Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.
Ülésnapok - 1887-312
156 812. országos ülés január 18-áa, sionifeatoii. 1890, elnök úrra, (Halljuk! Halljuk!) ki az 1882. delegationalig ülésszak alatt e tárgyra vonatkozólag így szólott: „A másik, a mi iránt felvilágosítást adni kívánok saját felfogásomat illetőleg, az a Magyarországon felállítandó katonai akadémiára vonatkozik. Hangsúlyozom: egy Magyarországon felállítandó magyar katonai akadémia, mert kívánom, hogy constatált tény legyen: hogy itt egy Magyarországon felállítandó katonai akadémiáról van szó és nem másról. Horánszky Nándor: Ezt hallgassa meg Pulszky ur! (Derültség.) Nagy István: Utóbb már a t. ministerelnök ur csak egy „Magyarországon" felállítandó akadémiáról szól, nem pedig magyar akadémiáról szól; (Derültség bálfelöl) de miután előbb idézett mondata igy szól: „Hangsúlyozom, hogy a Magyarországon felállítandó magyar akadémia ügyéről van szó," ugy világos, hogy ő egy Magyarországon létesítendő, magyar tannyelvű tisztképző akadémiát az 1867-iki kiegyezési törvény szempontjából is kifogásolhatónak nem tart. (Ügy van! balfelől.) Kitűnik az egyébként a t. ministerelnök urnak már szintén ministeri minőségben Ürményi Miksának adott válaszából is, ki szintén nemcsak magyar területű, de egyúttal magyar tannyelvű tiszti akadémia felállítását sürgetvén, neki a t. ministerelnök ur a képviselőház 1875. évi deczember 6-án tartott ülésében azt válaszolta, hogy az olyan magyar akadémia létesítését, minőt Ürményi Miksa sürget, ő, a t. ministerelnök ur is melegen óhajtja. Hogy azon legújabban kieszelt, furfangos okoskodás feltalálása előtt mindig csak a magyar nyelvű, magyar szellemű, tehát nemcsak területre nézve magyar akadémia kérdése foglalkoztatta az irányadó köröket, ezt az ezen kérdés iránt érdeklődők a képviselőház véderőbizottságának 1882. május 16-áról keltezett, Tisza László bizottsági elnök és gr. Török József által aláirott azon jelentésből is megtudhatják, melyben ezen bizottság azon indokolással ajánlja elfogadásra a háznak a közös hadsereg intézeteiben magyar ifjak számára adományozandó 120 alapítványi helynek alapításáról szóló törvényjavaslatot, mert — úgymond — ezen 120 alapítványi helynek rendszeresítése a magyar katonai akadémia felállításának lehetőségét egyáltalában nem hátráltatja; vannak azonban nekem ezen állításom támogatására egyéb classicus tanúim is. Ott van példának okáért a delegatio hadügyi albizottságának egykori előadója, a jelenlegi t. kereskedelmi minister ur, ki példának okáért a delegatio 1879. évi január 20-iki ülésén az akadémiára vonatkozólag beterjesztett határozati javaslatában ezeket mondja : (Halljuk! Halljuk!) „A hadügyi albizottság az ily intézet felállítását nem véli pusztán azon szempontból megítélhetőiiek, hogy a fennálló intésetek a hadsereg tisztjeinek számbeli szükségletét képesek-e fedezni és habár az intézet rögtöni felállítását sem óhajtja, de a messze távolra leendő elodázását e kérdésnek szintén nem helyeselheti és azért ily intézet mielőbbi létesítését elvárja." Ott van az 1881. delegatiónak ugyanezen tisztelt előadója, ki az 1881-iki november 15-én tartott ülésén ezeket mondja s ez különösen nevezetes azokra nézve, a kik egy magyar tiszti akadémia felállításában veszélyt látnak a közös hadseregre nézve: „A hadsereg megosztása vagy mondjuk ki magyarán, a magyar hadseregnek felállítása és e tekintetben a közösség felbontása. Magyarország parlamenti többségének nem képezi törekvését és ha képezné, ezen eszmével nem kellene ilyen határozati javaslatok mögé bújni; van a törvény által biztosítva azon parlamenti eszköz, melylyel ez irányban nyíltan meg lehetne a küzdelmet kezdeni." „De minderről szó sincs: a közös hadsereg fentartását ma szükségesnek és czélszertínek ismerjük el, loyalisan hatunk és áldozunk a közös czélra, loyalitást kell követelnünk minden oldalról." „Ama határozati javaslatnak is épen az a tendeníiája,hogy a hadsereg elláttassák magyar tisztekkel is, hogy a képzettséget ifjaink hazájuk határain belül megszerezhessék, hogy ekként a hadsereg legyen igazán osztrák-magyar hadsereg, hogy lelkesültebb szellem uralkodjék soraiban azok részéről, kik ma még idegennek tekintik ezen intézményt. Nem titkos tervek forralásáról beszélünk, nem is hiúságunk kielégítéséről, de egy valóban komoly és okos dologról, mely intimidatiót meg nem tűr." „Magasabb képzőintézetet kívánunk hazánk határai közé; hadd lássa a nemzet közvetlenül miként képezik fiait, hadd nyerjen teljes bizalmat ezen intézmény iránt, melynek szükségességét elismeri. — A helytelenül alkalmazott, exclusivitas mellőzését óhajtjuk." „Valóban helytelen politica az, mely mindig fél oly alkotásoktól, melyek épen a féltett intézmény érdekeit kielégíteni czélozzák." „Legyen szabad remélnünk, hogy ott, a hol kell, nem fogják a mi határozati javaslatunkintentióját félreérteni." Ott van t. képviselőtársam, Pulszky Ágost, ki ugyanezen ülésen e tárgyról igy nyilatkozott: „Epén ezért fektettünk részünkről az országgyűlésen igen nagy súlyt a magyar tiszti akadi, mia felállításának kérdésére. Elismerem, hogy itt a bizottságban is felemiittettek ezen szempontok; de azt is el kell ismernünk, hogy a közös -hadügyministerium részéről ezúttal még a kellő megértéssel nem találkozunk. A közös hadügyminister
