Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-311

811. országos ülés január 17-én, pénteken. 1890. 129 állított 2 honvéd zászlóalj és október 1-én újon felállított 20 huszárszázadot a törvényhozás engedélyezte, azaz a zászlóaljak szaporítását 92-ről 94-re és a lovas századokét 40-ről 60-ra jóváhagyta ? (Élénk helyeslés lalfélöl.) Ilyen épen nem létezik és felállításuk törvénytelen úton történt. A honvédelmi minister úgy tett, mintha az új honvédtörvény, mely ha változat binul elfogadtatnék, ez új felállításokat minden törvényhozási aetus nélkül megengedné, már el lenne fogadva. Ott a zászlóaljak és lovas századok számáról nincsen többé szó, hanem ezeknek megszabása a 9. §. harmadik bekezdésében eme szavakkal a korona jogának nyilvánittatik.- „Á tényleges állományú törzsek és keretek számát, szervezetét, állomáshelyeit, béke-létszámát 9 a többit a honvédelmi minister előterjesztésére ő Felsége határozza meg." A törvényjavaslat indokolásában ép oly világosan bevallja a honvédelmi minister az új védtörvény 14-ik §-ának irányzatához méltóan csatlakozó szándékát, mint a hogy az általank törvényhozásunknak a honvédség szervezetét megszabó jogairól mondottakat megerősíti, a midőn ezeket mondja: „A régibb 6. §. egyébiránt, mely a honvéd zászlóaljak és lovas századok számát határozta meg, több törvényezikk, nevezetesen az 1871:V., 1872:11., 1872:XVIIÍ. s utoljára az 1873: XXXVI. törvényezikk által módosíttatott, mely utóbbi szerint a honvéd zászlóaljak száma 92-ben állapíttatott meg. A jeten törvényjavaslatban a honvéd ezredek és zászlóaljak számának megállapítása épen ugy mellőztetik, mint a hogy a hadseregre nézve a védtörvényben mindenben mellőztetett. Ez által elkerültetik a törvénynek gyakori fölösleges módosítása is. A régibb 9. §., mely a houvédtörzsekrői szól, szintén már az 187í. évi IV-ik törvényezikk által módosíttatott." És az újításokat összefoglalva, melyeket a törvényjavaslat tartalmaz, az indokolás többek közt ezt mondja: „A honvédség belszervezete ő Felsége a király által a honvédelmi minister előterjesztésére állapittatik meg. E részben ő Felségének legfőbb hadúri jogai a törvényjavaslat 9. §-ában az eddiginél helyesebb alakban nyernek kifejezést. Másfelől azonban teljes épségben fenmarad az alkotmányos ellenőrzés, melyet az országgyűlés a költségvetés tárgyalásakor a költségek megszavazása vagy el nem fogadása útján gyakorol." A honvédelmi minister tehát maga mondja, hogy a honvédzászlóaljak száma 92-ben állapíttatott meg. És ki által? A törvényhozás által. És miért vétessék az most ki ennek köréből? Mert az által elkeniItetik a törvénynek gyakori fölösleges módosítása. (Élénk derültség balfelöl.) Ez az érvelés tökéletesen méltó áz itt kifejezésre jutó alkotmányos felfogáshoz. (Élénk helyeslés halfelöl,) Különben, azt hiszem, kijelenthetem — és KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XV. KÖTET. ebben ezen oldalon engem senki sem fog desavouálni — hogy csak tessék fejleszteni a honvédséget, annak szervezetét mindig előbbre vinni, tessék minden héten egy törvényjavaslatot beterjeszteni, a mely arra irányul, hogy a honvédség erösebb és jobb legyen és mi nem fogjak megvonni mindannyiszor az új törvényt megszavazni. (Helyeslés balfelöl.) Miután továbbá a minister maga mondja, hogy minden változás egy törvényhozási actus, azaz egy organicus törvény alkotása által történt és most a változtatást egyszerre mégis egy ilyen törvény alkotása nélkül akarjuk behozni, ebből határozottan kitűnik az, hogy a t. honvédelmi kormány ép ugy cselekszik, mintha a honvédségről szóló új javaslat már is életbelépett és annak 9. §-a végrehajtatott volna. (Élénk helyeslés balfelöl.) A helyes és eorreet eljárás, t. képviselőház, itt az lett volna, ha a honvédségről szóló új törvényjavaslatot az igen t. kormány a költségvetés tárgyalása előtt tárgyalás alá vétette volna. (Helyeslés bal- és szélső lalfélöl.) De, t. képviselőház, ez nem történt. Miért? (Halljuk!) Vagy fontos az a törvényjavaslat vagy nem. Egy év előtt a kormány úgy tüntette fel a honvédségről szóló törvényjavaslatot, minthogyha az ugyanazon fontossággal birna, mint az új véderőtörvény. Mindamellett a mai napig nem tárgyaltatott. Es pedig egyszerűen azért — mint ezt hallottuk egyszer a pénzügyi bizottságban vitattatni Horánszky t.képviselő ur egy kérdésére — mert az igen t. kormány — őszintén mondva — félt ezt a törvényjavaslatot a ház elé hozni. (Fehérváry Géza honvédelmi minister tagadólag int.) Fényvessy Ferencz: Még ez dicséret a kormányra ! Bolgár Ferencz," És nézetem szerint teljes joggal is félt, mert azon sérelmek, a melyek ebben a törvényjavaslatban, annak 9-dik szakaszában benn vannak, nézetem szerint, sokkal súlyosabbak, mint azok, a melyek a í 4-dik szakaszban voltak. És majd meg méltóztatik győződni, hogy mily nehézségekbe fog az új honvédségi törvényjavaslat tárgyalása ütközni, ha annak 9-dik szakasza meg nem változtattatik. Roppant szomorú az, t.ház, hogy oda jutottunk, hogy egy kormány fél katonai törvényjavaslatokat a törvényhozás tárgyalása alá bocsátani. Más államokban épen a katonai javaslatok szoktak legkönnyebben és legrövidebben elintéztetni. Épen a napokban anémetReichstag katonai ügyeket tárgyalván, felszólalt Richter képviselő és felemlítette azon hallatlan, brutális bánásmódot, melyet egyes helyőrségek tisztjei a gyakorlatra bevonuló tanítókkal szemben tanúsítottak. (Halljuk! Halljuk!) Nálunk a t. többség tagjai bizonyosan legalább egy napig kitértek volna azon képviselő 17