Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.
Ülésnapok - 1887-304
S(H. országos Ülés deexcmber 9-én, hétfőn. 1889. 25 mintha ez esetleg módot nyújtana egyes árúczikkeknél visszaélni a tulajdonképeni védjegynek egész intentiójával. Erre nézve megjegyzem, hogy abban tisztán csak a kereskedelem igényeinek megfelelő olyan gyakorlati intézkedésről van gzó, mely módot akar nyújtani arra, hogy a különböző országokba irányuló kereskedelemnek megfelelő védjegy ugyanazon árúra nézve is szabályoztassék, a mi különben az internationalis kereskedelemben gyakran előfordul. Ezen rövid megjegyzésre szorítkozván, kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezett nek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem először, elfogadja-e a ház Polónyi Géza képviselő urnak azon indítványát, hogy a törvényjavaslat újabb átdolgozás végett az igazságügyi bizottsághoz utasittassék: igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik azt elfogadjak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház nem fogadta el Polónyi Géza képviselő ur ezen javaslatát. Kérdem már most a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta, következik a részletes tárgyalás és pedig a közgazdasági bizottság szövegezése szerint. JosipOViCh Géza jegyző (olvassa a fórvényjavaslat cizímét, az I. fejeset czimét, az 1. és 2. szakaszókat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 3. §-t). Neumann Ármin: T. ház! A törvényjavaslat 3. §-a bizonyos jelvényeket föltétlenül, másokat csak feltételesen ; zár ki a belajstromozástól, tudniillik csak akkor, ha a jelvények mint olyanok jelentkeznek s nem képezik valamely védjegynek csupán egyik alkatrészét. így a 3. §. 1. pontja, mely szerint a lajstromozásból ki vannak zárva oly védjegyek, melyek „kizárólag '6 Felségének, vagy a királyi család valamely tagjának arczképéből állanak" és a 4. §-ból kitűnik, hogy a javaslat a magyar államban közhasznosságú czímereket is csak feltételesen akart a belajstromozástól kizárni; de ezen intentio nem nyert a 3. §. 2. pontjában kifejezést, ugyanazért bátor vagyok javasolni, hogy a 2. pont következőkép szövegeztessé'Á : x kizárólag állami és közhatósági czímerekböl, valamint pusztán számokból, betűkből vagy szavakból állanak". Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. JosipOTÍCh Géza jegyző (olvassa a módosítvány t) KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XV. KÖTET. Baross Gábor kereskedelmi minister: A beadott módositványt indokainál fogva magamévá teszem. Elnök: Szólásra senki sem léyén feljegyezve, a vitát bezárom. A 3. §. első és második bekezdése nem támadtatván meg, kijelentem, hogy azok elfogadtatnak. A 3. bekezdésnél Neumann Ármin képviselő ur a felolvasott módositványt adta be. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt elfogadni? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem,hogy ez elfogadtatik. A többi bekezdések meg nem támadtatyán, kijelentem, hogy azok elfogadtattak. JosipOViCh Géza jegyző (olvassa a 4—22. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 23. §-t). Neumann Ármin! Neumann Ármin: T. ház! A 23. §. a büntetésnek csupán a maximumát határozza meg; hogy azonban ezen intézkedés is összhangzásba hozassék a büntető törvény szellemével, bátor vagyok indítványozni, hogy itt is minimum és maximum legyen megállapítva, még pedig olykép, | hogy a minimum 500 s a maximum 2.000 forint legyen, (Helyeslés jobbfelől) a mint ez a bizottság jelentésében is benne van. Ezenkívül a szakaszhoz a következő második új bekezdést van szerencsém javaslatba hozni (olvassa): „Amennyiben a cselekmény a büntető törvénykönyv szerint súlyosabb beszámítás alá esik, különösen a büntető törvénykönyv 379. és következő szakaszai szerint a csalás büntette, vagy vétsége is f enforog, a büntető törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók." Nehogy azon feltevés keletkezhessek, mintha e törvényjavaslat intézkedései következtében a büntető törvénykönyv rendelkezései elesnének. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. JosipOVÍCh Géza jegyző (olvassa a módositványt). Baross Gábor kereskedelmi minister: T. ház! Miután a módosítvány az esetleg kiszabandó büntetést igazságosabbá, a szöveget pedig teljesebbé teszi, a benyújtott módosítvány hoz készségesen hozzá járulok. Elnök: A 23. §-hoz Neumann Ármin képviselő ur olyan módositványt hoz javaslatba, mely a szakasz szövegével nem ellenkezik, azt hiszem, kimondhatom, hogy a szakaszt a t. ház elfogadja. Most kérdem, méltóztatik-e a t. ház elfogadni az imént felolvasott módositványt, mely szerint a büntetés minimuma 500, a maximuma 2000 forintban állapittatik meg? (Elfogadjuk!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a t. ház elfogadja. Most kérdem a t. házat, méltóztatik-e a t. ház elfogadni Neumann képviselő ur által a 23. §-hoz javaslatba hozott, imént felolvasott új bekezdést?
