Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-328

140 328> o^zágos ülés február 7-én, pénteken. 1890. nagyobb költséggel, szénkénegezéssel vagy bármi módon tartatnak fenn, bizonyos időre az adónak V

s-ad része elengedtessék.(Általános élénk helyeslés ) Linder György: A szőlődézsmaváltság is ? Gr. Szapáry Gyula főldmivelésügyi minister; Igenis, megáílapittatott, hogy a mely vidékeken az illetők a sző!ődézsmaváltságot fizetni nem képesek, azok is bizonyos kedvezményeket nyerjenek. Ezek azon intézkedések, a melyeket a t.pénzügyminister úrral egyetértőleg e tekintetben tenni szándékozom. (Helyeslés.) Van azonkívül az intézkedéseknek egy harmadik módja is, a mely főleg országos szempontból szükséges és ez a homokterületeknek szőlővel beültetése. Kész vagyok e tekintetben minden lehető kedvezményt megadni, de azonfelül az állam is jó példával menjen elő. Minthogy az államnak egy nagy terület áll rendelkezésére, az úgynevezett Delibladi homoksikság, ott is nagymérvű szőlőtelepeket szándékozom létesíteni. Erre különben visszatérek majd, midőn a telepítvényekről fogok szólni. Van még egy módja a védekezésnek, mely nem mindenütt alkalmazható és ott is, a hol alkalmazható, nagy költséggel jár és ez a szőlőknek vízzel elárasztása. (Halljuk!) Erre nézve azt szándékozom tenni, hogy miután a budai vinczellérképezdének van egy e czélra alkalmas helye, ott az elárasztási módot fogom alkalmazni, hogy kevés költséggel kísérletek által constatálható legyen az, hogy mely szőlőfajoknál alkalmazható az elárasztás. (Helyeslés.) Ezek azon intézkedések, melyek az országos baj orvoslására okvetetlenül szükségesek. Tudom, t. ház, hogy e bajt egy csapással megszüntetni nem lehet, de azt hiszem, hogy következetes, tervszerű és rendszeres munkálkodással sokat lehet nagy, fontosságú szőlőtermelésünk és borkivitelünk emelésére tenni. (Általános helyeslés.) Áttérek most, t. ház, egy másik nagyfontosságú kérdésre, a mely szintén az én tárczám körébe tartozik és ez a vizszabályozás kérdése. (Halljuk! Halljuk !) Az ország nyugati részén, a felső Duna és Rába szabályozása hivatali elődöm által már megindíttatott, a tervek megállapittattak, a törvényhozás határozott és munkálatok folynak, ugy, hogy nincs más tenni való, mint a megkezdett alapon és a megállapított tervek szerint a szabályozást folytatni és végrehajtani és arra törekedni, hogy ez a megszavazott költségen belül és a törvényben megszabott időben történjék. Ha már a szabályozási munkálatok az ország nyugati részén folyamatban vannak, nem úgy állunk e tekintetben az ország délkeleti részén. Itt még sok a teendő. Hogy egyet említsek, itt van a tengeri kígyóként évek hosszú során át mindig előforduló Temes-Béga szabályozás kérdése, a melyre már annyi pénzt költöttek az érdekeltek és a mely még most is a kezdeményezés stádiumában van. Ezen kérdés megoldása rendkívül nagy nehézségekkel jár, először azért, mert nehéz műszakilag megoldani, másodszor nehéz pénzbeli kérdés épen azon szempontnál fogva, hogy azon terület roppant sok adóssággal van megterhelve és igy tőle nagyobb áldozatot várni nem lehet. E kérdés megoldására hivatali elődöm szintén több rendbeli intézkedést tett és különösen elrendelte a kérdés gyökeres tanulmányozását és tervek elkészítését. El is készültek ilyen tervek, melyek aztán később,- midőn a hivatalt én vettem át, szakközegeim bírálata alá kerültek. Hat ilyen terv készült el és ezen tervek — méltóztassanak a szóban forgó összegek nagyságáról meggyőződni — 15 és 25 millió közt váltakoznak. De oly fontos a különbség köztük és oly nagy összegekről van szó, hogy nagyon nehéz az elhatározás és nehéz a felelősség arra nézve, hogy a tervek közül melyik fogadtassék el. Meg kell még említenem, hogy volt ugyan egy terv, mely csak 5 millióra tette a költségeket, de e terv oly általános volt, hogy annak keresztülvitele szinte közel járt volna azon összeghez, melyet előbb említettem. Engedelmet kérek, t. ház, hogy az országnak csupán egy vidékét érdeklő ügyre nézve tüzetesebben nyilatkozom, de én az általam már jelzett körülménynél fogva oly fontosnak tartom a kérdést, hogy kérnem kell a t. házat, méltóztassék türelemmel meghallgatni, hogy e kérdés lényege tulaj donképen miben áll. (Halljuk! Halljuk!) A beadott tervek három különböző szerkezetre oszthatók fel. Az egyik terv lényege az, hogy mivel a Temes és Béga viszonyai olyanok, hogy a hegyről a viz roppant sebességgel foly le s nem képes a Temes ott, a hol a töltések közé van szorítva, ezen víztömeg mennyiségét befogadni, ezért az első terv arra van alapítva, hogy a viz, azon néhánynapi időre — mert csak annyiról van szó — elraktározható, elhelyezhető legyen mindaddig, mig leapadván, a maga medrében a töltések közt lefoly. Erre nézve készült egy terv, mely szerint a raktárak töltések által lettek volna elkülönítve egymástól. Az egyik raktárból zsilipszerkezettel a másikba lett volna a viz beeresztendő és ott lett volna elhelyezve addig, a mig ismét lebocsátható lett volna. Ezen terv azonban azért nem bizonyult helyesnek, mert a viznek ezen mesterséges kezelése, midőn az árviz nagy, oly nagy bajjal és felelősséggel jár, hogy egy gátőr vigyázatlansága is kimondhatlan bajokat okozhat. (Helyeslés.) Egy másik terv arra vonatkozott, hogy a Temes töltései erősbíttessenek és magasbíttassanak annyira, hogy a viz közéjök beférjen. De * a ki ismeri a vizek mentén épült töltéseket, tudja,