terület van Becskerek mellett is, a hol egy magaslaton létesíthető a község és annak aljában ármentesített területű szántók vannak. Ide akarom telepíteni Torontálmegye azon lakosait, kik eddig más telepítéseken voltak elhelyezve, de a földtulajdonossal nem birván megegyezni, most föld nélkül vannak, Temes- és Torontálmegye más helyein, például Detta mellett is vannak nagy területek, hol a telepítés előkészíttetik. Nem akarok sehol sem oly gyenge községeket létesíteni, melyek a telepítés után is az államsegélyre szorulhatnak, hanem erős községeket, a hol olyanok, a kik az alföldi városokban azért nem vásárolhatnak földet, mert vagy nagyon drága vagy egyáltalában nem kapható, most majd megvesznek 10--15 holdat és ki is birják fizetni a vétel árát. Ezek alkotnák a községek zömét. Ezenkívül telepítenék az ország felvidékéről és a Székelyföldről is, hogy az ottani lakosokat a kivándorlástól elvonjam. De a telepítés kérdésének legfontosabb része az a homokterület, mely a pénzügyministerium kezeléséből a földmivelésügyi ministeriumhoz tétetett át. Ez egy 40.000 holdas terület, melynek több, mint fele, 25—30.000 hold szőlőtermelésre alkalmas homokból áll. Itt szőlőmíves telepítvényeket szándékozom létesíteni, még pedig olyfor| mán, hogy mivel a terület egy része kaszálónak és szántónak is használható, minden telepítvény részben szőlőterületből, részben szántóföldekből álljon. E terület egy részét 2000 s néhány száz holdat Versecz és Fehértemplom már használják is szőlőtermelésre. Egy részét a területnek erdővel kellene beültetni, részint szélfuvások megakadályozása czéljából, részint, hogy az első években, a mikor más munkát alig találhatnak, munkával lehessen ellátni a telepeseket. Mindezeknek részletes tervét még a tavaszszal fogom elkészíteni. Szükséges még nyilatkoznom egy másik törvényjavaslatról, melyet még hivatali elődöm adott be, a mely azonban bizottsági tárgyaláson még át nem ment. Ez a mezőrendőrségről szóló törvényjavaslat. (Halljuk! Sálijuk!) Én, t. ház, ezen törvény fontosságát nagyon átlátom és kívánom, hogy mielőbb életbelépjen ; de nekem arra nézve az a kívánságom, hogy ne legyen pusztán papiroson álló törvény. Azért kivánatos, hogy ne szabjon egyforma rendelkezéseket az ország minden vidékére, mert a viszonyok különbözők a felső vidéken és az alföldön, ezeket tehát egy kaptafára j vonni nem lehet, hanem kívánatos, hogy a törvény I a gyakorlati igényeknek, a különböző szükséghez képest, megfelelő legyen, oly törvény, mely az illetékes közegek által czélszerűen végrehajtható legyen. (Helyeslés.) Ezen szempontból yaló megbirálás czéljából küldtem e törvényjavaslatot az országos gazdasági egyesülethez. E napokban érkezett hozzám az egyesület munkálata, melynek lehetőleg figyelembe vételével szándékozom e törvényjavaslatot az általam jelzett irányban átdolgoztatni és mielőbb a t. ház elé terjeszteni. (Helyeslés.) Ezzel összeköttetésben még egy más kérdésre is kívánok kiterjeszkedni. (Halljuk!) Megvallom, t. ház, hogy ez talán az említett kérdések közt a legnehezebb. Nem azért, mintha nem volnék tisztában a teendő intézkedésekkel, hanem mert félek, hogy az érdekeltséget ezen egyesületekben felébreszteni, a mint a tapasztalat mutatja, igen nehéz. Tudjuk azt, t. ház, hogy az ország majdnem minden megyéjében — talán hatot kivéve — vannak gazdasági egyesületek; de ha ezek működését nézzük, sajnálattal tapasztaljuk, hogy működésük és a működés eredménye nagyon csekély. Ha azt akarjuk, hogy ezen gazdasági egyesületek nagyobb tevékenységet fejtsenek ki, a mint erre hivatva is vannak, mindenekelőtt magukban az egyesület tagjaiban és a gazdaközönségben kellene az érdeklődést felébreszteni; de tartok attól, hogy ez bajosan fog sikerülni. Ezek, t. ház, azon kérdések, melyekkel e ministerium jelenleg és a múlt hónapokban foglalkozott és a melyeket a jövőben az általam jelzett irányban megoldani szándékozik. Hogy ezt a ministerium teljesíthesse, kérem a t. házat, mél-