Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-303

374 303. országos ülés diezttwber 7-én. sxorakaton. 18S9. tekintetben, hogy bizonyos rendőrségi teendőké a fővárosi rendőrségnek, mint az állam központi rendőrségének az egész országban van joga gyakorolni, így van ez például Francziaországban és Angliában. Hogy pedig felszólaltam, az történt főleg azért, hogy felhívjam a minister ur figyelmét a fővárosi rendőrség egy másik égető hiányára, arra, hogy annyi éven keresztül nem bírták még nálunk a rendőri bíráskodást a jog formáihoz és a közönség kívánalmaihoz képest átalakítani. Erre nézve egyébiránt az igazságügyminister ur is mg intézkedni, mert rendőri bíráskodás nélkül csakugyan lehetetlenség, hogy a rendőrség, a mely fél és biró egyaránt, sikeresen működjék, (Helyeslés balfelöl) mert így nem szerezheti meg azt a liszteletet, melylyel kell, hogy bírjon és nem nyújthatja azt a megnyugvást, melyre a közönséggel szemben oly nagy szüksége van. Ezen kijelentések után a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tibád Antal államtitkár: T. képviselőház ! Arra vonatkozólag-, a mit a közvetlenül előttem szólt képviselő ur a rendőri bíráskodásra nézve elmondott, hátor vagyok azon megjegyzést tenni, hogy ez a kérdés összefügg a küszöbön álló reformokkal és hogy azt hiszem, hogy ez azok keretéhen majd annak idején czélszerű megoldást fog nyerni. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezen megjegyzés után áttérek azon beszédre, melyet Pázmándy Dénes t. képviselőtársamat megelőzőleg báró Kaas Ivor itt a házban tartott. A mi ezen beszédnek a fővárosi reformra vonatkozó részét illeti, arra én megjegyzést tenni nem akarok, mert a fővárosi reform kérdését sem ezen ülésben Bem ezen törvényjavaslattal kapcsolatosan megoldani nem igen lehet. Egy dolgot azonban meg kell jegyeznem, (Halljuk! Halljuk!) Szólott a t. képviselő ur valami akadékoskodó referensről a belügymioisterium kebelében. Megvallom őszintén, hogy én ilyen referenst a belügyministerium kebelében nem ismerek, mert ott igenis minden referens teljesíti azon kötelességet, melylyel a közügynek és a ministernek tartozik, a mennyiben a minister felügyeleti jogából kifolyólag vigyáz arra, hogy az alárendelt hatóságok és közegek a törvény intézkedéseit szigorúan és pontosan megtartsák és ha ebhől kifolyólag néha a fővárosi hatóság ellen észrevétel merül fel, ennek oka inkább lent a főváros eljárásában kereshető, mint annak a referensnek akadékoskodásában. (Helyeslés jobbfelől. Ellenmondások balfelöl.) A mi már magát a törvényjavaslatot illeti, Kaas Ivor t. képviselő ur igen nagy apparátussal nyitott ajtót tört be akkor, midőn bizonyította, hogy czélszerű és helyes lett volna Uj-Pestet Budapest fővárosához csatolni, mert azt hiszem, hogy ez a t. ház kebelében senki előtt sem szorul bizonyításra, (ügy van! jobbfelöl.) A beliigyminister ur is sokkal czélszerűbbnek tartotta volna a kérdés ilyen megoldását; de ha az a főváros ellenzése daczára annak beleegyezése nélkül arra mintegy rá octroyáltatott volna, azt hiszem, báró Kaas Ivor igen t. képviselőtársam egész más szellemű beszédet tartott volna. (Élénk helyeslés a jobboldalon ) Báró Kaas Ivor.' Csalatkozik, meggyőződésemet nem szoktam alárendelni (Halljuk! Halljuk!) Tibád Antal államtitkár: Ezzel kapcsolatban bátor vagyok megjegyezni, hogyha képviselőtársam ékesszólását és azon nagy hefolyását, melylyel a főváros kebelében bir, nem itt, hanem a fővárosi törvényhatósági bizottságban használta volna fel és utána látott volna a dolognak, neki sikerült volna a főváros intéző köreit e kérdés szükségességéről meggyőzni és ma azon helyzetben volna a t. belügyminister ur, hogy a javaslatot oly szellemben terjeszthetné be, a mint azt t. képviselőtársam kívánja, (Ugy van! jobbfelöl.) Azt is megjegyezte, t. képviselőtársam, hogy ő ezt félrendszabálynak tartja. Meglehet, hogy az félrendszabály. Ez iránt vele vitatkozni nem akarok, de a dolog lényege nem ott fekszik, hogy milyen rendszabály ez, hanem ott, hogy az szükséges és helyes. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Annak szükségessége és helyessége ellenében pedig t. képviselőtársam egy szót sem hozott fel. (Tetszés jobbftlől.) Attól is tartott t. képviselőtársam, hogy összeütközések lesznek az államrendőrség és a íőváros vagy a főváros és Pestmegye, vagy nem tudom, minő hatóságok közt. A dolog mindeurészletéről annyira gondoskodva van a törvényjavaslatban, hogy nem hiszem, hogy összeütközések fordulhatnának elő; de ha ezen eshetőség nem is volna kizárva, a közös jóakarat ki tudja kerülni ezen összeütközéseket. (Tetszés jobbfelöl.) Ezeket voltam bátor röviden t. képviselőtársam beszédére megjegyezni. Kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Madarász József jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Csak igen röviden vagyok bátor az államtitkár ur beszédének azon részére reflectálni, melyben az egyesítésre vonatkozólag megjegyezte, hogy bizonyosan megtámadtatásnak lett volna a kormány kitéve, ha ráoctroyáljaa fővárosra az egyesítést. Teljesen osztozom az államtitkár ur azon felfogásában, hogy különösen a fővárossal szemben helytelen és mindenesetre indokolatlan eljárás volna arra bármely község egyesítését ráoctroyálni. Azonban egészen más a tényállás. A kik Újpest községének viszonyaival, mint magam is, ismerősök, azok előtt köztudomású, hogy első sorban fenforog azon közigazgatási szempontból teljesen tarthatatlan állapot, hogy