Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-309

309- országos ülés január IS-án, hétfős. 1890. 67 jóváhagyása és beczikkelyezése tárgyában" beadott 396. számú törvényjavaslatot végszerkezetben való megszavazása. Szathmáry György jegyző (olvassa a tőrvény javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a törvényjavaslatot végleg megszavazza és az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Következik a napirend, vagyis: „az 1890-iki állami költségvetés részletes tárgyalásának folytatása, névszerint a kereskedelmi ministerinm költségvetése." Szathmáry György jegyző (olvassa): Központi igazgatás, személyi járandóságok 451 212 frt. Darányi Ignágz előadó: T. képviselőház! Mindenekelőtt van szerencsém a kereskedelmi tárezára vonatkozólag előadni, hogy a rendes kiadások többlete 1,929.753 irtot tesz, a nyugdíjaké 145.550 frt, az átmeneti kiadások többlete 16.000 forintot tesz; ezzel szemben azonban a beruházások 200.160 frttal vannak kevesebbre véve; a rendes bevételek többlete pedig 3,186.157 frttal van előirányozva. Ha tehát összehasonlítjuk a kiadások többletét, mely 1,891.143 frtotképvisel, a bevételi többlettel, melv 3,186.157 frt: akkor az üzleti felesleg 1,295,014 frttal alakul kedvezőbbre. Á mi már most az egyes tételeket illeti, kiadási nagyobb szaporulat állott elő a posta- és távirdánál 235.320 frttal, ennek azonban a bevételeknél 342.000 frt többlet felel meg. A szaporulata az államvasutak kiadásainak 999.410 frt, ennek azonban a bevételeknél 1,594.030 frt többlet felel meg. Á magyar királyi állami gépgyár kiadásai 211.390 frttal vannak többre felvéve; ezzel szemben a bevételeknél viszont 380.000 frtnyi többlet irányoztatott elő. A diósgyőri vas- és aezélgyár kiadásai 357.025 frttal szaporodnak, mig bevételi többlete 810.500 frtot tüntet fel A mi az állami vasutakat illeti, ezek bevételei 41,500.000 frttal vannak előirányozva. Ez ugyan 1,504.030 frttal több, mint az ! 889-ki előirányzat. azonban kevesebb az 1888-ki zárszámadások által igazolt összegeknél 365.000 frttal. Ebből tehát a bevételi előirányzat reális volta látható, miután a minister ur az 1888-iki gazdaságilag igen kedvező eredményt nem tartotta számítási alapul vehetőnek. Az állami vasutak üzleti kiadásai 24,897.000 forinttal vagyis mint már említem 999,510 forinttal vannak magasabbra felvéve, mint 1889-ben és 1,145.867 frttal magasabb összegben, mint a mennyit az 1888-iki zárszámadások kimutatnak. Kilométerenkint számítva a bevételt és kiadást, 1890-re egy kilométerre 6.330 frt bevétel van előirányozva, szemben az 1889-ik évi 6.631 frt előirányzattal; az 1888dk évi zárszámadás 7.704 forintot mutat. A kiadás kilométerenkint az 1890-iki budgetben 3.797 frtra van alapítva, szemben az 1888. évi zárszámadás 4.194 frtot feltüntető eredményével. Mielőtt tovább mennék, tház, méltóztassanak megengedni, hogy némi összehasonlítást tegyek a múlt évekkel, hogy szembetűnő legyen az, hogy a közlekedési, illetőleg most már kereskedelmi táreza és különösen a magyar államvasutak mennyivel járultak a magyar államháztartás egyensúlyának helyreállításához. Csak röviden leszek bátor a főbb számokat kiemelni, (Halljuk! Halljuk!) Mig 1885-ben, a vizépítkezési költségeket levonva, a zárszámadási kiadás e tárezánál 59.255.424 frtot tett, addig ez akiadás csökkenő irányzatot követve, az 1888. évi zárszámadások szerint 53,537.889 forintot képviselnek; az 1889 iki budgetben 51,324,062 frttal, az 1890-iki budgetben pedig 53,215.705 forinttal lettek felvéve. Á bevételek 1885-ben a zárszámadások szerint tettek 52,189.685 frtot. Ezen bevételek az 1888-iki zárszámadások szerint már 60,350.829 frtot képviseltek, az 1889. évi budgetben 59,344.478 frttal, az 1890. évi budgetben pedig 62,257.635 frttal vannak felvéve. De legérdekesebb a t. házra nézve az üzleti fölöslegek egymással összehasonlítva. Erre nézve van szerencsém jelenteni, hogy mig 1885-ben a hiány 7,065.738 frtot képviselt, addig 1886-ban az üzleti fölösleg 2,114.825 frtot, 1887-ben 4,354.429 frtot, 1888-ban 6,812.940 frtot képviselt a zárszámadások tanúsága szerint; az 1889. évi budgetben pedig 8,016.916 frttal s az 1890-iki budgetben 9,311.930 frttal lett felvéve. Megjegyzem, hogy itt a beruházások leüttettek, mert különben a jelentésben felvett összegek lettek voltak felolvasandók. Ha a magyar állam, vasutakat külön veszszük, akkor is azt látjuk, hogy a kiadások aránylagos apadást, a bevételek pedig fokozatos emelkedést mutatnak. Különösen ki kell emelnem, hogy az 1888. évi zárszámadás tanusága szerint a bevételek 36,500.000 frtnyi előirányzattal szemben 39,944.344 forintot mutatnak és daczára annak, hogy a bevételek 3,444.344 frttal szaporodtak, a rendes kiadásokban alig van az előirányzattal szemben emelkedés, mert mig az 1888-iki előirányzat 21,819.700 forintot képviselt, addig az 1888-iki rendes kiadás csak 21,778.807 frtot tett. Ha pedig az üzleti feleslegek hasonlittatnak össze, akkor azt találjuk, hogy mig 1885-ben az államvasutaknál a hiány 3,050.331 frtot képviselt, addig az üzleti felesleg azóta fokozatosan emelkedett s az 1888. évi zárszámadások szerint 8,403.471 frtot tett ki, az 1889. évi ..budgetben 9*